A Szentendrei Képtárban látható 2025 februárjáig Bartl József Munkácsy Mihály-díjas festőművész életműkiállítása.
Bartl József festőművész (1932–2013) a hatvanas-hetvenes években megújuló magyarországi absztrakt képzőművészet egyik jelentős alakja. Művészi identitását két helyszín és a hozzájuk kapcsolódó kulturális közeg határozta meg: Soroksár és Szentendre. Soroksáron született, német nemzetiségi családban, és a sváb kultúra egész életében lényegi azonosulási pont maradt számára.
Miután 1972-ben műtermet kapott a szentendrei Régi Művésztelepen, művészi látásmódja radikálisan átformálódott, és néhány éven belül végérvényesen kialakult az archaikus-népművészeti motívumokat festői jelekké transzponáló művészi formavilága.
Szentendre építészeti és festészeti hagyományai a lokális motívumkincs egyre mélyülő értelmezési lehetőségeire inspirálták, és a művésztelepen olyan intellektuális környezetbe került, amely egyéni hangja megtalálására ösztökélte. 1976-tól készült műveinek főszereplőivé a többrétegű jelentéssel felruházott motívumok váltak, és ez a szimbolikus, „képírásszerű” kifejezésmód az 1981-től jelentkező „rácsozatos” képein meg inkább meghatározóvá vált.
Bár pályája jelentős részére rányomta bélyegét a korszak keretek közé szorított világa, jellegzetes, néhány alapmotívumra (szív, tulipán, kereszt, fejfa, hullám, bábu, ék, kör) épülő művészetében mégsem játszott központi szerepet a politikai állásfoglalás kérdése. Sokkal inkább saját belső világának feltérképezésére összpontosított és olyan művészi kifejezésmódokat keresett, amelyekben otthonra talált. Életműve abban a szellemi közegben gyökerezett, amely meghatározta a hatvanas években induló művészgeneráció látásmódját, különösen Keserü Ilona, illetve Bak Imre, Deim Pál, Nádler István és a Zuglói Kör egyéb művészei tekintetében.
A klasszikus avantgárd mesterek (Braque, Klee, Matisse, Picasso) művészetéből levont tanulságok mellett elsősorban a harmincas-negyvenes évek progresszív hazai törekvései inspirálták, így munkássága szervesen illeszkedik abba a Korniss Dezső és Vajda Lajos, illetve tágabb értelemben az Európai Iskola által képviselt hagyományba, amely kijelölte a háború utáni művészet magyarországi történetének irányait.
A Szentendrei Képtárban kiállítását reprezentatív, 208 oldalas, kétnyelvű katalógus kíséri, mely az első igazán átfogó kiadvány a művész munkásságáról. Tanulmányokkal, részletes életrajzi adatokkal és több mint 100, gondosan válogatott reprodukcióval tekinti át a teljes életművet.
A múzeum jelenleg csak az online megjelenést tudja támogatni, ezért a készülő kötet nyomdaköltségét jótékonysági árveréssel és közösségi finanszírozással szeretnék összegyűjteni.
A gyűjtés a Faur Zsófi Galériában rendezett támogatói esten indult el július 10-én, majd a hónap folyamán Bartl József jogörököse jóvoltából egy festményt és több szitanyomatot árverésre bocsátottak a Darabanth Aukciósház online jótékonysági árverésén. Szeptember 30-ig lehetőség van pénzadománnyal is hozzájárulni a nyomdaköltségekhez.
A hozzájárulásokat az alábbi bankszámlaszámra várja a múzeum:
Ferenczy Múzeumi Centrum – Gyűjtés alszámla
11784009-15440196-10140004
Az önazonosság motívumai című tárlat megtekinthető 2025. február 2-ig, csütörtöktől vasárnapig 10 és 18 óra között.
Kurátor: Deim Réka
A KIÁLLÍTÁSHOZ KAPCSOLÓDÓ PROGRAMOK
OKTÓBER 19. SZOMBAT, 16:00
Soroksár és Szentendre
Wehner Tibor művészettörténész tárlatvezetése
OKTÓBER 26. SZOMBAT, 16:00
Múzeumi Mesék – önismereti foglalkozás
Nagy Luca meseterapeutával 18+
NOVEMBER 16. SZOMBAT, 16:00
Bartl József és Szentendre
Bodonyi Emőke művészettörténész tárlatvezetése
DECEMBER 5. CSÜTÖRTÖK, 11:00
Szenior Csütörtök
JANUÁR 4. SZOMBAT, 16:00
A műgyűjtő szemével
Wolfart János szubjektív tárlatvezetése
JANUÁR 23. CSÜTÖRTÖK, 17:00
Katalógus-bemutató és kurátori tárlatvezetés
A katalógust bemutatják:
Deim Réka és Kertész László művészettörténészek
JANUÁR 31. PÉNTEK, 17:00
Zenés finisszázs
Fotók: Deim Balázs
