A Ludwig Múzeum szervezésében megnyílt Koronczi Endre Pneuma Cosmic (Kozmikus lehelet) című kiállításának alapja egy fiktív kutatás, mely a világ egészét kitöltő légmozgás megjelenési formáit tárja elénk. A három installációból álló műegyüttes a légáramlás reprezentációjának művészeti lehetőségeit vizsgálja, miközben párhuzamot állít a fizikai jelenség és az anyagtalan szellemi világ között.
A 2026. május 9-től látogatható Velencei Képzőművészeti Biennálét az In Minor Keys (Moll hangnemben) címmel rendezték meg, amely az emberi léptéket, a közösségi tudást, a spiritualitást és a kapcsolati hálókat állítja középpontba. A cím is egy többértelmű szójáték, elemei a kisebbségekre is utaló minor/minority és a keys „kulcsok” jelentésű szavakra utal. A Biennále főkurátora, a tavaly elhunyt Koyo Kouoh lényegesnek tartotta a művészet állásfoglalását társadalmi kérdésekben, és kiemelt célja volt az afrikai vagy afrikai diaszpórából származó művészek és gondolkodók láthatóvá tétele. Véleménye szerint a művészek látnokok és társadalomtudósok egyben, akik lehetővé teszik számunkra, hogy más módokon gondolkodjunk a világról és tervezzük az életünket.
„Idén már tizedik alkalommal szervezte a Ludwig Múzeum a Magyar Pavilon kiállítását, amely az intézmény küldetéséhez szorosan kapcsolódva egyszerre jelent szakmai kihívást és lehetőséget arra, hogy a magyar képzőművészet és építészet nemzetközi szinten is figyelemfelkeltően jelenjen meg.”
Fabényi Julia a Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum igazgatója, a pavilon nemzeti biztosa
Koronczi Endre Pneuma Cosmic című kiállítása egy mindent átható, láthatatlanul vitalizáló, áramló mozgatóerő hipotézisére utal. A projektben a tudományos kutatások logikája és a művészi hozzáállás, a különféle metaforikus, fogalmakat összekapcsoló gondolatok egyaránt megjelennek. Akiállított művekben a két eltérő megközelítésmód feloldódik, bizonyítás helyett egy sejtést mutatva be.
„A Pneuma Cosmic projekt célja, hogy túlmutasson a kiállítás keretein és a közönség egy olyan gondolatot, megfigyelési stratégiát vigyen haza magával, ami segít mélyebben kapcsolódni a környezetéhez. A légmozgás az érzéki tapasztalást és a metaforákban rejlő erőt ötvözi, ezt a gazdag kapcsolatot szeretnénk megmutatni.”
Cserhalmi Luca, kurátor
A kiállítás konceptualista, efemer művekből épül fel, melyek felhívják a figyelmet környezetünk intuitív megtapasztalásának összetettségére. A 200 éves intézmény, a Magyar Tudományos Akadémia műemlék épületének a padlózatából kibontott szellőztetőrendszer elemei, a legfontosabb sóhaj megtalálását célzó, egy éven át tartó sétáról készült videóinstalláció, a pavilon lélegző fala, valamint a műveket teljessé tevő akusztikus elem: Balogh Máté zeneszerző kompozíciója a transzcendens világ és a természet kölcsönhatásait vizsgálja. A projektben meghatározó a lassúság, a megfigyelés és az elvont, asszociációs gondolatok ötvözése. A kiállítás költői, filozofikus nyelvezete mellett szorosan kapcsolódik a kortárs környezetesztétikai és környezetpszichológiai diskurz
„A magyar pavilon idei koncepciója tudatosan eltávolodik a gyors, figyelemvezérelt vizuális kultúrától, és a csend, a lassúság, valamint az elmélyült figyelem értékeit helyezi előtérbe – ezzel kínálva egy különleges, reflektív élményt a nemzetközi közönség számára.”
Vincze Máté, Közgyűjteményekért és kulturális fejlesztésekért felelős helyettes államtitkár
Koronczi Endre (1968) Budapesten élő interdiszciplináris alkotó, az egri Eszterházy Károly Katolikus Egyetem Média és Design Intézet, egyetemi oktatója. Művészetét konceptuális gondolkodás és poétikus érzékenység jellemzi. Munkáiban az emberi kapcsolatok, a hétköznapi helyzete és az érzelmek dinamikáját vizsgálja. Évtizedek óta vizsgálja szabadtéri kísérletek és kiállítótéri modellek segítségével a légáramlás megjelenítésének művészi lehetőségeit.
A kiállítás 2026. november 22-ig látogatható.
A kiállítást a tervek szerint a Ludwig Múzeum decemberben Budapesten mutatja be.
Nemzeti biztos: Fabényi Julia
Kurátor: Cserhalmi Luca
Szervező: Ludwig Múzeum – Kortárs Művészeti Múzeum
