Megkezdődött a magyar színház 1945 utáni történetének korszerű feldolgozása A magyar színházi emlékezet megőrzése elnevezésű, egy évvel ezelőtt indult kutatási projekt részeként - mondta el Ács Piroska, az Országos Színháztörténeti Múzeum és Intézet (OSZMI) igazgatója hétfőn Budapesten.
A Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM) tagintézményeként működő intézet vezetője hozzáfűzte: az elmúlt egy évben a Bárka Színház, a Nyíregyházi Móricz Zsigmond Színház és a Zalaegerszegi Hevesi Sándor Színház eddigi történetének feltárása indult el. Reményeik szerint az egyéves "mintaprojektnek" lesz folytatása a jövőben is, lehetőséget adva a többi színház múltjának kutatására is.
Lakos Anna projektvezető hangsúlyozta: a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) által támogatott projektben a három színház intézménytörténetére, valamint az előadásokra vonatkozó összes elérhető forrás összegyűjtésére, és szisztematikus feldolgozásának megkezdésére törekedtek egy szakmai bizottság által kidolgozott szempontrendszer alapján.
A "leletmentés" nem csupán az írott dokumentumokra terjedt ki, hanem számos interjút is készítettek a három színház történetében jelentős szerepet játszó döntéshozókkal és művészekkel - fűzte hozzá. A projekt keretében digitalizálták az OSZMI audiovizuális archívumában őrzött, VHS-kazettákra rögzített előadás-felvételek mintegy felét is.
A kutatási projekt eddigi eredményeit és a begyűjtött forrásokat a szinhaztortenet.hu oldalon teszik közzé. A honlapon létrehoztak egy színháztörténeti fórumot is, ahol tanulmányokat szeretnének közölni - mondta el Lakos Anna.
Prőhle Gergely, a PIM főigazgatója kiemelte: a színháztörténeti kutatás régóta a magyar kultúra alulfinanszírozott területe. A projekt az eddigi hiányosságokat igyekszik pótolni, ám csak akkor van igazi értelme, ha lesz folytatása, önmagában nem elegendő három színház múltjának feltárása.
Csizmadia Tibor, az NKA Színházi Kollégiumának elnöke hangsúlyozta: a projektre 50 millió forintot tudott fordítani a kollégium egy meghívásos pályázat formájában.
Nánay István, a projektet felügyelő szakmai bizottsági tagja elmondta, hogy elkezdték felmérni a bábszínház történetének kutatási lehetőségeit is. A kutatás eredményeiről szakmai konferencián számolnak be.
Kép: Oláh Gisztáv 1955-ös színpadterve az Ember tragédiájához