Megjelent a Néprajzi Múzeum legújabb, nagyívű kötete, a Kerámiatér, amely tanulmányaival és gazdag képanyagával nem csupán egy műtárgycsoportot mutat be, hanem a múzeumi gondolkodás és a kerámiakutatás legfrissebb értelmezési irányait is kijelöli.
A kötetben szereplő szövegek a világ kerámiakultúráinak történeti mélységétől a Kárpát-medence fazekasságának sajátos rendszeréig ívelnek, miközben feltárják a gyűjtemény szerkezetének és alakulásának összefüggéseit, a gyűjtéstörténeti aránytalanságokat, az antropológiai jelentésrétegek sokszínűségét és a kerámia tárgyi világának társadalmi beágyazottságát. A tanulmányok szerzői a kerámiát nem elszigetelten, hanem mint kulturális hálózatok, használati módok és történeti folyamatok lenyomatát vizsgálják, így a kötet a kortárs múzeumi tudástermelés reprezentatív teljesítményévé válik.
Schleicher Vera nyitótanulmánya a látványraktár mint múzeumi műfaj történeti és elméleti hátterét tárja fel, rámutatva arra, hogy a raktárak megnyitása mindig a múzeumi nyilvánosság újragondolásáról szólt, és mára a tudás demokratizálásának egyik legfontosabb eszköze lett. A szerző részletesen bemutatja a visible storage és Schaudepot modellek nemzetközi fejlődését, a mögöttük húzódó tudományos és társadalmi elvárásokat, valamint azt a kritikai diskurzust, amely a 21. századi múzeumokban elkerülhetetlenül új kérdéseket vet fel a gyűjtemények láthatóságáról és értelmezhetőségéről. A második tanulmányban ugyanő a Néprajzi Múzeum bemutatási koncepcióját elemzi, amely az emberi agy két féltekéjének metaforájára építve egyszerre mutatja fel a gyűjtemény rendszerező logikáját és azokat az asszociatív, társadalmi olvasatokat, amelyek a kerámia mindennapi jelenlétéből fakadnak. Schleicher hangsúlyozza: a múzeumnak ma az a feladata, hogy a tudás rétegezettségét és sokféle megközelítési lehetőségét tegye láthatóvá, nem pedig egyetlen narratívát kínáljon.
A világ kerámiáit bemutató nagy tanulmányblokk bevezetőjében Schleicher Vera és Wilhelm Gábor a gyűjtemény egészének struktúráját rajzolják meg. Elemzik a földrészek szerinti részgyűjtemények arányait, a gyűjtések történeti motivációit, és rámutatnak azokra a hangsúlyokra és hiányokra, amelyek a gyűjtemény intézménytörténeti alakulását máig meghatározzák, világos képet adnak arról, miként kapcsolódik össze a múzeum 19. századi gyűjtési programja a jelenkori globális megközelítésekkel, és hogyan tükrözik a kerámiák a különböző kontinensek társadalmi-technológiai örökségeit. A kontinenseket bemutató szerzők – Gyarmati János, Szeljak György, Wilhelm Gábor, Földessy Edina és Gärtner Petra – sorra veszik a néprajzi és egy írásban a régészeti anyagok sajátosságait, az amerikai kontinens magas kerámiaarányától Ázsia technológiai gazdagságán át Európa, Afrikaés Óceánia gyűjtéstörténeti különösségeiig. A tanulmányok együtt kirajzolják a múzeum nemzetközi anyagának sokszintűségét és sokszínűségét, valamint rávilágítanak arra, hogy a kerámia a világ legtávolabbi pontjain is jelentékeny társadalmi, funkcionális és esztétikai szereppel bír.
Vida Gabriella tanulmányai a Kárpát-medence fazekasságának alaptérképét adják meg: a regionális stílusok, a fazekasközpontok működése, a habán és keménycserép hagyományok, valamint a paraszti háztartások edényhasználata mind olyan témák, amelyeket a szerző feldolgoz. A Kárpát-medence kerámiavilága a kötet egyik legerősebb tudományos pillére, hiszen a múzeum e területen rendelkezik a legátfogóbb, több évtizeden át épített gyűjteménnyel. Vida tipológiáról szóló tanulmánya pedig a magyar népi edények formai és funkcionális rendszerét rajzolja meg, továbbörökítve a hazai etnográfia nagy kutatási programjainak eredményeit, felvetve ugyanakkor új kérdéseket és rendezési elveket is.
A kötet másik nagy tematikus egysége, a Kerámiavilágok, azt tárja fel, hogyan nyernek a tárgyak társadalmi és érzéki jelentést a használaton keresztül. Schleicher Vera, Bodnár Kata, Földessy Edina, Pálóczy Krisztina, Vida Gabriella, Szeljak György és Gyarmati János tanulmányai olyan fogalmakat járnak körül, mint a mesterség és anyagismeret, a technológia és színvilág, az étel és edény kapcsolata, a tárolás antropológiai logikája, a sorozatgyártás és másolat jelensége, a helyi ízlés, a rituális funkciók vagy éppen az emlékezeti rétegek. A szerzők meggyőzően érvelnek amellett, hogy a kerámia nem pusztán forma és dísz, hanem társadalmi viszonyok hordozója: az ünnepek, a mindennapok, a gazdálkodás, a kereskedelem és a kulturális hatások komplex lenyomata. A tanulmányok így a tárgyak világát olyan összefüggésrendszerként tárják fel, amelyben a használat, a funkció, az anyag és a jelentés elválaszthatatlan egységet alkot.
A könyv vizuális anyaga mindezt lenyűgözően gazdag képi rétegben teszi láthatóvá. A több száz műtárgyfotó – Garai Edit, Sarnyai Krisztina és Szász Marcell munkái – olyan részleteket hoz közel, amelyeket szabad szemmel alig vennénk észre. A nagy felbontású tárgyfotók és a tematikus installációkat bemutató felvételek nem pusztán illusztrációk, hanem a gondolkodás részei: a kötet saját, autonóm vizuális logikát teremt Hódi Rezső grafikus tervezésében. A képek érzékletessége, a tárgyak sűrű elrendezése, a részletek kiemelése olyan esztétikai élményt nyújt, amely a tudományos szövegek mellett önálló értékkel bír. A kiadvány így egyszerre használható alapmű a kutatók számára, inspirációs forrás a design, a vizuális kultúra és a művészet iránt érdeklődőknek, valamint esztétikai élményt kínáló album a szélesebb közönségnek. A Kerámiatér a Néprajzi Múzeum új korszakának meghatározó kiadványa: egy olyan könyv, amely a tudományos alaposságot és a vizuális gazdagságot egyesítve teremti meg a kerámiáról való gondolkodás új horizontját.
Cím: Kerámiatér. A Néprajzi Múzeum látványtára
Kiadó: Néprajzi Múzeum
Megjelenés helye: Budapest
Megjelenés éve: 2025
ISBN: 978-615-5682-72-8
Terjedelem: 276 oldal (tanulmányokkal és nagyszámú tárgyfotóval)
Szerzők: Bodnár Kata, Földessy Edina, Gärtner Petra, Gyarmati János, Pálóczy Krisztina, Régi Tamás, Schleicher Vera, Szeljak György, Vida Gabriella, Wilhelm Gábor
Szerkesztők: Gärtner Petra, Schleicher Vera, Szentirmai Dóra
Kiadványterv / grafikus: Hódi Rezső
Tördelés, nyomdai előkészítés: Asztalos Zsolt
Képszerkesztő: Gärtner Petra
Fotók: Garai Edit, Sarnyai Krisztina (műtárgy- és enteriőrfotók), Szász Marcell (műtárgy-, enteriőr- és vitrinfotók), Incze László (rendezvényfotók)
Felelős szerkesztő: dr. Veres Gábor
Felelős kiadó: dr. Kemecsi Lajos, főigazgató
Nyomda: EPC Nyomda, Budaörs
Borítóképen a Néprazi Múzeum Kerámiaterének részlete. Fotó: Incze László / Néprajzi Múzeum
