A Magyar Nemzeti Múzeum november 22-én nyílt új időszaki kiállítása Nasuh bin Silahi, ismertebb nevén Matrakçi Nasuh, a 16. századi Oszmán-török Birodalom legkiemelkedőbb polihisztorának munkásságára épül. A tárlat az ő egykori miniatúráinak kortárs művészeti interpretációiból áll: 12 török művésznő vitte csempeképekre az említett mester legkiemelkedőbb miniatúráit.
Matrakçi Nasuh Szarajevóban született, gyermekként a szultáni udvarba hurcolták (a devsirme, a gyermekek összegyűjtése az oszmán hadsereg janicsárjainak utánpótlását szolgálta), ahol azonban tehetségesnek ítélték, és kiváló oktatásban részesülhetett. Első két matematika könyvét I. (Vad) Szelim uralkodása alatt, 1517-ben írta, A számolás művészete címűt később, 1533-ban átdolgozta és kibővítette, majd A számolás alapelvei címet adta neki. A matematika mellett a geometria, a topográfia és a térképrajzolás mestere is volt, számos városról készített miniatúrákat és térképeket. Az Isztambult ábrázoló munkáján pl. 101 épületet ábrázol, melyek közül 84 helyzete pontosan megegyezik mai helyzetével, ez 83,1%-os pontossági arányt jelent – közel 500 év távlatán át.
A tudós-polihisztor mindemellett kiváló harcos is volt, több hódító hadjáratban is részt vett. 1529-ben a könyvet írt kardforgatás művészetéről, ebben ismertette saját fejlesztésű harci játékát, mely leginkább a mai vívósporthoz hasonlítható. Legjelentősebb munkája I. (Nagy) Szulejmán 1534 és 1536 közötti iráni hadjáratán készült, egy miniatúra-album, amely a felvonulás során útba eső várak és városok ábrázolásait tartalmazza. A gyűjtemény összesen 218 kéziratos lapból áll, és 118 képet tartalmaz, köztük a már említett Isztambul-térképet is. Matrakçi Nasuh egy magyarországi hadjáratban is részt vett, egészen Esztergomig kísérte a sereget, és eközben, 1542–1543-ban készítette a 146 kéziratos lapból és 32 miniatúrából álló gyűjteményt, amely a Siklós, Esztergom és Székesfehérvár meghódításának története címet viseli. Mindezek mellett számos hasonló művet készített, még II. Bajazid és I. Szelim korának hadjáratairól is, melyek egy újabb oldalát, történetírói vénáját mutatják meg.
A tudós-polihisztor munkássága a mai napig megihleti a török művészetet. A miniatúrái által ihletett csempeképekből álló vándorkiállítás 2015 májusában indult világkörüli útjára, Szarajevó, Belgrád, Antalya, Isztambul, Bécs, Tokió, Párizs, Róma és Washington után, utoljára Budapestre a Nemzeti Múzeumba érkezett. A kiállításon látható 41 kép Matrakçi Nasuh Szulejmán hadjáratai alatt készült városábrázolásait prezentálálja.
Belgrád
A tárlat egy új kiállításrendezési trendbe illeszkedik: több nagy nyugat-európai múzeum mutatott már be (olykor szintén vándorkiállítás formájában) egy-egy nagy mestert, illetve az ő munkásságukat kortárs művészek interpretáción keresztül, Bolognában például Salvador Dalí képeinek alakjai elevenedtek meg kortárs szobrászok munkái által.
A tárlaton Matrakçi Nasuht és korát az általa ihletett csempeképek a török kortárs művészet szemszögéből, a róla készült dokumentumfilm és az abban megszólaló kutatók pedig a történelem és a történeti muzeológia által idézik meg. Mindezt a II. Bajazid szultán története című munkájának facsimile kiadása egészíti ki, amely kézbe is vehető, így azon miniatúrák eredetijei, és a hozzájuk tartozó szöveg eredeti változata is látható a tárlaton.
