Első kortársfotó-tárlatára készül új épületében a Néprajzi Múzeum. Indiánok. Lelkek. Túlélők. címmel Magyarországon először lesz látható Claudia Andujar magyar származású fotóművész munkássága, a São Pauló-i Vermelho Galéria közreműködésével. A kiállítás kihagyhatatlan élmény az etnográfia, a távoli kultúrák és a kortárs fotóművészet kedvelőinek is, miközben az amazóniai esőerdők világáról is megrázó üzenetet hordoz.
A Néprajzi Múzeum Magyarországon elsőként ad otthont a 92 éves Claudia Andujar átfogó fotóművészeti tárlatának. Bár a világ számos ismert közgyűjteménye őrzi képeit, és nemzetközi fotográfiai események rendszeres szereplője, munkáit a régióban még kevesen ismerik. Az anyai ágon svájci, apai ágon magyar származású fotográfus 13 éves koráig Nagyváradon élt. A holokauszt elől menekülő, budapesti és bécsi kitérőkkel Svájcba, majd New Yorkon át Brazíliába érkező fiatal nő az 1950-es évektől került közelebbi kapcsolatba a kortárs művészettel és a fényképezéssel.
A 124 fotográfia, nagyméretű analóg nagyítások és digitális nyomatok, illetve a további vetített képanyag egyedi megvilágításban tárja a látogató elé az életmű egy fontos szeletét. A kronologikus felépítésű kiállításon a Brazíliába érkezést követő magazinfotós időszaktól és kísérletezésektől jutunk el az évtizedeken át ajanomami indiánok között készített művészi és aktivista képekig, majd az életmű időskori feldolgozásáig.
Andujar fókusza azokra az emberekre irányult, akik kívül rekedtek a többségi társadalom figyelmén. A női alkotókra jellemző, érzékiséggel telített látásmóddal, kevésbé megszokott felfogásban mutatja be a kultúrák és közösségek tereit, mindennapjait. Fotóriporterként éppolyan magabiztosan és nagy tehetséggel nyúlt a különböző ábrázolási lehetőségekhez, mint művészként és aktivistaként.
Claudia a sikrin-kajapó indiánoknál, 1972 © A művész jóvoltából
Claudia Andujar nemcsak fotóművész, hanem nemzetközileg elismert aktivista is, aki majd fél évszázada küzd az Amazóniában élő janomami indián törzs jogaiért. Az általa alapított szervezet munkájának és Andujar fotóinak fontos szerepe volt abban, hogy 1992-ben a brazil kormány kijelölte a Janomami Őslakos Terület határait, ami lehetőséget ad kultúrájuk és az amazóniai esőerdő megvédésére.
S hogy miért van helye egy kortárs fotóművészeti tárlatnak a Néprajzi Múzeum falai között? A képek többségének középpontjában egy kis amazóniai őslakos népcsoportáll. Andujar elsősorban nem az etnográfiai jelenségek dokumentálására törekszik: fotóin keresztül sokkal inkább egy személyes történetet ismerünk meg saját útkereséséről és a janomamikkal folytatott párbeszédéről. Ez a személyesség egy tágabb antropológiai nézőpontba, a kulturális találkozás, a megismerés, a megértés és a bemutatás témakörébe helyezi a képeket, és egy fontos történetet is elmond arról, miként válhatnak a fotók egy amazóniai indián közösség megmentéséért vívott aktivista harc eszközévé.
A kiállítás megrendezésével a Néprajzi Múzeum a janomami indiánok érdekvédelmi munkáját is támogatja.
A tárlat 2023. szeptember 15-től látogatható!
Claudia Andujar művei közgyűjteményekben:
Modern Művészeti Múzeum – MoMA (New York, USA)
Tate (London, UK)
SãoPauló-i Művészeti Múzeum – MASP (São Paulo, BR)
Amerikák Művészeti Múzeuma– AMA (Washington DC, USA)
Houston-i Szépművészeti Múzeum – MFAH (Houston, USA)
George Eastman Ház, Rochester (New York, USA)
Fontosabb díjai, elismerései:
Guggenheim-ösztöndíj (1971, 1977)
Lannan Alapítvány Kulturális Szabadságért-díj (2000)
Brazil Kulturális Érdemrend (2008)
Kassel Fotókönyv-díj (2010)
Goethe-érem (2018)
Borítókép:
Florence Águeda Lindey nővér és ápoló, Opiki thëri faluban az elhagyatott Északi Autóútnál (A kapcsolat következményei sorozat) / Sister and nurse Florence Águeda Lindey, Opiki thëri, North Perimetral road (abandoned) (Consequences of contact series)
Roraima, 1981 (2023)
Kézi nagyítás / Photochemical print, 66x100 cm
