Azonnali összefogást sürgetnek a világ vezető kutatói a klímaváltozás kétéltűekre és hüllőkre gyakorolt hatása miatt. 2020. január 8-án a világ 57 országából 870 résztvevővel zajló IX. Herpetológiai Világkongresszuson kiáltványban határozták meg, miként lépnek fel a mind a kétéltűek és a hüllők, mind az élővilág sokféleségének védelme érdekében. A kongresszus főtitkára dr. Vörös Judit, a Magyar Természettudományi Múzeum kutatója, a Kétéltű- és Hüllőgyűjtemény vezetője.
Soha nem volt gyorsabb a fajkihalás üteme a Földön, mint napjainkban. Kutatók becslése szerint évente átlagosan nagyjából 1000 faj tűnik el örökre a Földről. Különösen veszélyeztetettek a gerincesek, azon belül a kétéltűek és a hüllők, mert fokozottan érzékenyek a környezeti változásokra.
A kétéltűfajok 40%-a jelenleg a kihalás szélén áll, és további 40% veszélyeztetett. Eddig közel 200 faj pusztult ki végérvényesen. A hüllők is hasonló mértékben érintettek, itt legalább 20% veszélyeztetett vagy a kipusztulás szélén áll.
A fajkihalási hullám hátterében egyértelműen a klímaváltozás és egyéb, emberi eredetű környezeti változás áll. A globális válságra most globális összefogással reagálnak a világ kétéltű- és hüllőkutatói, ami túlmutat az általuk vizsgált élőlénycsoportokért a tudomány eszközével folytatott küzdelmen: konkrét javaslatokkal a teljes tudományos közösség és a társadalom aktív szerepvállalását várják abban, hogy fellépjenek az élővilág sokféleségének megőrzése érdekében.
A világ vezető kétéltű- és hüllőkutatói megegyeztek abban, hogy sürgős nemzetközi összefogásra van szükség a klímaváltozás negatív hatásainak felismerésére, és azonnali intézkedéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezek a sérülékeny élőlények megmenekülhessenek. A klímaváltozással kapcsolatos kiáltványt a 9. Herpetológiai (kétéltűekkel és hüllőkkel foglalkozó tudomány) Világkongresszuson fogalmazták és hirdették ki január első hetében az Otago Egyetemen, Dunedinben, Új-Zélandon. A kongresszuson 57 országból 870 kutató vett részt. Az egy hetes kongresszuson 621 tudományos előadás hangzott el, amelyek nagy része arról szólt, hogyan tűnnek el a kétéltű- és hüllőfajok világszerte a klímaváltozás és az élőhelyeik pusztulása miatt.
Részlet a kiáltványból, amely konkrét lépéseket deklarál:
A IX. Herpetológiai Világkongresszus résztvevői felkérik a tudományos és tágabb közösség tagjait, hogy vállaljanak partnerséget abban, hogy:
– tudományosan megalapozott megoldási javaslatokat dolgozzanak ki a széndioxid-kibocsátás által okozott problémák megoldására;
– olyan légitársaságokat válasszanak a konferencia helyszínének megközelítésére, amelyek járataikat csökkentett szénkibocsátással üzemeltetik. A végső cél, hogy a kongresszusok megrendezése 100%-osan karbonsemlegessé váljon;
– a tudományos konferenciák helyszínein törekedjenek a megújuló energiaforrások felhasználására mind a közlekedés, mind szállás és az étkezés terén. Törekedjenek továbbá arra, hogy helyben termelt alapanyagokból készült ételeket fogyasszanak (korlátozott hús- és tejfelhasználással), valamint arra, hogy a helyi gazdasági szereplők szolgáltatásait és termékeit vásárolják meg a konferencia időtartama alatt;
– nagyobb hangsúlyt fektessenek a természetes élővilág sokféleségének védelmére.
Felszólítjuk továbbá a nemzetközi közösséget, beleértve a nemzeti kormányokat is, hogy vegyék figyelembe a globális klímaváltozás sokasodó bizonyítékait, és hozzanak azonnali intézkedéseket a jövőbeni káros hatások enyhítésére.
Bizakodunk, és mielőbb együttműködést kezdeményezünk a társadalom minden szintjén annak érdekében, hogy büszkék lehessünk emberi közösségünkre, és, hogy megértsük: közösen kell felelősséget vállalnunk a klimatikus szempontból megváltozott bolygónkért. Eltökélt szándékunk, hogy minden emberi találékonyságot az előttünk tornyosuló problémák megoldásának szolgálatába állítsunk, egyaránt szem előtt tartva az emberek igényeit és a biológiai sokféleség felbecsülhetetlen
értékét.
A kiáltvány kiemeli a kutatók és a társadalom szerepét abban, hogy a bolygónk ökológiai működésével harmóniában tudjunk élni, beleértve a klímastabilitást és a biológiai sokféleség megőrzését.
“Sürgető szükség van a nagyobb tudatosságra és a globális szintű megmozdulásokra, így a kongresszuson úgy határoztunk, kezünkbe vesszük az irányítást. A megfogalmazott kiáltvány rámutat arra, hogy mielőbb cselekednünk kell, és kérjük a nemzeti kormányokat, hogy tegyenek meg mindent a klímaváltozás által okozott további fajkihalások megakadályozása érdekében” – hangsúlyozta dr. Vörös Judit.
“Nagy a valószínűsége, hogy a következő évtizedben jelentős mennyiségű faj fog a szemünk láttára örökre eltűnni. Mi, kétéltű- és hüllőkutatók, kijelentjük, hogy törekedni fogunk a kongresszusunk ökológiai lábnyomának minimálisra csökkentésére, és arra bátorítjuk a tudományt és a társadalmat, hogy csatlakozzanak a törekvéseinkhez, és próbáljanak megoldást találni a félelmetes kihívásra, amit a klímaváltozás okoz az emberiségnek.” - tette hozzá.
Borítókép: Túlélő díszes gekkó (Naultinus gemmeus) egy leégett természetvédelmi területen Új-Zélandon
A kép készítője: Carey Knox
