„Magukra maradt bútorok” - Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

KIÁLLÍTÁS

Petőfi Irodalmi Múzeum
2019-06-21 20:00

Új kiállítás nyílt a Petőfi Irodalmi Múzeumban: írók búrotaival ismerkedhet meg a közönség!

 

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum Relikviatára magyar írók és költők személyes tárgyait őrzi, köztük több mint háromszáz bútort. A gyűjteményezés a szerzői hagyatékok mellett kiterjed szerkesztőségek berendezési tárgyaira, esetenként az írók családtagjainak, múzsáinak bútoraira is.

A relikviabútorok irodalomtörténeti értéke abban áll, hogy íróink, költőink tárgyi környezetét képezték: magukon viselik egykori tulajdonosuk élettörténetét, vallanak anyagi helyzetéről, olykor a szerző stílusát is tükrözik. Felbukkannak az írók naplóiban, leveleiben, de többen verset, sőt novellaciklust is szenteltek berendezési tárgyaiknak.

A bútorok ajándékozás vagy vásárlás útján, igazoló dokumentumok kíséretében kerülnek a múzeum gyűjteményébe, ahol a korábbi használati tárgyak múzeumi tárggyá minősülnek át. Szükség esetén tisztítjuk, restauráljuk, majd speciális körülmények között – meghatározott hőmérsékletű és páratartalmú raktárakban – őrizzük tovább őket. Nyilvántartásba kerülnek, kutathatók lesznek, alkalmanként pedig új kontextusban új jelentéssel felruházva kiállítási tárggyá válnak. 

A felsorolás teljességének igénye nélkül: Ady Endre, Déry Tibor, Faludy György, Kaffka Margit, Mészöly Miklós, Petőfi Sándor, Szerb Antal és Tamás Áron magára maradt bútorai a PIM-ben.

 

Petőfi Sándor 

 

„Odabent a magukra maradt bútorok hideg közönye.”

(Mándy Iván: A bútorok, 1980)

 

 „A szoba várja őket. A háziakat és a vendégeket. Társaság érkezik. … A bútorok derűs várakozása.”

(Mándy Iván: A bútorok, 1980)

  

„Ha belépsz, még szinte úgy érzed, hogy ők is körülötted vannak, akik ezt a sok asztalt, széket, órát s tükröt éveken át – kezükkel és lelkükkel – a maguk képére és hasonlóságára formálták át.” (Kosztolányi Dezső: Nyaraló bútorok, 1908)

   „A lakásberendezés divatja, a lakáskultúra nagyon relatív dolog. Az a legfontosabb benne, hogy először is legyen lakás, továbbá a lakásnak legyen bizonyos kultúrája. Hogy milyen? édes istenem, valamilyen.” (Nemes Nagy Ágnes: Elvesztett otthonok, 1986)

 

„Dolgozó-szobája egy egész múzeum tele emléktárgyakkal, ritkaságokkal, becses régiségekkel.” (Törs Kálmán: Jókai Mór, 1885)

 

 „A fényűzést egyáltalán lenézem és kerülöm. Erre most találkozom a magam életével a nyilvánosság előtt, mint pazar, irigylésre méltó gazdag valamivel. S ha a fénykép így mutatja, akkor így is van, bár a fénykép túloz.” (Móricz Zsigmond: Napló, 1934)

 

Nemes Nagy Ágnes 

 

 

Kányádi Sándor: Tárgyak

 

A tárgyak lassan fölveszik

vonásaink, szokásaink.

Hozzánk lényegül ágy és asztal,

bensőnket őrzi, kitapasztal.

 

Kanál, pohár, villa és csésze

lesz az embernek alkatrésze.

Lassan a testünk oda fárad,

hogy a szék tekint bútorának.

 

Képek, lemezek, könyvek, szobrok,

féltve őrzött, meghervadt csokrok

szövetkeznek a fallal, s végül

a négy fal, lopva, belénk épül.

 

Elorozzák tőlünk a vágyat,

megunnak, később ki nem állnak,

zsigereinkkel összejátszva

juttatnak majd egyszál deszkára.

 

(1967)

 

„Magukra maradt bútorok”
Írók bútorai a Petőfi Irodalmi Múzeum gyűjteményéből

A kiállítás megtekinthető: 06. 22. – 2020.03.01.

irodalom, kiállítás, konferencia, külföld
2018-10-19 12:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00