A budapesti Vasarely Múzeum 2022. szeptember 17-től látogatható új időszaki kiállítása Kunibert Fritznek, a kasseli neokonstruktivista iskola jeles képviselőjének Egység a kettősségben című egyéni tárlata.
Fritz a kasseli művészeti akadémián végezte tanulmányait, amely akkor, a háború utáni időszakban, a Bauhaus elveit követte. Sok professzor vett részt a documenta létrehozásában, és a hallgatókat asszisztensként osztották be, ahol élénk, sőt tanórán kívüli diskurzus alakult ki a forma és a szín tisztán absztrakt témái körül. Fritz a kasseli konkrét művészek, a Kasseler Konkreten első generációjához tartozik, akik – Fritz mellett Hartmut Böhm, Werner Krieglstein, Klaus Müller-Domnick és Friedhelm Tschentscher– a realizmus, a szürrealizmus és az akciófestészet irányzataival szemben határozták meg magukat.
A budapesti kiállítás címe Egység a kettősségben, amelyről a kiállítás kurátora, Jan Daniel Fritz így ír:
„Történelmileg egyenlőségjelet tehetünk a kettősség és a fizikai külvilág/tudomány közé, míg az egység egy belső világnak/hitnek felel meg. A megfigyelő és a megfigyelt, a szubjektum és a tárgy közötti egyértelmű elkülönülés általánosan érvényesült annak érdekében, hogy a valóság szerkezetét megragadhassuk. A megfigyelhető folyamatok leírására a matematika képes és magában a természetben is megnyilvánul a számok harmóniája. Az aranymetszés megtalálható mind Leonardo vitruviusi ember-tanulmányában, mind a Fibonacci-számokban. Plutarkhosz, hivatkozva Platón kijelentésére, azt írta, hogy »Isten folyamatosan geometrizál«, Carl Friedrich Gauss pedig arra a megállapításra jutott, hogy: »Isten számol«. Már a kereszténység előtti időkben is hittek a »szent geometriában«.”
Orosz Márton (balra), a Vasarely Múzeum Budapest igazgatója és Jan Daniel Fritz (jobbra), a kiállítás kurátora a megnyitón; fotó: Szántó András
Ezek a geometriák tükröződnek Kunibert Fritz munkáiban, aki korán úgy döntött, hogy figyelmen kívül hagyja a kört, és egyetlen formára összpontosít, azaz hatvanöt éve négyszögesíti a teret. A négyzet többnyire munkái középpontjában áll, máskor mikroelem, amelyből egy nagy jel vagy elmélet fejlődik ki. Mindez azonban nála nem hat korlátozólag, hanem éppen ellenkezőleg, művészeti kánonja ebből kiindulva elképesztő változatosságban teljesedik ki.
Kunibert Fritz: Hanyatló forgás, 1971
60x60 cm, akril, vászon
A művész jóvoltából.
Kunibert Fritz: Progresszió 4 fekete piros, 2022
200x200 cm, digitális nyomtatás vászonra
A művész jóvoltából.
Munkássága során Fritz számos különböző sorozatot alkotott, amelyekből többet bemutatnak a budapesti tárlaton csakúgy, mint a kompozíciós módszerének esszenciáját képviselő 1966-ban készült Befejezetlen című képét, amelyen a műveinek kiindulópontjául szolgáló rács önálló képként jelenik meg. Ez a rács, azaz koordináta-rendszer mátrixként köti össze Fritz minden munkáját, amelyet, mint ötleteinek univerzumát, geometriákkal tölti meg. Néha matematikai szigorúságú rendezettséggel vagy ritmusokkal, és néha véletlenszerű káosszal, amelyet az 1990-es évek eleje óta számítógép segítségével véletlenszerűen hoz létre.
Kunibert Fritz: Egység a kettősségben kiállításenteriőr; fotó: Szántó András
Kunibert Fritz egyéni tárlata az OSAS és a Vasarely Múzeum Budapest együttműködésében jött létre. A tárlat 2023. március 19-ig, szerdától vasárnapig 10 és 18 óra között látogatható.
Borítókép:
Kunibert Fritz: Négyzetes mezők átjárása (részlet), 1969
60x60 cm, nyomtatás polisztirolra
A művész jóvoltából.
