A kecskeméti városi tanács 1902. április 30-i közgyűlésén határozott arról, hogy az ún. „Engel-féle telken” építteti fel az első bérházát. A helyszín – nyilvánvalóan példaadó szándékkal – Kecskemét akkortájt kijelölt első sugárútjának főtéri „kapuja”, átellenben az 1864 és 1871 között emelt nagy zsinagógával.
ÉPÜLETVEZETÉS A CIFRAPALOTÁBAN. Pincétől a padlásig
Kezdés: 2025. szeptember 21., vasárnap 10:30
Vezeti: ifj. Gyergyádesz László Móra Ferenc-díjas művészettörténész, a Kecskeméti Katona József Múzeum képzőművészeti osztályvezetője
Korai képeslap az 1903-ban átadott Cifrapalotáról (Kecskeméti Katona József Múzeum)
Ezt az eredetileg sokfunkciójú épületet mutatja be kívülről-belülről, a pincétől a padlásig, az épület kutatója, több kecskeméti szecessziós építészettel foglalkozó könyv és tanulmány szerzője. Szót ejt például a Zsolnay-kerámiákról, az épület tervezőjéről, annak különleges életútjáról és sorsáról, s arról, miért éppen őt kérte fel annak idején erre a feladatra Kada Elek polgármester, ugyanígy az egykori földszinti üzletekről, raktárakról, az I. emeleten székelő Kecskeméti Kereskedelmi Kaszinóról, s hogy miért is nevezték már nem sokkal az átadása után az épületet Cifrapalotának.
Az épületről leszedett külső – jelenleg nem látható – Zsolnay majolikamázas pirogránit díszek egyik eleme (fotó: ifj. Gyergyádesz László)
S természetesen választ kapunk arra is, hogy miért írta Lyka Károly 1903-ban a következő sorokat: „Mikor nemrégiben bérházat akart a város építtetni: ismét modern és magyaros tervet kívántak. A bérház javában épül, még pedig általános érdeklődés közepette. Előre tudjuk, hogy megszeretik ezt is és a harmadik épület, a melyet a város építtetni fog, ismét magyaros lesz. […] Csak Kecskemét példáját kell utánozni.”
A programon való részvétel ingyenes!
Borítóképen:
Jelenleg nem látható Zsolnay-kerámiadísz a Cifrapalota pártázatán (fotó: ifj. Gyergyádesz László)
