KÜLDJ EGY TIGRIST!

múzeumi gyűjtőkampány

2019-07-09 09:00

A Tigris a múzeumban beszélgetéssorozat inspiráló, az elméleti kérdést aktivitással összekapcsoló múzeumi gyűjtőkampányát tesszük itt most közzé. A sorozat egyik életrehívója és működtetője Frazon Zsófia, muzeológus, kurátor és szakíró. A sorozat olvasónaplójában tavasszal spontán múzeumi tigrisgyűjtés indult, amelyet nyáron is folytatnak az alábbi felhívással: NYARALJ ÉS KÜLDJ EGY TIGRIST! 


Az eddigi tigrislelőhelyek között van múzeum, archívum, cirkusz, cukrászda, kirakat, könyvtár és vásár. A múzeum tehát láthatóan tágan értelmezhető, metaforává alakítható közeg. A tigrisek pedig teljes alakú kitömöttek, vitrinlakó trófeák és könyvek, regénybeli változatok, de leginkább műtárgyak és műtárgyakon látható ábrázolások. Nem a tigris. Mert: a tigris a múzeumban, az tigris a múzeumban és nem a tigris.

KERESS TOVÁBBI PÉLDÁNYOKAT!

Fontos, hogy:
- vedd észre;
- próbált összeolvasni „A tigris a múzeumban, az tigris a múzeumban és nem a tigris” idézettel;
- legyen vele személyes találkozásod (tehát ne a neten keress);
- csinálj róla egy képet;
- küldj adatokat, néhány mondatot vagy akár egy történetet hozzá – ahogy jól esik!

Te magad is kiposztolhatod az esemény falán, de ha személyesen küldöd el, akkor beillesztik a sorozatba, számozva és archiválva is lesz. 999 tigris a cél. Gyerekjáték lesz. Ajándékaitokat a NEM A TIGRIS esemény falán gyűjtik és publikálják szeptember 2-ig. Utána meglepetés.

A  Tigris a múzeumban beszélgetéssorozatról

„A tigris a múzeumban, az tigris a múzeum és nem a tigris” idézet Kenneth Hudson angol újságíró és muzeológus 1977-es írásában olvasható. Hudson a fordulatot a mindennapi valóság és a múzeumi világok közötti különbség érzékeltetésére használja. A múzeum terében ugyanis átalakul fikció és valóság, élő és élettelen viszonya, a reprezentáció és interpretáció kiemeli, keretezi és átértelmezi a hétköznapi valóságot, új és más jelentéssel tölti fel. „A tigris a múzeumban” metaforaként aktiválja a koloniális / posztkoloniális diskurzust, az állatkertek, a múzeumok és a cirkusz világkiállítások óta összefonódó és vitázó világát, egyben felveti a kitömött állat, az elejtett vad látványossággá merevített képének morális kérdését is. A tigris a múzeumban, az tigris a múzeumban és nem a tigris. Ha ezt egy múzeum nyíltan vállalja, akkor fontos lépést tett saját gondolkodásmódjának feltárása felé.

A Tigris a múzeumban sorozat a Néprajzi Múzeum MaDok-program és a LUMEN kávézó közös programja. A sorozat formája a beszélgetés, apropója pedig könyvek, szövegek és a múzeum közötti izgalmas kapcsolatok felderítése, inspiráló gondolatok megfogalmazásával, az olvasás, a beszélgetés és a múzeumi kritikai műveltség kereteinek és fogalomtárának szélesítésével.

 

Az eddigi előadások:
Tigris a múzeumban 03 // Radikális muzeológia / Magyarország? 
Tigris a múzeumban 02 // Múzeum a kortárs irodalomban 
Tigris a múzeumban 01 // Fejős Zoltán: Új helyek, új metaforák

A sorozat és a kampány arculatát a de_form csapata (Demeczky Nóra és Déri Enikő) tervezte a Néprajzi Múzeum tigriseinek grafikai megmunkálásával.

 

Néhány inspiráló példány az eddig felgyűlt tigrisek közül

A képek alá az esemény falán olvasható leírásokat is kimásoltuk. 

 

 

NEM A TIGRIS 020

A felvetés releváns: a kép mint szó, mint megközelítés valóban csak egy vizuális közeget jelent, vagy, ha kellő értelmezői szemmel olvassuk Hudson mondatát, akkor az olvasat, az értelmezés mint lehetőség is benne rejlik? (...) Aszemélyes viszonyulás viszont továbbra is elengedhetetlen. Nézzük: 
„Noha kép igazán nincs, a tigris egyfajta olvasata, értelmezése abszolút benne van, klasszikus közhelyekkel operálva. A könyv a házikönyvtárunk része, a cím pedig a következő történetet sűríti: » […] a világon csak kétfajta ember van. Majom és tigris. A majmok mindig csapatban élnek, mindig kollektíven mozognak, sose egyénileg. Mindig izgatottak, mindig történik valami, mindig nyüzsögnek. A tigrisek egyedül élnek, egymástól nagy távolságban, ők a nagyvadak. A majmok titokban irigylik a tigriseket, és megdobálják, kicsúfolják őket. […] egy tigris bolyong a világban, vannak szenvedései, felismerései. Egy majomnak sztorijai vannak, szenvedés helyett panaszkodásai vannak, és felismerések helyett aranyköpéseket mond.« (Idézet a könyvből.)

Popper Pétert anno ezzel figyelmeztették, hogy ő egy tigris, aki kezd elmajmosodni.”

A leletet Boglárka Mácsai, a Néprajzi Múzeum munkatársa küldte, köszönjük! 

 

 

 

 

NEM A TIGRIS 018 és 019
A mintás testű állatok esetében a minta mint motívum fontos elem: zebra, párduc, tigris és sorolhatnánk. Több esetben épp ez a mintázat változtatta prédává, zsákmánnyá az állatokat, és vezetett kipusztulásokhoz vagy veszélyeztetett faj létükhöz. A képen ennek egy ártatlanabb, viaszosvászon múzeumi formáját láthatjuk: a keszthelyi Balatoni Múzeum múzeumpedagógiai műhelyéből – ami jól példázza, hogy tigrisek nemcsak a gyűjteményekben bukkannak fel egy múzeumban: „Asztalterítő afrikai motívumokkal. Zebra, tigris, stb. Fényképfelhasználós engedélyért mentem az ebédelő táborozó gyerekek közé. (Zsófi, elkezdted ezt a tigrisezést, én meg mostantól mindenhol tigrist fogok látni?)

A műanyag asztalterítőt a Balatoni Múzeum kézműves foglalkozásokhoz használjuk. – írta a nyári múzeum táborból  néprajzos muzeológus. Köszönjük!

És köszönjük az engedélyt a másik múzeumi tigrishez is, amelynek helyszíne ugyancsak a Balatoni Múzeum, a most zajló természetismereti tábor, a kép pedig jól mutatja az etnográfus muzeológusok vadászszellemét: „Kifogtam a futkározó gyerekek közül, megkérdeztem, melyik a kedvenc kiállítása vagy helye a múzeumban. Az akváriumot mondta. Felfutottunk az emeletre, odaállt az akvárium elé, gyorsan lefotóztam. Utólag látom, hogy a pólón a vízszint majdnem egybeolvad az asztal visszatükröződő vonalával.” 

Szilvia Gyanó ezt is nagyon köszönjük, és további jó tigrisvadászatot kívánunk neked a nyárra (lesz a gyűjteményben is, érzem!). 

 

 

 

NEM A TIGRIS 017 

A természettudományi muzeológiában az állatok gyűjtése, az állatok preparálása és a kitömött állatok bemutatása elévülhetetlen prezentációs mód. Fontos pillanat azonban, amikor más perspektívából is rá tudunk nézni ezekre az állatokra. A berlini tigris nagyon izgalmas olvasata a sorozat mottójaként választott Hudson idézetnek: 
„Ez a tigris a berlini természetrajzi múzeum Evolution in Aktion című termében, a kihalt fajok tárlójában kullog – vagy menetel? – egy zebraféle és egy erszényes mögött. Az utolsó példány. Amikor a 20. század elején ide került, még csak egy példánynak számított, és csak kb. a 30as években kerülhetett át a macskafélék (Felidae) családjának tárlójából az őt jelenleg megillető helyre. Ebben a teremben több ezer faj egy-egy példánya képviseli fajának taxonómiai helyét, ahol persze olyan szomszédai vannak, amilyenek muzealizációjuk előtt sohasem. Így a terem voltaképp múzeumtörténetként is olvasható: kiemeltük a tárgyat a valóságból, és oda tettük, ahol a helye várja.”

A szöveget és a képet Kuti Klára, a Magyar Nemzeti Múzeum munkatársa küldte, köszönjük! 
A kiállítás linkje.

 

 

 

muzeológia, programajánló
2019-04-11 19:50

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00