Nyilvánossá vált az ICOM Magyarország Agóra programjának vitaanyaga, amely a magyar múzeumi rendszer hosszú távú megújításának lehetséges irányait foglalja össze. A dokumentum közel 250 múzeumi szakember önkéntes munkájából, munkacsoportok vitáiból és javaslataiból született. Az összegzés és a részletes szakmai anyag egyaránt elérhető az ICOM Magyarország honlapján.
Hogyan lehetne kiszámíthatóbbá tenni a múzeumok finanszírozását? Mekkora szakmai autonómiára van szükségük az intézményeknek? Hogyan változhatna a minőségbiztosítás és a szakfelügyelet rendszere? Mit jelent ma a részvételiség, a társadalmi felelősségvállalás vagy éppen a hozzáférhetőség? Hogyan lehet megtartani a fiatal szakembereket, biztosítani a gyűjtemények védelmét, és hosszú távon fenntarthatóvá tenni a digitalizációt?
Többek között ezekre a kérdésekre kerestek válaszokat az ICOM Agóra munkacsoportjai. A folyamat az ICOM Magyarország 19 pontos vitaindítójából indult, majd különböző intézménytípusokból, szakterületekről, munkakörökből és szakmai generációkból érkező muzeológusok, restaurátorok, múzeumpedagógusok, kommunikációs, gazdasági és más szakemberek kapcsolódtak be a közös munkába. A részvétel önkéntes volt: a munkacsoportok tagjai saját szakmai tapasztalataikból kiindulva próbálták megfogalmazni, hol látják a rendszer legfontosabb problémáit, és milyen változtatásokat tartanának szükségesnek.
Az elkészült anyag fontos eleme, hogy nem igyekszik egyetlen, minden kérdésben egységes álláspont látszatát kelteni. Az egyes munkacsoportok saját szakmai konszenzusukat rögzítették, így a fejezetek között eltérő hangsúlyok, megközelítések, helyenként egymással vitázó elképzelések is megmaradtak. Az ICOM Magyarország ezt tudatosan vállalja: a dokumentum nem lezárni kívánja a vitát, hanem alapot teremteni egy szélesebb szakmai, fenntartói és szakpolitikai párbeszédhez.
A javaslatok a múzeumi rendszer szinte valamennyi alapvető működési területét érintik: az országos stratégia és a fenntartói keretek kérdésétől a szakmai autonómián, finanszírozáson és humánerőforráson át a részvételiségig, a hozzáférhetőségig, a fenntarthatóságig, a gyűjteménygyarapításig, az állományvédelemig és a digitalizációig.
Az ICOM Magyarország hangsúlyozza: a most közreadott dokumentum nem kész múzeumi stratégia, hanem vitaanyag és helyzetkép. Jelentősége ugyanakkor nehezen választható el attól a folyamattól, amely létrehozta: közel 250, különböző helyzetben és intézményben dolgozó szakember vállalta, hogy saját szabadidejét és tudását adja a magyar múzeumi rendszer jövőjéről folyó közös gondolkodáshoz.
