A honfoglalás korát állítja középpontjába a Határtalan Régészet című újság téli száma: több szempontból és terület kapcsán is vizsgálják a kort a kutatók.
Az egyik tanulmányból például kiderül, hogy az őskortól kezdve használták a koponyalékelést (más néven: trepanációt), mely során a koponyatető bizonyos részeiből kisebb-nagyobb csontdarabokat távolítottak el. A beavatkozásnak két típusa volt: a sebészeti koponyalékelés során valamilyen sérülés, trauma miatt vágtak ki egy darabot a koponyából egy éles, nem fogazott kés segítségével. A beteget ilyenkor általában érzéstelenítették is. A beavatkozás után sokszor fémlemezzel pótolták a hiányzó csontdarabot, visszaillesztették a bőrt és az alatta lévő lágy részeket, majd varrással vagy kapcsokkal rögzítették a sebet.
A másik koponyalékelés az úgynevezett jelképes trepanáció volt, mely során nem nyitották fel a koponyaüreget, hanem kör vagy elliptikus alakú mélyedést kapartak vagy véstek a koponyába. Ilyen lékelés nyomait fedezték fel III. Béla király koponyáján is, akin évekkel a halála előtt végezhették el a beavatkozást.
A magazinban a honfoglalás korának temetkezési szokásairól, rituális tárgyairól is olvashatunk. Az akkor élt emberek valószínűleg tartottak a visszajáró halottaktól: előfordult, hogy a halál után csonkították meg vagy kötözték össze a testet, és aztán így temették el. Olyan is előfordulhatott, hogy ha a már eltemetett halott visszajárt a közösséghez, akkor a testét kiásták, és levágták a végtagjait vagy akár a fejét is. A holtak visszajárása ellen megpróbáltak védekezni is: kölest, mákot szórtak szét a sírgödörben, mert úgy tartották, hogy addig nem térhet vissza az eltemetett lélek, amíg meg nem számolja az összes magot.
A Határtalan Régészet új száma mindezek mellett bemutatja a honfoglalás kor régészeti dilemmáit, a különböző hadjáratokat, fegyverzeteket, lakóházakat és sok izgalmas, régészeti feltáráson talált tárgyat is. A magazin országszerte kapható az újságárusoknál.
