Kiállítás a selyemútról a bécsi Weltmuseumban

KIÁLLÍTÁS

2022-02-22 20:00

A Kínából Európába érkező selyem, porcelán, tea és drágakő mind az Európát és Ázsiát összekötő, sztyeppéken futó selyemúton érkezett Európába. A kereskedőkön túl azonban sok utazó is elindult rajta felfedezni az egzotikus tájakat, akik aztán izgalmas történetekkel, szuvenírokkal tértek vissza a kontinensre. A személyes élményekre és az Ázsiából hozott tárgyakra, képekre egy eddig nem hallott narratíva fragmentumaiként tekint a bécsi Weltmuseum Por és Selyem című tárlata és ezeket egymáshoz illesztve egy kontinenseket és kultúrákat  összekötő, új, képzeletbeli kapcsolathálót állít fel. A  2021. december 16. és 2022. május 3. között nyitva tartó kiállítás az egyéni hangokat helyezi a középpontba, múlt és a jelen kereskedelmének, útjainak és utazóinak  változásait vizsgálja.

 

A “selyemút” kifejezés Ferdinand von Richtofen német geográfus és térképésztől ered, ám nem csupán egy utat, hanem egy laza és változó úthálózatot értünk alatta, ami a Kaukázus és Kína közötti tájakon, sztyeppéken és sivatagokon futott végig. A költséges kereskedelmi termékeken túl sok mással is gazdagodott általa a kontinens: eltérő vallásokkal, művészettel, tudással ismertette meg az európaiakat, ugyanakkor konfliktusok, betegségek és fegyverek is érkeztek rajta. Kínának ezt a meghatározó szerepét kívánja ma újraéleszteni az „új selyemútnak” nevezett úthálózat, ami már az egész bolygót összeköti az országgal.

 

Számos utazót ismerünk, akik expedícióra indultak Ázsiába a selyemúton, ahonnan visszatérve különféle tárgyakkal, emlékekkel gazdagították az európai múzeumokat. Marco Polo 1271-1295 között tartó utazásainak történetei sokakat inspiráltak az indulásra, többek között Franz Hegert, a Weltmuseum (korabeli nevén Természettörténeti Múzeum) antropológiai és etnográfiai osztályának vezetőjét, aki a közép ázsiai építészetről készült fotókkal és etnográfiai tárgyakkal tért haza, vagy Almásy Györgyöt, aki az első európaiak egyikeként mászta meg és fotózta le a Kazahsztán, Kirgizisztán, Üzbegisztán, Tádzsikisztán és Kína között elterülő Tien-san hegységet. Az utazók különféle emléket hoztak magukkal Európába, a most kiállított tárgyak közt található por elleni védőszemüveg, panorámafotók, selyem és a jurták háztartási eszközei.

 

 Kiállítás enteriőr © KHM-Museumsverband

 

Új selyemútnak ma a kínai politika “Egy Övezet Egy Út” programját (The Belt and Road Initiative) nevezik, amelynek célja egy globális infrastruktúrahálózat kiépítése. Napjainkban az út a kapcsolatokról, szállítmányozásról szól, de a korábbihoz képest más árukkal és gyorsasággal. A sztyeppéken jelenleg nagyszabású infrastrukturális projektek zajlanak, amelyek egyúttal nyersanyag forrásokat, bányák megnyitását is eredményezték.

 

„A sztyeppék, amelyeken keresztül a selyemút futott, egykor a világ közepének számítottak. Olyan híresek voltak gazdagságukról, hogy még ma is rabul ejtenek bennünket. Ha közelebbről vizsgáljuk a selyemút történetét, nemcsak a kereskedés és áruszállítás, hanem egyúttal a hatalom, tudás, vallások, betegségek és a művészet útjaként is kezdjük látni őket. Egy ilyen megközelítésből az „új selyemút” annál érdekesebbé válik: Mit hoz nekünk a megnövekedett kereskedelem mellett? Hogyan fogja megváltoztatni a világot?” – nyilatkozta Jonathan Fine, a Weltmuseum igazgatója.

 

 

A tárlaton több mint 200 emlék, köztük történelmi tárgy, képzőművészeti alkotás és fotó került kiállításra, amelyek alapját egy mostani kutatási dokumentáció jelentette és kortárs művészek reflexióival párosult. A látogatók különböző tematikus utakra fűzve ismerhetik meg az egyes emlékeket, történeteket és térségeket. A Találkozások tárgyai az értékes mongol tatárszövetből készült regensburgi aranykeretet, kínai porcelánt, vadalmát és mindezek származási helyét, a Tien-san hegységet mutatja be. A Vágyódás helyei a legendás kereskedelmi városokat ismerteti: Tbiliszit, Szamarkandot, a buhari bazárt és a kínai császári udvart. A Vágyódás tárgyai értékes indiai, dél kínai, közép-ázsiai és a legendás Fergana-völgyi szöveteket, teákat, kínai selymet mutat be.

 

Bal: Khosbayar Narankhuu: Tíz gramm; 2020; 90x70 cm; akvarell, vászon; © Khosbayar Narankhuu

Jobb: Khosbayar Narankhuu: Instant étel; 2020; 90x70 cm; akvarell, vászon; © Khosbayar Narankhuu

 

A kiállított kortárs művészek reflexióikban gyakran mai, kritikai szemszögből tekintenek a selyemútra és a kereskedelem egyre nagyobb volumenű és kiterjedtebb hálózataira. Témáik átölelik az infrastruktúra, a gyorsaság, a távolság, a globalizáció vagy a gyarmatosítás jelenségeit, változásait és megkérdőjelezik azok létjogosultságát és moralitását. Dilyara Kaipova textiljei Üzbegisztán gyarmati múltja és a globalizáció ellen szólalnak fel. Sikoly című munkájában a ma világszerte követett ruha trendeket, a világon mindenhol ismert, azonos képeket, formákat vetette össze az egyedi népi kultúrákkal, egészen konkrétan az üzbég hagyományok szerint készülő népviseletekkel. Khosbayar Narankhuu ugyan a tibeti és mongol buddhista festmények stílusában készítette munkáit, ám tüzetesebben megvizsgálva látható, hogy az emberéletet nem kímélő harcok, sokszor politikai vagy vallási ideológiával indított háborúk ellen szólal fel, a kortárs kultúra és politika kritikái; amelyeket a múzeum egyúttal megvásárolt az állandó gyűjteménye számára.

 

 

A kiállítás német nyelvű megnyitója megtekinthető a Youtube csatornájukon, Tobias Mörike– az Észak-Afrika, Nyugat-Ázsia, Közép-Ázsia és Szibéria osztály új kurátora – pedig szintén németül, online előadást tartott a kiállítás kapcsán. A múzeum külön workshopokat szervez a 3-6 és 7-12 éves korosztálynak Marco Polo utazásaira, ruhákra és ékszerekre, egyéb történetekre építve, illetve 2 euroért megvásárolható foglalkoztató füzetet adott ki, amely interaktív rallyra hívja a gyerekeket.

 

A selyemút mai vizsgálata rengeteg kérdést felvet a kereskedelem fejlődését tekintve. A gyors teherszállító járművek és a csupán órák alatt megtett hatalmas távolságok a globalizációt mozdítják elő. A régi selyemúton érkező külföldi áruk még egzotikusak és ritkák voltak, ma ez már gyakran nem igaz. A Weltmuseum kiállítása azonban amellett, hogy hatalmas és sokrétű történelmi és művészi értékkel bíró gyűjteményt mutat be, a személyes történetekre, az egyéni hangokra helyezi a hangsúlyt. A selyemúton a kereskedelmi árukon túl sokkal több minden cserélt gazdát. Az utazó emberek találkozásai eltérő kultúrák megismerését jelentették és a magukkal hozott emlékek értéke - még ha a fő kereskedelmi útvonalon is érkeztek - a személyes élmények révén  pénzben nem mérhető. 

 

felhívás, #muzeumokajovoert, műhely, természet
2020-10-04 20:00
képzőművészet, kiállítás, külföld, programajánló
2018-09-23 14:55
iparművészet, képzőművészet, kortárs, látogató, tárgy
2021-09-03 07:00