József Attila Ferencvárosban (2.)

INTERAKTÍV SÉTA

Gönczi Ambrus - Márkus Zsolt László
2017-08-07 14:00

 

 

József Attila, a 20. századi magyar- és világirodalom kimagasló alakja Budapest IX. kerületében született 1905 áprilisában. 14 éves koráig Ferencváros, pontosabban a Ferenc tér közvetlen környéke volt otthona. 2015-ben a Ferencvárosi Önkormányzat kezdeményezésére az MTA SZTAKI eLearning Osztálya és a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény egy GPS alapú, interaktív okostelefonos sétát készített „József Attilával a Ferencvárosban” néven, amelyről már részletesen beszámoltunk a Magyar Múzeumok Online-on is. A 2017-es ferencvárosi költészet napi ünnepre a séta fejlesztői a ferencvárosi önkormányzat támogatásával a kerületi diákok számára különleges szabadtéri tájékozódási vetélkedőt készítettek elő és szerveztek meg, melynek végállomása a József Attila Emlékhely volt.

 

 

A vetélkedőben részt ve 4-5 fős középiskolás csapatok diákjainak először le kellett tölteniük a GUIDE@HAND Budapest okostelefonos alkalmazásban elérhető József Attila-sétát. A diákok az irodalmi sétán, akár többször is végighaladva előre megismerkedhettek azokkal az információkkal, ismeretanyaggal, amikről aztán a vetélkedő interaktív feladataiban kellett számot adniuk. Előzetes feladatként a költő egyik verse alapján kellett készíteniük egy szófelhőt is, amit e-mailben el kellett küldeniük a jelentkezési lap kitöltése mellett.

 

A vetélkedő interaktív játékainak sablonjait (párkereső, sorbarendezős, keresztrejtvény, stb.) az MTA SZTAKI eLearning Osztályának fejlesztői készítették el és adták át a Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény szakemberei számára tartalmi és arculati feltöltésre. Az elkészült különböző nehézségi fokú játékokkal a vetélkedőre jelentkezett 24 ferencvárosi csapat tagjai az okostelefonos séta útvonalára illeszkedő 5 különböző állomáson találkoztak. A verseny lebonyolításához a szervezők minden állomásnál több embert is biztosítottak. Az interaktív játékokhoz az okostelefonokat, a táblagépeket és a laptopokat az MTA SZTAKI munkatársai biztosították úgy, hogy minden helyen voltak tartalék eszközök is.

 

 

 

 

Az 1. állomáson minden csapat kapott egy menetlevelet, amelyben a játékok megoldásaira kapott eredményeket jegyezték fel szervezők az adott állomáson. Ezen a helyszínen bemelegítésként okostelefonon elérhető ún. tologatós játékot próbálhattak ki a csapatok. Az interaktív játék József Attila életéhez kapcsolódó korabeli képek közül választott egyet véletlenszerűen és a kiválasztott képet kis négyzetes darabokra osztotta fel. A játék kezdő képernyője a képdarabokat is véletlenszerű sorrendben tartalmazta, amelyek közül egy hiányzott. A játék célja az volt, hogy a csapatból kiválasztott egyik játékos a darabokat a megfelelő sorrendbe helyezze el, és így helyreállítsa az eredeti képet. A darabok az üres hely segítségével voltak mozgathatók. A csapatot képviselő játékos számára a játékot több különböző nehézségi szinten biztosítottuk. A könnyebb változat 3×3 képdarabból áll, míg a nehezebb 4×4-ből. Voltak, akik a könnyebb és voltak, akik a nehezebb változatot választották. A bemelegítő játék ugyan nagyon egyszerűnek tűnt, de adott időre így sem sikerült mindenkinek teljesíteni.

 

Ugyanezen az állomáson már „élesben”, az egész csapatnak okostelefonon elérhető memória játékkal kellett megbirkóznia. A játék egy négyzetrácson képeket tartalmazó kártyákat helyezett el. Kezdetben a kártyák lefelé voltak fordítva, és minden körben egyszerre csak két kártyát lehetett felfordítani. A játék célja az összes összetartozó képpár felfordítása volt, amikkel korábban a csapatok az irodalmi séta során találkozhattak.

 

A 2. állomáson már nehezebb okostelefonos játék várta a diákokat. A párosító játékban fogalmak, helyszínek, személynevek összekapcsolása volt a feladat.

 

A 3. állomáson a csapatok József Attila életének eseményeit olvashatták az okostelefonos játékban, amelyek véletlenszerű sorrendben jelentek meg. A játékban az eseményeket kellett időrendi sorba rakni. Ezen a helyszínen a csapatok még kaptak egy olyan feladatot, amelyet valószínűleg még nagyobb lelkesedéssel teljesítettek: lefényképezték magukat és a fotót a végállomáson bemutatták a zsűrinek (a szelfizés népszerűségét talán nem szükséges külön hangsúlyozni).

 

 

A 4. állomáson keresztrejtvényt kellett megfejteni, amelyhez a megoldást a költő életéhez kapcsolódó definíciók segítették. Ezen az állomáson a csapatok laptopon vagy táblagépen játszhattak. A keresztrejtvényből két változat is készült, a másodiknál kép és meghatározás alapján kellett a megfejtéshez eljutni.

 

Az 5. állomáson (végállomás) a kreativitásra alapuló gyakorlatot kellett bemutatni: a szófelhő alapjául választott vers állóképét.

 

 

 

 

A mintegy 50 perc alatt teljesíthető tudás-túrán a diákok a memóriajátékkal könnyedén elboldogultak, de a párosító és a sorrendbe rendező játéknál már sokkal nehezebb dolguk volt. Itt több időt töltöttek a megoldással, hiszen azokra az információkra volt szükségük a sikeres továbblépéshez, melyeket a séta előzetes végigjárásakor megismerhettek. A legnehezebbnek a keresztrejtvény bizonyult, ekkor nem csupán a lexikális tudásra, hanem az asszociációs készségre is szüksége volt a diákoknak. A játékok pontozásánál nem csak a helyes válaszok számát, hanem a megoldáshoz felhasznált időt is beszámítottuk.

 

A versenyen résztvevő diákok egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy örömmel és élvezettel járták végig a helyszíneket és végezték el a feladatokat. Talán nem elsősorban a díjak (egynapos balatonszárszói kirándulás és könyvjutalom), hanem az jelentette a motivációt, hogy az általuk leggyakrabban használt eszközök – telefon, táblagép, laptop – segítségével mérhették fel, hogyan tudtak az adott témában elmélyedni, információt szerezni és használni.

 

A vetélkedő után az MTA SZTAKIs fejlesztők elkészítették az okostelefonos séta webes változatát, amely képes mindazt az információt átadni, ami az okostelefonos alkalmazásban is szerepel. Ez a lehetőség azok számára lenne érdekes, akik nem tudnak személyesen részt venni a sétában a valós helyszínen.

 

Örömmel számolhatunk be arról is, hogy a 2016-os Digitális Témahéten Gálik Zsófia német-magyar szakos tanárnő vezetésével szintén megvalósítottak egy sikeres projektet, amely ugyanerre a sétára épült. Részletes beszámoló ITT olvasható a projektről:

 

 

Az eddigi fejlesztési sorozat összefoglalója az alábbi linken tekinthető meg.

 

Fontos megemlíteni az is, hogy már előkészítés alatt van a „József Attilával a Ferencvárosban” nevű séta tartalmára épülő újabb innovatív fejlesztésünk is. Reméljük, hogy hamarosan ennek a tapasztalatairól is beszámolhatunk, illetve az okostelefonos sétára és okostelefonos interaktív játékokra épülő vetélkedők szervezésére kidolgozott módszertanunkat más témákhoz kötve is alkalmazhatjuk a jövőben. Ehhez jó alapul szolgált egy másik, Budapest IX. kerületi tematikus sétánk, amely az 1956-os forradalomról szól.

 

Gönczi Ambrus, Ferencvárosi Helytörténeti Gyűjtemény -  Márkus Zsolt László, MTA SZTAKI

bezárás, bővítés, design, digitalizáció, iparművészet, állományvédelem
2017-08-04 09:00
múzeumpedagógia, műhely
2017-07-13 13:45

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00