A konceptuális művészet általában intellektuális szempontokat kínál a mű élvezőjének, hogy az megtalálja a tárgy alkotójának művészi lényeglátását, vízióját, értelmezését vagy éppen zavarát. Az absztrahálás nem csak átalakításról szól, de lényegileg köze van a rejtőzködéshez, a párhuzamos nyelv kereséséhez, normatív esztétikai értékek kijátszásához, formakereséshez; eleve egyfajta kivon(ul)ás, redukálás ösztönzi.
Túlzás nélkül állíthatjuk, hogy Maurer Dóránál senki sem végzett áldozatosabb és egyben termékenyebb munkát a magyarországi művészeti szcéna területén annak érdekében, hogy a nemzetközi és hazai konkrét művészetet megismertesse a hazai műértő közönséggel. Maurer Dóra érdeme, hogy az általa képviselt progresszív, geometrikus-konkrét hagyomány művészeti nyelvét széles körben megismerték idehaza. Akár tanárként, akár művészet-szervezőként, kiemelt figyelmet fordít rá, hogy az eltérő gondolati hátérrel és érzékenységgel érkező művészeket éppúgy támogassa és segítse, mint az iskolához tartózókat. Páratlan szervezőkészséggel és munkabírással tartja életben a Nyílt Struktúrák Művészeti Egyesületet (OSAS), amely a konceptuális művészet legfontosabb kortárs és nemzetközi műhelye.
Gyár, 1967.
A Képzőművészeti Egyetemen megrendezett Nyomhagyás: nyomtatás. Maurer Dóra grafikai munkássága 1955–1980 című kiállítás több szempontból is kitüntetett jelentőségű. A tárlat a világviszonylatban egyik legismertebb hazai kortárs művész pályakezdését mutatja be. Nem csak a pályakezdés első dokumentumaként jelentős ez az anyag, hanem azért is, mert a válogatásban bemutatott munkákban megjelenik a műfajból adódó sajátosság, a személyesség és közelség, amit a konceptuális művek elutasítanak, vagy éppen demonstratív iróniával kezelnek. Itt azonban a keresővonalak nem csak azt mutatják meg, hogy miként bontotta vagy csupaszította le a tradicionális formákat geometrikus mintákká, vagy hogy miként sejlenek fel a hagyományos képi ábrázolásban a később oly jelentőssé váló hálók, formák, struktúrák. A korai grafikus munkákban az is észlelhető, hogy milyen hitelesen tudta a rajz műfajában közvetíteni az érzékenységet és a személyességet. A bemutatott rajzok egy tökéletesen egyetemes személyes kozmoszt jelenítenek meg, amiben a történetiségnek éppúgy helye van, mint az esetlegességnek. A mindennapi élet lenyomatait megmintázó rajzok rendkívül frissnek és kortalannak hatnak. A kísérletezés és a formanyelv megújítása szükségszerűen vezet el a folyamat- vagy akciógrafika különböző manifesztumaihoz. A néző jogosan érezheti úgy, mintha egy folyamat genezisébe nyerne bepillantást, az erős atmoszférájú történeteket létrehozó vonal egyszer csak átalakul, és a kísérő szerepéből a kép tárgyává teszi önmagát.
Gyár, 1967.
A kiállítást számos rendezvény kíséri, Révész Emese, Beke László, Király Judit, Sugár János, Bódi Kinga tartanak tárlatvezetést, december elsején konferenciát szerveznek Maurer Dóra és az 1955‒1980 közötti korszak magyar művészi grafikájáról. 2017. december 3-án, vasárnap 15 órakor a kiállítás utolsó eseményén lehet találkozni az alkotóval és a kurátorral. A Képzőművészeti Egyetemen futó kiállítással párhuzamosan két helyen is találkozhattunk még Maurer Dóra munkáival. Az egyik az Off biennále szervezésében a Városjáték című kiállítás, a másik a veszprémi Modern Képtár Vass László Gyűjteményének (Veszprém, Vár u. 3-7.) galériájában A megfigyelés tárgya című tárlat.
Nyomhagyás: nyomtatás. Maurer Dóra grafikai munkássága 1955–1980
Magyar Képzőművészeti Egyetem, Barcsay Terem
2017. október 13. – december 3.
