2021. október 7-én, Pakson került megrendezésre a Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület immár hagyományos szakmai napja, amelyen nem kis érdeklődés mellett kerül sor minden évben a legkiemelkedőbb muzeológiai munkát végző intézmény számára létrehozott Poroszlai Ildikó-díj átadására. Az idei év rendhagyó volt a Kismúzeumi Tagozat életében, mivel az elmúlt évben a járvány miatt nem került megrendezésre a szakmai nap, így elmaradt a díjátadás is, amit a tagozat vezetőségének döntése értelmében, ebben az évben pótoltak.
A helyszínválasztást a „Pulszky 30” évforduló inspirálta, mivel 2006-ban a Poroszlai Ildikó-díj első díjazottja a Paksi Városi Múzeum volt.
Ebben az évben kerülhetett sor arra, hogy 2021-ben két intézmény is részesülhetett az elismerésben, a jászberényi Jász Múzeum és a kiskunhalasi Thorma János Múzeum!
Laudációk:
Jász Múzeum
A múzeum minden túlzás nélkül a Jász identitás központja, a Jász Múzeum, az ország egyik legrégebbi, vidéki múzeumi intézménye. Jászberény város tanácsa 1873. március 8-án tartott tanácsülésén döntött a városi múzeum létrehozásáról, s példamutató módon számos történelmi ereklyét adott át megőrzésre, többek között a „Lehel-kürtöt kötőjével”. A jászok múzeuma 1874. december 26-án, karácsony második napján kezdte meg működését. Elsőkiállítása 1878. január 6-án nyílt meg.
A Jász Múzeum alapítása óta kiemelkedő muzeológiai tevékenységet végez, amely nemcsak a székhely kulturális életében, de méltán mondhatjuk a Jászság egész területén, sőt országosan is elismerést vívott ki magának. Állandó és időszaki kiállításai magas színvonalon mutatják be a Jászság néprajzi és helytörténeti emlékeit, a jászsági ember életét, a tovább élő hagyományokat. A jászberényi Jász Múzeum őrzi az ország egyik legrégebbi történelmi ereklyéjét, a Jászkürtöt, amelyhez egyik legszebb hősi magyar mondánk, a Lehel monda fűződik, s ennek okán a 17. századtól azonosítják Lehel vezér híres kürtjével. A kürt a redemptiot követően, sőt napjainkban is a jász népcsoport összetartozását szimbolizálja. Ennek megfelelően központi helyet foglal el az állandó kiállítások sorában.
Az intézmény az állandó kiállítása mellett folyamatosan olyan időszaki (néprajzi, történeti és régészeti) kiállításokkal lép a nagyközönség elé, melynek tematikája egyetemes, de kiinduló pontja mindig a jász közösség.
A múzeum munkásságát a Pulszky Társaság 1998-ban az Év Múzeuma díjjal jutalmazta.
A múzeum tevékenysége meghatározó a környék kulturális életében, aminek igen jó fokmérői a jász településeken működő tájházak, helytörténetigyűjtemények folyamatos gondozása.
A múzeum a kulturális örökség, a jászsági hagyományőrzés egyik bázishelye, fontos szerepük van a jász viselet újjáélesztésében és népszerűsítésében, valamint a jász hímzés, a jászsági táncok, népdalok, népmesék és a népi ételek összegyűjtésében és közkinccsé tételében.
A fenti célok megvalósítása érdekében igen jelentős a múzeum kiadói tevékenysége. Három kiadványsorozatot működtetnek, melynek kiadásához az országban szinte egyedülálló módon több száz előfizetőt tudnak mozgósítani.
Igen nagy a jelentősége a 28 éve rendszeresen megjelenő Redemptio című honismereti folyóiratuknak, amely az elmúlt évtizedek alatt egyfajta újkori összekötő kapoccsá vált a Jászkunság egykor közös közigazgatás alá tartozó települései között. Legfőbb értéke a jász-kun identitás erősítése.
A múzeum eredményes működésében példaértékű szerepet játszanak a jelentős számú múzeumi önkéntesek.
Szakmai munkájukat közel 30 éve segíti a Jász Múzeumért Alapítvány, amely együttműködés rendkívül eredményes.
Az intézmény a mellett, hogy a jász szellemiséget, hagyományokat kiemelkedően magas szinten építi be mindennapi tevékenységébe, folyamatosan fejlődik. 2020-ban két épülettel is bővült. Létrejött egy, a gyűjteményi anyag korszerű elhelyezését szolgáló látványtár, s hozzá kapcsolódó oktatótér, illetve kialakítottak egy külső gyűjteményi raktárat is. A gyűjteményi anyag egy részének a nyilvánosság számára is kereshető adatbázisai (fotótár, történeti dokumentáció) segítik a kutatókat és a Jászság iránt érdeklődőket egyaránt.
Bár a múzeum közösségmegőrző és teremtő munkájára sok példát hoztunk fel, mindenképpen meg kell említeni, hogy a Jász Múzeum klasszikusan foglalkozik az egész életen át tartó tanulás támogatásával, melynek szerves részét képezik a múzeum fő profiljának megfelelően szervezett, a fiatalok, diákok számára rendszeresen tartott foglalkozások is. Ezeknek a múzeumpedagógiai foglalkozásoknak a hazai múzeumi életben is példaadó sajátossága, hogy az intézmény muzeológusai mellett a Jászsági Hagyományőrző Egylet tagjai is részt vállalnak benne. A múzeumi órák, foglalkozások mellett rendszeres a honismereti szakkörök tevékenysége. A részvevő általános iskoláskorú gyerekek megismerkedtek a Jászság, a jászok történelmével, szokásaival, hagyományaival, valamint Jászberény és a Jászság történelmi és kulturális értékeivel. Nyaranta kerülnek megrendezésre a honismereti táborok, amelyeknek helyszíne változó.
A felnőtt korosztály számára a múzeummal való kapcsolattartást biztosítja a múzeumban működő kilenc civil szervezet, melyekben mindenki megtalálhatja az érdeklődésének leginkább megfelelő szabadidős kulturális tevékenységet.
Thorma János Múzeum
A közel 150 éves intézmény az egyik igen dinamikusan és céltudatosan fejlődő múzeum. Az intézmény alapvető céljának tekinti a múzeum és a társadalom közötti megújulást, a látogatóbarát és oktató múzeum küldetésteljesítését. Ennek egyik bizonyítéka az 1999-ben elnyert „Az Év Múzeuma 1998” cím, „Az Év Múzeuma 2011” pályázaton az EMMI Kultúrpolitikáért Felelős Helyettes Államtitkárságától kapott különdíj és a másodszor 2018-ban ismételten megkapott „Az Év Múzeuma 2018” cím. A múzeum eddig elértteljesítménye kiemelkedő, amit a 21. századi muzeológia az intézményeitől elvár, azt a Thorma János Múzeum teljesítette.
Röviden tekintjük át, azt az utat, melyet alapításától kezdve végigjárt a múzeum:
A Halasi Múzeum 1874-ben jött létre a református gimnázium régiségtárából és Révész György hagyatékából. 1944-ben a múzeum gyűjteménye szinte teljesen elpusztult. 1950-ben került állami tulajdonba, és felvette Thorma János festőművész nevét. A múzeumnak helyet adó, 1887-ben épített eklektikus épület első bővítése 1960-ban (Thorma Képcsarnok létrehozása) történt meg. A második bővítésre 2011-ben (200 m2-es népi bútor és népi kerámia látványraktár kialakítása) került sor, míg legutolsó fejlesztés 2017-ben volt. Ez utóbbi bővítés során 500 m2-es új épületszárnnyal nagyobbodott meg az intézmény, melyben két új állandó kiállítás, a Bay Gyűjtemény –Nagybányai művészet és a Thorma Galéria – Thorma János festészete, valamint a már meglevő Kiskunsági népművészet – Népi kerámia kiállítást helyezték el. A bővítés során új helyre került a múzeum megnagyobbított bejárata és előtere, új időszaki kiállítóhelyet, vizesblokkot, büfét, gépházat alakítottak ki.
A város önkormányzatának fenntartásában működő múzeum második legfontosabb feladata Kiskunhalas és környéketárgyi, szellemi értékeinek gyűjtése, őrzése, tudományos feldolgozása, közzététele a legszélesebb körű közönség számára. Minderre a lehetőséget a régészet, néprajz-helytörténet, képzőművészet és numizmatika témákban rendezett korszerű állandó kiállításai biztosítanak.
Az intézmény az elmúlt években igen jelentős eredményeket ért el a műtárgyállományának digitalizálása terén, melynek eredményeként mára a gyűjteményi anyag közel 50%-a hozzáférhető a kutatók és a nagyközönség számára.
A műtárgyállomány digitalizálása mellett a műtárgyállományra alapozó tudományos feldolgozói tevékenységük is jelentős, amelyet jól reprezentál a sikeres könyvkiadói tevékenysége. Több, évtizedekre visszatekintő kiadványsorozata van a múzeumnak.
Ezen tevékenységi formákon túl a múzeum és társadalom kapcsolat további sikeres megnyilvánulásait láthatjuk a múzeumpedagógiai foglalkozások szervezésében. Ezeken a foglalkozásokon (tizenöt féle múzeumpedagógiai kínálat van óvodásoknak, általános és középiskolásoknak) évente több ezer gyerek kerül kapcsolatba azintézménnyel. A múzeumi foglalkozásokon jól hasznosulnak az elmúlt években megtörtént informatikai fejlesztések: interaktív játékok, a virtuálisan kiterjesztett valóság játék stb. A gyerekek mellett a felnőtt múzeumbarátokra is figyelmet fordítanak, a múzeum rendszeresen szervez „Múzeumi Est” elnevezésű előadásokat különböző témákban, és természetesen minden évben csatlakoznak az országos rendezvényekhez is.
Fontosnak tartják, hogy a gyűjtőterület településeivel szoros kapcsolatuk legyen, ezért rendszeresek a szomszédos településeken rendezett kiállításaik és az azokhoz kapcsolódó múzeumpedagógiai programjaik.
A múzeum eredményes munkájához számos támogató, a Halasi Múzeum Alapítvány, és a több mint 150 múzeumbarát nyújt anyagi és erkölcsi segítséget.
A fentiekben olvasható rövid ismertetőkből is kitűnik, hogy a Poroszlai Ildikó-díj ebben az évben is jó kezekbe került, tovább öregbítve a hazai kismúzeumok tekintélyét.
A szakmai nap közönsége
Az ünnepélyes díjátadások után került sor a napjainkra szintén hagyományossá vált szakmai munkára. A szakmai nap fő témája Kismúzeumok a 21. század változó világában, amelynek keretében az alábbi előadások megtartására került sor:
Kassai Hajnal: A múzeumok ma 2020 kutatás – Kihívások és feladatok
Dr. Bereczki Ibolya: Kismúzeumok 2021-ben ‒ korlátok, kihívások, lehetőségek
Dr. Bereczki Ibolya a Pulszky Társaság elnöke a szakmai nap egyik előadója
Sz. Fejes Ildikó: Múzeumi Spektrum kismúzeumoknak is
Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna: A Paksi Városi Múzeum évtizedei
Dr. Váradyné Péterfi Zsuzsanna előadás közben
Az előadások végeztével lehetőség nyílt az elhangzottakkal kapcsolatos kérdésekre és hozzászólásokra.
A délelőtti programot a szomszédos Erzsébet Szállóban rendezett ebéd követte, ahol a konferencia résztvevőit a Paksi Városi Múzeum látta vendégül.
Az ebédet követően a múzeumi szakemberek számára lehetőség nyílt a házigazdák kalauzolásával a múzeum állandó kiállításainak megtekintésére. Ezek a látogatások mindig lehetőséget biztosítanak a kötetlen szakmai konzultációkra a tárlat tematikájával a kivitelezésével kapcsolatban. Idén sem történt másképpen.
Dr. Deme Péter az információs kijelzőt szemléli, a múzeum állandó kiállításában
A tárlatok megtekintésének végeztével ismét egy jól sikerült szakmai napot tudhatott maga mögött a kismúzeumokat képviselő közel 30 múzeumi szakember.
Jövő évben Kiskunhalas lesz a szakmai nap házigazdája!
Írta: Dr. Füköh Levente, a Kismúzeumi Tagozat elnökségének tagja
Borítóképen:
A Thorma János Múzeum - Kiskunhalas és a Jász Múzeum - Jászberény a Poroszlai Ildikó díj 2021-es nyertesei
