Az ókori egyiptomi Újbirodalom egyik jelentős uralkodója, II. Amenhotep korát és sírjának kalandos felfedezését mutatja be a Szépművészeti Múzeum 2021. szeptember 17-től látogatható kiállítása, melynek középpontjában a fáraó sírkamrájának méretarányos rekonstrukciója áll.
Világszínvonalú anyagot mutat be a Szépművészeti Múzeum - mondta tárlat megnyitóján a kultúráért felelős államtitkár.
Fekete Péter szerint valódi világszenzáció és nagy öröm, hogy Budapesten is megtekinthető ez a gondosan és nagy szaktudással összeállított kiállítási anyag, amely nem csupán II. Amenhotep sírkamráját mutatja be, hanem a felfedezéséhez vezető izgalmas utat is.
Fekete Péter II. Amenhotep és kora - A fáraó sírjának felfedezése című kiállítás megnyitóján a Szépművészeti Múzeumban 2021. szeptember 16-án. Fotó: MTI/Kovács Tamás
Ehhez az anyaghoz társul a magyar kreativitás, a mellbevágó, egyben letisztult installáció - méltatta a Narmer Építészeti Stúdió munkáját az államtitkár.
Olyan kiállítás nyílik most, amelyre bármely kulturális metropolisz büszke lehetne. A tárlat első verzióját a milánói MUDEC mutatta be 2017-ben, Budapesten egy ezen alapuló, de megújított kiállítás látható - mondta korábban a tárlat csütörtöki sajtótájékoztatóján a Szépművészeti Múzeum főigazgatója.
Baán László emlékeztetett, hogy a budapesti kiállítást 2020 tavaszán tervezték megnyitni, de a pandémia miatt el kellett halasztani, szerencsére azonban minden kölcsönző intézménnyel sikerült megegyezni.
Az olaszországi múzeumokból érkezett műtárgyakat és a Szépművészeti saját anyagát számos nemzetközi és magyar közgyűjteményből, illetve magángyűjtőtől érkezett kölcsönzés egészíti ki - tette hozzá.
A kiállítás élményszerűen, számos kiemelkedő műtárggyal idézi meg II. Amenhotep korát, az ókori Egyiptom egyik legizgalmasabb és legvirágzóbb időszakát - szólt a tárlatról Baán László.
Patrizia Piacentini kurátor
A kiállítás kurátorai Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője, Christian Orsenigo, a Museo Civico di Crema e del Cremasco egyiptomi részlegének kurátora és Liptay Éva, a Szépművészeti Múzeum Egyiptomi Gyűjteményének vezetője.
Patrizia Piacentini hangsúlyozta, hogy Milánóhoz képest a budapesti kiállítás sokkal fókuszáltabb, Victor Loré felfedezéseiből kiindulva II. Amenhotepre és a Thutmószida-korra koncentrál.
"Ez az a kiállítás, amelyet szerettem volna Milánóban is" - fogalmazott a kurátor.
A projekt 2001-ben kezdődött, amikor a Milánói Egyetem megvásárolta a II. Amenhotep sírját 1898-ban felfedező francia régész, Victor Loré jegyzeteit.
Patrizia Piacentini, a Milánói Egyetem Egyiptológiai Tanszékének vezetője felidézte, hogy Victor Loré francia régész 1898-ban fedezte fel II. Amenhotep sírját: ez volt az első alkalom, hogy saját sírkamrájában sikerült feltárni egy fáraó múmiáját. Mint aztán kiderült, az oldalsó kamrákban további tizenöt másik fáraó és főember maradványait fedezték fel, őket még az ókorban helyezték át másik sírokból, a rablók elleni védekezésül.
Loret 1899-ben hagyta el végleg Egyiptomot, felfedezését pedig csupán egy rövid cikkben publikálta, ezért is volt nagy jelentőségű a feltárás alatt vezetett jegyzeteinek felfedezése a 2000-es évek elején. A Milánói Egyetem 2002-ben vette meg a régész feljegyzéseit, ezek a dokumentumok jelentették a kiindulópontját annak a kiállításnak, amely 2008-ban Kairóban, 2017-ben Milánóban, majd egészen más megközelítésben most Budapesten nyílhatott meg - közölte az olasz kurátor.
Hozzátette azonban, hogy a Szépművészeti Múzeum tárlata az első olyan kiállítás, amely kizárólag II. Amenhotepre és korára fókuszál.
"Ez volt a tökéletes fáraó tökéletes felfedezése" - emelte ki az olasz egyiptológus, hozzátéve: korábban ugyanis a régészet elsősorban régi tárgyak begyűjtését jelentette. Loré azonban már nem csupán erre koncentrált, méterről méterre haladva mindent pontosan feltárt és dokumentált.
II. Amenhotepet egyfelől azért nevezték tökéletes fáraónak, mert békés korszakot hozva, sikeresen megtartotta apja, az "Egyiptom Napóleonjának" is nevezett III. Thotmesz hódításait, amelyek a mai Iraktól Dél-Szudánig terjedtek. Másrészt II. Amenhotep híres volt atletikusságáról: íjászatban, evezésben, futásban és lovaglásban is kiváló eredményeket ért el.
Ezt sugallja a kiállításba belépőket fogadó uralkodói büszt is, amely egyszerre sugároz erőt és békét - emelte ki Patrizia Piacentini.
Épségben fennmaradt - és a kiállításban pontos másolatban látható - II. Amenhotep tejtestvére, Kenamun harci kocsija, mellette pedig egy korabeli egyiptomi íj idézi fel az egykori vadászatokat és hadjáratokat. Bőséges anyag mutatja be a korabeli elit mindennapi életét is: kozmetikai kellékek, ékszerek, szőttesek, lábbelik, sőt még parókához való hajfonatok is.
A kiállítás dokumentumokon, térképeken, korabeli külföldi és magyar újságokon és számos egykori fotón keresztül felidézi az 1898-as felfedezést és annak előzményeit is.
Patrizia Piacentini elmondása szerint az újbirodalmi királymúmiák jelentős többségét nem saját sírkamrájukban találták meg, őket ugyanis még az ókorban közös rejteksírokba helyezték át, a sírrablók elleni védekezéséként. Ezért is számított szenzációnak, hogy II. Amenhotep múmiáját saját sírkamrájában és szarkofágjában tárta fel Victor Loré, később az oldalkamrákban további uralkodói rejteksírokat is felfedezve.
Ennek a sírkamrának a pontos mása áll a kiállítás középpontjában, falain rajzokkal és hieroglafikus feliratokkal bemutatva a király túlvilági útját, középen pedig a hatalmas kőszarkofággal, a tárlat utolsó egysége pedig a korabeli újbirodalmi elit temetkezését és túlvilági elképzeléseit tárja a látogatók elé.
A II. Amenhotep és kora - A fáraó sírjának felfedezése című kiállítás 2022. január 9-ig látható a Szépművészeti Múzeumban.
Borítóképen:
A tárlat leglátványosabb eleme, II. Amenhotep fáraó sírkamrájának pontos másolatának részlete
