„A zene ott kezdődik, ahol a szó hatalma véget ér.”
Ez a Debussy idézet a Magyar Zene Házában látható Hangdimenziók – Zenei utazások térben és időben című állandó kiállításra is igaz, hiszen a szavaknak meg kell szűnniük ahhoz, hogy a tárlaton végig élvezni és értelmezni tudjuk a látottakat. Természetesen csak a saját hangunkat kell elengedni és figyelni a láthatatlan tárlatvezetőnkre.
A „láthatatlanság" itt azt jelenti, hogy fizikailag nincs velünk egy tárlatvezető, helyette egy fejhallgatón keresztül halljuk a zenéket és magyarázatokat, miközben a rendszer pontosan leköveti, merre járunk a térben.
A Magyar Zene Háza interaktív sétára invitálja a látogatókat zenetörténeti kiállításán, amely a zene útját és fejlődését hivatott bemutatni. A hatalmas utazásba játékokkal, közös tánccal, hologramokkal és a headset-tel kapcsolódhatunk be, amelyben saját kiállításvezetőnket hallhatjuk. Fejhallgató nélkül is meg lehet nézni a kiállítást, de akkor már korántsem annyira lebilincselő.
A zenetörténeti kiállítás nem mindennapi. Nem egy unalmas barangolás a népi és klasszikus hangszerek és falszövegek labirintusában, hanem egy felejthetetlen élmény, nemcsak azoknak, akik értenek a zenéhez, hanem a laikus füleknek is.
A zenei utazás egy sűrű erdőben kezdődik, az első ritmusok megszületésénél, a dallam gyökereinél. Majd a népzene világába csöppenünk, még a kották előtti időkbe, ahol nemcsak a magyar népzenébe kóstolhatunk bele, hanem az uráli népcsoportokéba is.
Fotó: Mohai Balázs, ©LIGET-BUDAPEST
Egy iniciálékapu vezet át a gregorián énekek, az első kották, valamint a polifónia korszakába.
Átkelve a monumentális gótikus katedrálison és a barokk stílusú bazilikán megérkezünk a kottanyomtatás forradalmi időszakába. A templomoktól szó szerint eltávolodva az érzelmek, a reneszánsz humanista felfogása kerül a középpontba. Ez a korszak az első operák születését hozza el, ahol Orfeusz magaslataival és mélységeivel Monteverdi neve, valamint maga az opera műfaja is elnyeri a közönség figyelmét és rajongását.
Fotó: Palkó György, ©LIGET-BUDAPEST
Lehetőség volt a kották sokszorosítására is, hiszen a nyomdagépet ekkorra már feltalálták, ami szintén hozzájárult az opera elterjedéséhez és elismeréséhez. Ebben a térben a látogatók is nyomdászokká válhatnak egy pillanatra: a kiállított nyomdagép segítségével nemcsak, hogy nyomtatni lesznek képesek, hanem a festmények szereplőit is rábírhatják arra, hogy megszólaltassák ezeket a leírt zenéket.
Fotó: Palkó György, ©LIGET-BUDAPEST
Ezután megismerkedhetünk a nagy nevekkel mint Franz Joseph Haydn, Johann Sebastian Bach, Wolfgang Amadeus Mozart és Ludwig van Beethoven, valamint a legfontosabb magyar zeneszerzők nevei sem maradnak ki a sorból mint Kodály Zoltán, Bartók Béla, Liszt Fernec és Erkel Ferenc. Ebben a térben az ő zeneműveikkel és életükkel találkozhatunk, még közelebb hozva zenei örökségüket a látogatókhoz.
A romantika után az út egyenesen a 20. század technológia fejlődéséhez vezet, ahol gyökeresen átalakulnak a zenefogyasztási szokások és trendek. A hangrögzítés lehetővé tette, hogy a zene túllépjen minden földrajzi és kulturális határon, új dimenziókat nyitva meg a hallgatóság számára.
Az avantgárd kísérletezések után kaphatunk egy kis ízelítőt a new wave-ből is és ezt követően belépünk a 21. század zenei világába.
Fotó: Palkó György, ©LIGET-BUDAPEST
Le is zárulhatna a kiállítás, mivel a zene történetét a kezdetektől a modern irányzatokig áttekintettük, azonban az utolsó tér ismét a természethez nyúl, ezzel keretet adva a tárlatnak. Erdő helyett egy a plafonról csüngő felhő formájában jelenik meg a zene vadonja, ami elraktározta mindazt a gyönyörű hangzást és őrült rockot, amit hallhattunk a kiállítás során. Értelemszerűen ez a felhő a modern idők tárhely rendszerét is szimbolizálja, ezzel időtlenné téve a múlt századok dallamait.
Kurátorok: Batta András, Horn Márton
Borítókép: Fotó: Mohai Balázs, ©LIGET-BUDAPEST
