Idegenforgalom, beszerzés, utazás, szállítás. Egyszóval: IBUSZ. A kulcsszavak mögött a cég feladatköre ettől lényegesen többrétű volt. Jelentőségét mutatja, hogy tulajdonképpen ezzel a vállalattal kezdődött a magyar turizmus története, ami még a szocializmus időszakában is – szinte egyedülállóként – részvénytársasági formában működhetett. Neve ez idő tájt egybeforrt az idegenforgalommal.
A magyar modell
Magyarországon 1884. augusztus 16-án Baross Gábor közlekedésügyi miniszter kezdeményezésére nyílott meg a Magyar Királyi Államvasutak első Városi Menetjegyirodája a Duna Korzón álló Hungária Szállóban. Ezt tekinthetjük a legrégibb utazási irodánknak. A társaságra már a következő évben nagy feladat várt: az 1885. évi Országos Kiállítást kellett előkészítenie, ami felért egy országimázs építéssel. Ez a menetjegyiroda adta ki a legelső, fővárosunkról szóló idegen nyelvű prospektust, az ő közbenjárásukra került be Budapest a Baedekerbe, illetve kerültek fel nagy európai szállodák falaira a hazánkról készített propaganda fényképek. Pár évvel később két fiókiroda is megnyílt Bécsben és Konstantinápolyban. Az ide érkező turisták számára Tudakozó-, Kalauz- és Tolmácsintézetet működtettek. 1900-ban megtörtént az első kiutaztatás is Rómába. Ez tekinthető a magyar turisztika születésének. Az idegenforgalom gyors ütemű fejlődése az új század elején felvetette egy nemzeti (vagyis hivatalos, állami) utazási iroda létrehozásának szükségességét. Ennek alapító közgyűlését 1902. augusztus 29-én tartották: létrejött az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Részvénytársaság (IUV Rt). Ez, az idegenforgalmi tevékenység mellett, ellátta a MÁV Központi Menetjegyirodájának feladatait is. A vállalat ügyköreiben a világon elsőként ötvöződött az idegenforgalmi propaganda és az utazási irodai üzlet. Ez a modell később világszerte elterjedt. A vesztes első világháború után az ország teljesen elszigetelődött, és ez kihatott az idegenforgalomra is. Az utazások inkább a cserekereskedelemről szóltak: a főváros lakossága ruhadarabjaival kelt útra, hogy azokat vidéken élelmiszerre cserélhesse. A szorult helyzetben a MÁV az IUV Rt alaptőkéjének 40%-át felvásárolta, ami stabilizálta az idegenforgalmi vállalat helyzetét. Miután a MÁV-nak egy másik vállalatnál is részvénytöbbsége volt, ezért 1926-ban – az üzletvezetési költségek csökkentése, és az utasok legtökéletesebb kiszolgálása érdekében – a 2 cég fúzióját határozták el. Az Idegenforgalmi és Utazási Vállalat Rt egységesült az 1912-es alapítású Általános Beszerzési és Szállítási Rt-vel. Nyomós érv volt az összevonásban, hogy a beszerzési cég olyan cikkeket árusított, amelyeket a menetjegyiroda utasai vásároltak. Az új cég neve Idegenforgalmi Beszerzési Utazási és Szállítási Rt-re, vagyis IBUSz-ra változott.
Amerikai túristák, 1940
Az IUV tevékenységi köre 1902-ben:
Idegenforgalmi iroda
Utazási iroda
Etnográfiai bazár
Színházi jegyiroda és belépőjegyek
Személypoggyász-szállítás
Magyar fürdők vezérképviselősége
Pénzváltás, csekkek, hitellevelek
Baleset- és poggyászbiztosítás
Szállószelvények
Miből is állt az idegenforgalmi propaganda a 20. század legelején?
Elkészítették az első turisztikai plakátot Tull Ödön festőművésszel, ami egy éjjeli ködös homályból előrobogó vonatot ábrázolt, kísértetiesen világító vörös lámpával. Sajnos a plakát nem maradt fenn vagy jelenleg még lappang.
Az előkelő budapesti szállók szobáit angol, német, francia nyelvű tájékoztató szöveggel ellátott falinaptárral díszítették.
A vasúti körutazási jegyeket díszes jegytokban adták ki.
Európa 128 idegenforgalmi egyesületének küldték el az “Ungarn und das Ausland” című lapot.
A külföldi útikönyvek Magyarországról szóló hibás adatait kijavították.
A szállodák személyzete és az idegenvezetők számára előadásokat, képzéseket szerveztek.
Rendszeresítették a tolmácsszolgálatot.
Országimázs prospektusokat készítettek, amelyeket díjtalanul osztogattak a közönségnek. Ilyen volt a Magyarország és a külföld, az Eine Woche in Budapest und Ungarn, amely később francia, angol és orosz fordításban is megjelent. Ezekben Budapestet, a gyógyfürdőinket, a Tátrát, Pöstyént, Trencsénteplicet, a Balatont, Erdélyt, Debrecent és a hortobágyi pusztát ismertették.
Művészi igényességű, több nyelven íródott albumot adtak ki Magyarország Képes Albuma címen.
Elindult a Magyarország és a nagyvilág című képes folyóirat.
1905-ben kiadták az Útitervek sorozat első számát.
A vállalat a hazai ásványvizek külföldi terjesztésére is súlyt helyezett.
A Vigadó téri irodában a külföldiek számára egzotikusként ható, népművészeti szuvenír boltot működtettek.
A legkorábban szervezett hazai turisztikai esemény az 1903-as Duna-ünnepély volt. A mai Szabadság hídtól a Margit-sziget északi csúcsáig a Duna két partján zajlott az ünneplés. Hajók vonultak a viíen, árusok húzódtak a partokon. Az ünnepély csúcspontja a “tűzhányóhegy kitörése volt”, vagyis a budai hegyek sziluettjét komponálták bele az esti tűzijátékba.
Ugyanebben az évben nyári korcsolyázást is szerveztek a Dobsinai jégbarlangban.
Szenzációként hatott az 1904-es bikaviadal híre. Az állatkerti tó leeresztett medrében favázas aréna épült, ahol francia toreador “küzdött” a bikával a portugál szabály szerint, vagyis az állat életben hagyásával.
Ennek az évnek egy sokkal békésebb látványossága a Stefánia úton rendezett virágkorzó volt.
A vállalat szervezte II. Rákóczi Ferenc hamvainak hazaszállítását is.
1909-ben nálunk tartott Nemzetközi Orvoskongresszus koordinációja szintén az IUV-nál összpontosult.
Autós kirándulás egy orvoskongresszuson
“Budapestet a jövőben semmiféle európai utazási tervből kihagyni nem lehet.”
Az IBUSz-ban az idegenforgalmi ágazat külön vezetéssel bíró független szervezetként működött tovább, a két cég tulajdonképpen csak jogilag egyesült. A cég sorra jelentette meg az újabb turisztikai kiadványait - 3 nap Budapesten, 3 nap a Balatonon, 3 nap a magyar Felvidéken, stb. A füzetek tulajdonosai vízum nélkül jöhettek az országba, és azt utólag, féláron kaphatták meg. Ennek a külügyminisztériumi akciónak a célja az volt, hogy áramoljon a külföldi pénz a háború sújtotta országba. Az új határok közé szorult magyar idegenforgalmat újra kellett gondolni. Ez időre tehető a vadászati turizmus elindítása Kunmadaras határában. A gazdasági világválság időszakában az IBUSZ olyan ötletekkel állt elő, amelyek a recesszió elmúltával is sikeresek maradtak. A filléres vonatok, a nemzetközi cserevonatok és az utazási pengőcsekk bevezetése gazdasági mentőöv is volt. Az olcsó vasúti jegyárakkal újra felpezsdült a belföldi turizmus. A vállalat hamarosan jogosultságot szerzett, hogy országszerte indítson autóbuszjáratokat is. A fővárosba látogató külföldieket így aztán négy keréken olyan helyekre is elvihették kirándulni, mint Mezőkövesd, Buják, Halas, a Mátra, a Kékestető, a Bakony, a Mecsek, és ekkor indult a hortobágyi puszta, mint turista desztináció felfuttatása. Hamarosan a MAVART-tal (Magyar Vasutak Autóközlekedési Rt, később MÁVAUT) kötött egyezség értelmében a vállalat kocsiparkja jelentősen kibővült. Szintén ekkor kötött megállapodást a vállalat a Magyar Légiforgalmi Rt-vel is, a repülőjegyek eladása érdekében. A vasúti pályaudvarokon a pavilonos árusítást kizárólag az IBUSz végezhette. 1936, 1937 és 1938 a három legsikeresebb év az utazási iroda történetében. Az éves bevételek alapján (több mint 36 millió pengő) a világ első utazási irodái közé emelkedett az IBUSz. A nemzeti bank ekkor a vállalatot feljogosította a valuták eladására, pénzváltásra. Magyarország idegenforgalmi jelentőség szempontjából Európa első államai közé emelkedett. Oka volt ennek az is, hogy a külföldiek itt élhettek a legolcsóbban, a magyar vendégszeretet legendás volt és az ország kulturális mássága valódi egzotikumként hatott. 1937-ben szervezetileg is egyesítették az idegenforgalmi és a beszerzési, szállítási osztályt. Az 1926-os cégfúzió ekkor vált tényleges egyesüléssé.
Az 1926-os alapszabály szerint a tevékenység az alábbiakból állt:
Idegenforgalmi iroda fenntartása
Bel- és külföldi vasúti, hajózási, autómobil és légiforgalmi menetjegyeknek és egyéb utazási igazolványoknak eladása. Társas kirándulások és ünnepélyek rendezése.
Szállodai és ellátási szelvények és utalványok árusítása, autóbuszjáratok fenntartása, gyógyfürdők, üdülőtelepek és kirándulóhelyek képviseleteinek elvállalása, útlevelek, láttamozások megszerzése.
Szállodai, vendéglői és fürdőüzemek bel- és külföldön való létesítése és fenntartása.
Közlekedési vállalatok létesítése és fenntartása.
Közlekedési vállalatok és az utazóközönség szükségletét tevő cikkek beszerzése, azok szállításának és terjesztésének elvállalása, áruk szállítmányozása és fuvarozása. Gépkocsik bérbeadása.
Yachtok és csónakok belvizi járművek javításának, kezelésének és tárolásának elvállalása, belvizi fuvarozása.
Filmek szállítmányozásának elvállalása.
Hirdetési ipar űzése.
1945 után az idegenforgalom és az utazás egy időre teljesen leállt. Szerencsére az IBUSz áru- és hírlaposztálya hamar életre kelt, a felszabadulás után rögtön megszervezték a pályaudvari hírlap- és könyvárusítást. A nemzetközi szállítmányozás tekintetében is jól jött egy jugoszláv – magyar cserekereskedelmi egyezmény, amelyet az IBUSz bonyolított le. A legtöbb hasznot a pénzváltó kirendeltségek termelték. A frontról hazatérő katonák, és a megszálló oroszok valutáinak váltása nagy haszonnal járt. A főirodában lévő páncélszekrényt a németek bár próbálták, de nem tudták kirabolni, így jelentős valuta- és pengőkészlet is rendelkezésre állt az újrakezdéshez. 1949-ben a Világ Ifjúsági Találkozó budapesti megrendezése már az újjáéledést jelezte. Az IBUSz-nál ekkor mindösszesen 250-en dolgoztak.
1950-ben egy Népgazdasági Tanácsi Határozat az IBUSz-t Idegenforgalmi Vállalattá minősítette át. A turisztikai tevékenységeken kívül az összes osztályt leválasztották. A szállítást a későbbiekben a Belsped és a Masped végezték. A hírlap és könyvárusítást a posta, illetve a Kultúra Vállalat vette át, a fennmaradó szolgáltatásokkal – például a pavilonos árusítással – pedig az Utasellátó Vállalat kezdett foglalkozni. Az átszervezéssel párhuzamosan az összes egyéb turisztikai céget és vállalatot felszámolták, az IBUSz neve innentől egyet jelentett a magyar idegenforgalommal. A Postaügyi Minisztérium VIII. Főosztályának irányítása alatt állami szerv lett. Részvényei 100%-ban állami tulajdonba kerültek. A turizmusban ekkor – a kor szellemének megfelelően –, a szocialista elvek uralkodtak. A feszült politikai légkör miatt a nyugat felé irányuló utak szervezését a berlini fal felépítéséig (1961) leállították, illetve erősen korlátozták. A belföldi turizmus tekintetében a Munkásutaztatási osztály elindította az ún. DKV akciót, ami a munkásosztály hétvégi különvonatos kirándulását jelentette. A Tudományos Ismeretterjesztő Társulattal (TIT) közösen megkezdődött az Ismerd meg hazádat mozgalom. 1955-ben oldódott a politikai helyzet, és innentől lehetőség volt a szocialista országokba egy-egy utat vízum mentesen szervezni. Az IBUSz hosszú idő után először egy csehszlovákiai labdarúgó mérkőzésre indított turistacsoportot. 1957-től az IBUSZ a korábbi menetjegyirodai tevékenység helyett csak a hagyományos idegenforgalmi üzletágak fejlesztésére rendezkedhetett be. Megalakult a Nemzetközi Főosztály két részleggel, a Nyugati és a Szocialista osztállyal. Ezzel egy időben kezdte meg működését a Belföldi Kereskedelmi Főosztály, valamint az IKKA, vagyis az Ibusz Külkereskedelmi Akció is. Ez a nyugatról magánszemélyek részére érkező valuta kezelését, az ezzel kapcsolatos ún. „dollárboltok” üzemeltetését jelentette.
IBUSZ Virágkor
A rendszerváltásig terjedő időszak több újítást is hozott az IBUSz kínálatában. 1962-ben elindult a lovasturizmus, ami később az egyik legnépszerűbb ágazat volt. Ugyanebben az évben álltak szolgálatba a nyitott tetejű városnéző buszok, amelyet a MÁVAUT-tal közösen működtettek. A formatervezett, fényesen világító kék járművek önmagukban is a város új látványosságaivá váltak. 10 évvel később már 50 darab Ikarus 254-es volt a vállalat tulajdonában. 1969-ben 30 db olasz Fiat 125-ös XX-es rendszámú bérautó érkezett Budapestre, de a különböző bérlési igények kielégítése végett később az IBUSz gépparkjához tartozott Lada 1200-as, 1500-as és 1600-as, illetve VW Golf, Fiat 131-, 132-es és Opel 1900-as személygépkocsi is. Ugyanekkor Tihanyban kalóz típusú vitorlások kölcsönöztetésével is foglalkozott a régiós iroda. Budapesten az IBUSz népművészeti kiállításokat tartott, sportrendezvények és tudományos kongresszusok ki- és beutaztatását intézte (szilvásváradi Fogathajtó Világbajnokság, a budapesti Atlétikai Európa Bajnokság, a Nyári Olimpiai Játékok, orvoskongresszus, stb.) Az 1986-ban induló Forma1 jegyárusítását az IBUSz végezte, és a rendszerváltás környékén az első maraton futóversenyt szintén az utazási iroda szervezte meg. 1967-ben elindult a Hűvösvölgyben megrendezett Gulyás party. A program igazi sikertörténet lett, aminek titka a jó pálinka, a jó minőségű gulyás, a néptáncbemutató és Gálfi János műsorvezető szíves vendéglátása volt. Magyarország divatossá vált a külföldiek szemében, 1974-ben már 8 millióan érkeztek hozzánk. 1978-ben az IBUSz szervezte az első Utazás kiállítást, amelyet innentől kezdve minden évben, más-más tematika alapján megrendeztek. A munkatársak száma az 1960-as években 1500 fő volt, amihez további kb 500 idegenvezetőt képeztek ki a nyári szezonra. Az 1980-as évek végére a dolgozói létszám már 3000-re nőtt. Több fővárosi hotel bővítésében vagy újranyitásában is részt vett az IBUSz, némelyiknek résztulajdonosává is vált (Hotel Erzsébet, Hotel Hungária). Az 1980-es évek közepétől több szervezeti módosítás is történt az utazási iroda életében. 1985-ben a vidéki irodákból területi igazgatóságokat alakítottak (a budapestivel összesen hatot). Pár évvel később részvények kibocsátásáról döntött a vezetőség, és elkezdődött a vállalat 1992-ig tartó privatizációja. Ennek végeredményeképpen a többségi tulajdonos az Országos Kereskedelmi és Hitel Bank lett.
Az IBUSz az 1970-es években az alábbi szolgáltatásokat nyújtotta:
Lovaglóiskolák és lovasrendezvények szervcezsée
Vadász- és horgászturizmus
Városnéző, kiránduló programok
Gyógyfürdő programok
Szálloda fizetővendég-szolgálat és camping
Kulturális és sportprogramok
Kongresszusok, konferenciák szervezése
Folklórprogramok (Buzsáki lakodalmas, később Ecsedei hagyományőrző bál)
Autós túrák
Menetjegyárusítás és helyfoglalás
Gépkocsi- és autóbuszbérbeadás
Pénzváltás
Információ
Szórakozás, vidám programok (Például a Hungária kávéházban – ma New York kávéház – szilveszteri és húsvéti bálokat szerveztek, ahová több száz nyugati turista is érkezett.)
A kiállítást rendezte: Maczó Balázs
IBUSZ ...mert úton lenni jó!
Magyar Kereskedelmi és Vendéglátóipari Múzeum
2018.03. 01. - 09.02.
Nyitókép: Fortepan, 1959
