A pécsi JPM Vasváry-házban Hűséggel és bátorsággal címmel megnyílt tárlat a magyar reformkor, s az 1848/49-es forradalom és szabadságharc időszakát tárja fel. A kort felidéző régi fotográfiák, festmények, grafikák, iparművészeti alkotások, a szabadságharc idejéből származó ritka relikviák, írott források különösen a helyi viszonyokba nyújtanak bepillantást.
Vajon mit ábrázolhat az egy négyzetmilliméteres miniatűr fotográfia? Mi lehet egy zenélő automata régi “hanglemezén”? Milyennek látták a reformkori utazók Pécs városát, kik laktak itt, és hogyan éltek? Mi történt 1848-49-ben a Mecsekalján, s az itt lakó polgárok hogyan élték meg a vészterhes időket? Miként őrződtek meg nemzeti jelképeink a mindennapi élet tárgyain, és elődeink hogyan ünnepeltek március 15-én? S vajon ma mit jelent e jeles nemzeti ünnepünk a fiataloknak?
A Petőfi-emlékévhez kapcsolódó tárlaton ezekre a kérdésekre is válasz kapható.
A belvárosi kétszárnyú épület két teremsorának egyike a reformkort, a másik az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc, valamint a nemzeti jelképek, nemzeti emlékezet témáit mutatja be.
Áttekinti Európa és Magyarország átalakulását a 19. század első felében. A látogató egy szabóságba lépve ismerkedhet a reformkori öltözködéssel, a hangsúlyosabbá váló nemzeti vonásokkal. Beléphet egy Biedermeier polgári szalonba – a vendégfogadás, a bensőséges családi élet színterébe. Érdekes útleírások, visszaemlékezések és egyéb iratok idézik meg az egykori Pécset, lakosait és a korabeli életmódot. Mi történt 1848. március 15-én és az ezt követő napokban a fővárosban és a Mecsekalján? A szabadságharc időszakát bemutató teremben idővonal jeleníti meg az országos és pécsi, baranyai eseményeket. Két kiemelkedő személyiség – gróf Batthyány Kázmér (1807-1854) és Irányi Dániel – életútját külön kiemeli tárlat. A kiállítás néprajzi terme olyan paraszti/köznépi eredetű vagy használatú tárgyakat mutat be, amelyen jórészt a nemzeti címer, kisebb részben a magyar trikolór, a nemzeti hadsereghez és harchoz fűződő jelkép: a huszár, mint hangsúlyos díszítőmotívum szerepel. Végül megismerhetők a nemzeti jelképek, 1848 emlékezete, és hogy ezek az idővel hogyan változtak, valamint megtekinthetőek a közelmúltbeli pályázat nyomán született diákmunkák is.
A kiállítás 2024. március 31-ig, keddtől szombatig 10 és 16 óra között tekinthető meg a JPM Vasváry-házban (Pécs, Király utca 19).
A kiállítás védnöke: Pécs Megyei Jogú Város Önkormányzata.
Kurátor: Gál Éva, a Janus Pannonius Múzeum főmuzeológusa, osztályvezetője
Slowikowski Ádám: Pécs, Főtér, 19. század közepe
A „Hűséggel és bátorsággal” című időszaki kiállítást a Janus Pannonius Múzeum a Magyar Nemzeti Levéltár Baranya Vármegyei Levéltára és a Csorba Győző Könyvtár együttműködésével valósította meg. Készült Petőfi Sándor magyar költő, nemzeti hős születésének 200. évfordulója alkalmából, a Nemzeti Kulturális Alap Petőfi 200 Ideiglenes Kollégiumának anyagi támogatásával.