Hozzáférhető a Néprajz a közgyűjteményekben online kézikönyv

A szaktudomány szerves részét jelentik a néprajzi gyűjteménnyel rendelkező hazai múzeumok. Gyűjteményeik, eredményeik, problémáik alapvető jelentőséggel formál­ják a szakma életét. Amit a magyar nép hagyományos műveltségéről, ennek alakulá­sáról tudunk, nagymértékben a múzeumokban őrzött forrásanyagnak köszönhető. A határokon túli múzeumokban őrzött, magyar vonatkozású néprajzi gyűjtemények és az ott dolgozó szakemberek természetes részesei a közös szaktudományi körnek. Helyzetük alapos megismerése elengedhetetlen a hiteles összképhez.

A múzeumokban tevékenykedő néprajzos kollégák a szaktudomány meglévő személyi bázisának többségét jelentik. A hazai, sajátos tudománytörténeti helyzetből fakadóan a múzeumok számos régióban kivételes helyzetű, esetenként egyedüli tudományos szereplőként működnek.

Az intézményi tevékenységekből kiindulva fontos, hogy rendelkezésre álljon egy áttekintő tájékozódás a néprajzhoz kapcsolódó múzeumi gyűjtemények aktuális helyzetéről. Az utolsó teljeskörűnek szánt hasonló összefoglalás a Néprajz a magyar múzeumokban címmel, még a rendszerváltás előtt, 1989-ben jelent meg.

A Magyar Néprajzi Társaság, a Néprajzi Múzeum és a Szabadtéri Néprajzi Múzeum közös vállalkozásként végezte el több mint három évtized után ezt az összefoglaló és helyzetértékelő országos felmérést.

Az összegyűjtött információk érdemi alapot és bázist jelentenek minden közép- és hosszútávú szakmai koncepció kialakításához. A múzeumokban, tájházakban őrzött gyűjtemények módszeres földolgozása tudományunk jövőbeni feladatai között hosszútávú lehetőséget és kötelezettséget is jelent egyben. Míg az 1989-ben készült összefoglalás alapján leszögezhető volt, hogy a megelőző időszak elsősorban a gyűjtéseket preferálta, az elkövetkező három évtizedben már erősödött a feldolgozás, feltárás jelentősége is. Ezen a téren azonban még óriási lemaradások, hiányosságok tapasztalhatóak!

A magyarországi múzeumok gyűjteményei az utóbbi másfél száz év eredményeként jöttek létre. Létük egyik legfontosabb jellemzője, hogy miként váltak és válhatnak nemzeti értékekké, a tudományos kutatás bázisává? A korábbi megyei múzeumi hálózat átalakítását követően mára már kirajzolódnak a jellemző körülmények, és az elmúlt évtizedekben lezajlott folyamatokat elemezni kell.

A projekt aktualitását indokol­ja a néprajzi múzeumok, gyűjtemények iránti érdeklődés nemzetközi téren érzékelhető erősödése is. Fontos magyarázó keretet kínál ez a projekt a múzeumoknak a magyar néprajz egészéhez való viszonyát illetően is. Hozzájárul a szaktudomány és a múzeu­mok nézőpontjából a társadalmi és tudományos presztízs változásának megismerésé­hez, a közönséggel, a szakmai és társadalmi nyilvánossággal zajló kommunikáció és interakció minőségének tisztázásához.

Az értékelhető és következetes tartalmi elemek érdekében célszerű volt jól kidolgozott szempontrendszer mentén végezni az országos információgyűjtést, majd az elemzést. A kutatás eredményeként tudománytörténeti jelentőségű projekt valósul meg, mely szorosan kapcsolódik további területek (pl. egyetemi képzés, akadémiai kutatások) színvonalas működéséhez is.

Az országos kutatás célja nem egyszerűen az érintett intézmények néprajzi gyűjteményi történeteinek az összefoglalása volt, hanem sokkal inkább a néprajzi gyűjtemények, mint tudományos források formálódásának bemutatása az intézmé­nyekben. Ebből kiindulva készült el a már beérkezett anyagokból egy online kézikönyv, melyben egységes szempontrendszer alapján írt fejezetek foglalják össze a hazai közgyűjtemények bázisán a néprajztudomány helyzetét.

Az 1989 óta bekövetkezett változások tömör összefoglalásának egységes szerkezete intézményenként az alábbi részeket jelenti:

1. 1988 és 2020 közötti intézmény- illetve gyűjteménytörténeti összefoglalás, a megyei múzeumi szervezetek megváltozásainak hatása a néprajzi területre, kompetenciák - régiós feladatok
2. Erőforrás-elemzés (szakalkalmazottak, minősítések, nyelvtudás, tudomány- metriai adatok, elismerések - díjak)
3. Intézményi infrastrukturális helyzet (épületek, raktári körülmények, látvány­raktárak, állományvédelmi helyzet, rekonstrukciók)
4. Gyűjteményi adatok (összetétele, fejlődése, mérete, legfontosabb gyűjteményi egységek, hiányosságok, a gyűjtemény lezárt vagy nyílt jellege)
5. Nyilvántartási és digitalizálási helyzet
6. Archívumi, könyvtári gyűjtemények helyzete
7. Legfontosabb kiadványok (sorozatok, katalógusok, papír alapú, online)
8. Állandó kiállítások, jelentősebb időszaki tárlatok
9. Intézményi küldetés, koncepció változásai, jelentős tudományos projektek - nemzetközi és határokon túli területekkel kialakított együttműködések (a publikált, illetve kimondatlanul érvényesülő koncepciók), a múzeumi gyűjtemény jövőképe, fejlesztésének lehetséges irányai
10. A néprajzos területen dolgozók szerepvállalása a múzeumpedagógiai, ismeret- átadási, oktatási területen milyen programokat, projekteket eredményezett? Milyen igény van az etnográfus tudására (sokszor leválasztva a muzeológus szerepről) a régióban (szakértői munka, pályázati segítség, külső kiállítások stb.)?
11. Filiák, tájházak, kiállítóhelyek adatai
12. Legfontosabb vonatkozó irodalom

A mai naptól a kozgyujtemeny.neprajz.hu felületen elérhető online kézikönyv még nem lezárt munka. Tartalma folyamatosan bővül. Szándékunk, hogy valamennyi magyar vonatkozású néprajzi közgyűjtemény fontosnak érezze, hogy szerepeljen benne. Emellett szeretnénk a tartalmát folyamatosan aktualizálni, öt éves ciklusokban napra késszé tenni. Az első, ISBN számmal rendelkező kiadvány megjelenését 2026-ban tervezzük a 2025. év végéig aktualizált írásokkal, online vagy ha erre igény mutatkozik nyomtatott formában is.

Borítókép:

Az 1873. évi bécsi világkiállításon bemutatott tárgyak válogatása a Néprajzi Múzeum gyűjteményi kiállításában.

Fotó: LIGET-BUDAPEST / Mohai Balázs