Holnapig még megtekinthetők Moholy-Nagy László fotográfiái a Mai Manó Házban!

finisszázs

2019-05-11 11:00

Holnap kurátori tárlatvezetéssel zárja kapuit a Bauhaus100. A zseniális kísérletező: Moholy-Nagy László fotográfiái

című kiállítás a Mai Manó Magyar Fotográfusok Házában

 

Milyen fotótörténeti jelentőséggel bír az utókor számára Moholy-Nagy László Bauhausban folytatott tevékenysége? Milyen képelméleti problémák foglalkoztatták a zseniális kísérletezőt, amikor fotográfiákat, fotogramokat vagy montázsokat alkotott? A kiállítást záró eseményen, a kiállítás kurátorának tárlatvezetésén többek között erről hallhatnak az érdeklődők. A kiállítás az itthoni legnagyobb, a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött 87 darabos Moholy-Nagy fotókollekciót mutatja be egyben, amely Budapesten most először látható.

A kiállítás kurátora: Tóth Balázs Zoltán

 

2005-től a Magyar Fotográfiai Múzeum, 2018-tól a Mai Manó Ház munkatársa, az ELTE BTK Filozófiatudományi Doktori Iskola Esztétika Programjának doktorjelöltje. 2011 és 2013 között a Fiatalok Fotóművészeti Stúdiójának vezetőségi tagja. 2013-ban a North East Document Conservation Center, Andover, USA tanulmányi ösztöndíjasa preventív konzerválási technikák és fotórestauráció témakörben. Kurátorként és szakíróként egyaránt részt vesz a hazai fotográfiai élet szervezésében.

 

A kiállításról

 

A kiállított képanyag döntő részben Moholy-Nagy európai korszakából tartalmaz fényképeket, melyek eredetileg 1922 és 1937 között készültek. A fényképeken keresztül részletes és mély betekintést kaphatunk Moholy-Nagy fotográfia területén kifejtett, a modern képzőművészetet megújító és azt nagyban befolyásoló munkásságából. Habár több, mint valószínű, hogy Moholy-Nagy soha nem laborált, hívott elő és fixált fényképet sötétkamrában, valamint nem tartotta magát fotóművésznek, sem fotográfusnak, hatása a modern és a későbbi korszakok fotóművészetére is vitathatatlan.

A kiállítás három tematikus csoportban mutatja be ezt a minden elemében összefüggő, viszont témájában, (de)komponáltságában, az alkalmazott technikákban széttartó képanyagot.

 

Az 1922-ben akkori feleségével, Lucia Schultz-cal elkezdett fotogram kísérletei alkotják az első egység képanyagát. A fényképezőgép használata nélkül készült, szó szerinti fényképekhez kapcsolódóan kerül bemutatásra Moholy-Nagy FényjátékFekete-Fehér-Szürke című filmje. A film a fotogram kísérletekhez társítható, azok fény- és tárgyközpontúságának összegzéseként, megtestesüléseként is definiálható Fény-tér modulátor működésének és az általa létrehozott fény- és árnyjátéknak a bemutatása.

 

A második egység a szakirodalom által egybehangzóan Moholy-Nagy László „felfedezésének”, újításának tartott fotóplasztikákat tartalmazza. Ezek egyrészt személyes tartalommal átitatottak, másrészt a korabeli, azaz a húszas évek popkultúrájából (képes magazinok, hirdetések, köztéri és újságokban elhelyezett reklámok) építkeznek. A fotóplasztika képtípusa, amelyet Moholy-Nagy a Látás Mozgásban című, 1947-ben megjelent könyvében már fotómontázsként említ, többek között azért is különösen fontos az életműben, mert a más jellegű alkotásaival kapcsolatos semleges címadási gyakorlatával szemben a fotóplasztikáit a nézőt az értelmezés megkezdésében segítő és a mű részeként elgondolható címekkel látta el.

 

 Fotó: Moholy-Nagy László: Építkezés 1925 k., zselatinos ezüst, MFM

 

A kiállítás harmadik egysége Moholy-Nagy egyéb fotográfiai kísérleteit, absztrakcióit mutatja be, amelyek nagy részében felfedezhetők a fotogram kísérletek során szerzett tapasztalatok és képalkotási törekvések. Ilyenek például a negatív-képek, ahol a pozitív papírképeken a felvételek negatív képei láthatók, a megszokottól eltérő új, titkos világokat teremtve ezzel a leleménnyel. A különböző felületekről készített fotói is ide sorolhatók, amelyekben a fotogramokon látható játékos és ugyanannyira komoly formajegyek fal- és járdafelületen, csatornanyíláson vagy éppen a berlini rádiótorony alatti földterületen fedezhetők fel. Ebben a blokkban találhatók Moholy-Nagy egyéb, személyesebb, vagy gyakran utazásai során, mintegy flaneurként készített felvételei is, amelyekre egyként jellemző a szokatlan leképezési mód, a számos más elnevezés mellett a fényképezésben Bauhaus stílusnak is nevezett kompozíciós eljárások, mint például a béka- és madárperspektíva használata.

 

Moholy-Nagy László fényképei létrehozása során egyként törekedett annak az elméleti felvetésnek a megvalósítására, amelyet a De Stijl hasábjain 1922-ben közölt első önálló írásában a Produkció-Reprodukció címűben felvázolt. A reprodukciós célokra használt eszközöket, azaz többek között a fényképezőgépet is produktív, vagyis alkotó, nem pedig másoló, leíró célokra kell használni. Úgy gondoljuk a Magyar Fotográfiai Múzeumban őrzött, s most itt Budapesten bemutatott képanyag ezen elgondolás megvalósulásának hiteles bizonyítéka.

 

Moholy-Nagy László születésének századik évfordulója alkalmából a Magyar Fotográfiai Múzeum 1995-ben egy, az alkotó addig itthon jobbára ismeretlen fotográfusi munkásságát mutatta be a Moholy-Nagy László: 100 Fotó című kiállításán. A sokoldalú képzőművész és teoretikus lányával, Hattula Moholy-Naggyal történő szakmai együttműködés eredménye, hogy a Hattula birtokában lévő negatívokról 1995-ben, a kiállítás kedvéért készült új nagyítások, valamint számos 1973-ban készült fotóplasztika és fotogram reprodukció ajándékozás útján bekerült a Magyar Fotográfiai Múzeum gyűjteményébe. Az új nagyításokkal kiegészült fotográfiai kollekció, amelynek értéke a már előzetesen meglévő kilenc darab Moholy-Nagy László által bélyegzővel és sok esetben a kézírásával ellátott vintázs nagyítással együtt felbecsülhetetlen, még egyszer sem volt bemutatva Budapesten. A Mai Manó Ház most ennek a kollekciónak a kiállításával ünnepli meg a Bauhaus centenáriumát, az intézményét, melyben Moholy-Nagy László „legfiatalabb professzorként” felkeltette a fotográfia médiuma iránti elméleti és gyakorlati érdeklődést.

képzőművészet, gyarapodás
2018-04-13 09:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00