Tegnap több oldalon olvashattuk a hírt, amely szerint a hétfőn napvilágot látott Magyar Közlöny 2021. évi 46. számában a régészeti feltárások hatósági árát megváltoztatták. Ennek értelmében az eddigi nettó 4650 Ft-ról 2520 Ft-ra változtatták a régészeti feltárás négyzetméterenkénti hatósági árát, az elszámolható 5 méteres helyett ismét 10 méteres poligonnal számolhatnak a régészek. Mivel egyes múzeumok financiális helyzetét, terveit, lehetőségeit az előállt helyzet komolyan érinti, ezért erről szeretnénk egy olyan cikkben tájákoztatni a Magyar Múzeumok OnLine olvasóit, amelyben képet kaphatnak arról, mindez milyen mértékű változást eredményezhet, hogyan látják ezt a szakma elismert képviselői.
Egy gyors kérdőívben fordultunk több magyarországi intézményhez, hogy az ő válaszaikra alapozva mutassuk be a helyzetet. Csaknem 24 óra leforgása alatt országosan 28 intézménytől érkezett válasz. A kérdőívet anonim módon kezeljük, s mivel a legtöbb válaszadó nem járult hozzá nevének és intézményének közzétételéhez, így a véleményeket név nélkül tüntetjük fel.
Az első kérdésünk arra vonatkozott, számítottak-e az intézmények egy ilyen változtatásra? A válaszadók közül 5 intézmény képviselője tudott arról, hogy valamilyen változás várható, vagy sejteni vélt valamilyen változtatást, de nem tudták, hogy ez pontosan mit jelent majd. Ebből kitűnik, hogy az intézmények többségét váratlanul, meglepetésszerűen és felkészületlenül érte a döntés, a 28 válaszadó közül 23 intézmény egyáltalán nem számolt ezzel.
Az intézmények képviselőit arról is kérdeztük, hogyan érinti a működésüket a régészeti feltárások hatósági árának megváltoztatása. A válaszok közül csak néhányat emelnénk ki:
"Jelentősen befolyásolja az intézmény költségvetését, annak stabilitását."
"Negatívan. Ezzel az összeggel nem is a feltárás és annak költségei, hanem az utána következő elsődleges leletfeldolgozás, restaurálás, raktározás költségei tűnnek el."
"Még nehezen látható, de bizonytalanságot, kiszámíthatatlanságot mindenképpen és fokozatos leépülést."
"Jelentősen, főleg most, hogy a covid miatt a bevételeink megcsappantak."
"Ezekkel a kondíciókkal a költségvetésünk tarthatatlan, külső segítség nélkül mindent át kell terveznünk."
"A múzeum fenntartója felé a szigorú bevételi kötelezettség teljesítésének kockázata nagyon magas lett, ezzel összefüggsében a tudományos munka előkészítésének, elvégzésének meghiúsulását eredményezheti."
"A régészeti feltárások a múzeum bevételének nagyját hozzák. A pandémiára való tekintettel a múzeumoknak jelen helyzetben a fenntartói kereten kívül, jórészt a kiállítások, programok bevételei nélkül csak a régészeti bevétel maradt. Minden intézmény igyekszik a hatályban lévő rendelkezések alapján ellátni a feladatát, azonban sok esetben nem feltétlenül vannak a gyakorlati helyzetre tekintettel. A vírushelyzet okozta gazdasági helyzetre lehetne hivatkozni a rendelet kiadására, de vannak olyan helyzetek, amikor érdemes a szakmával egyeztetni. Ez egy ilyen döntés."
Fontos szempont, hogy van-e jelenleg olyan már megkezdett munkafolyamat, meglévő szerződés, vagy jövőbeli terv, amelyet ez a változás érint? A 28 intézményből 19 intézmény jelezte, hogy már megkezdett munkafolyamatokat érint a módosítás, már meglévő szerződésiket kell a mostani változások miatt változtatniuk, hiszen a bejelentést követő napon a rendelet érvénybe is lépett. A válaszokból feltételezhető, hogy erre vonatkozóan semmilyen előzetes felmérést nem végeztek, legalábbis nem történt meg azoknak a szakértőknek és azoknak az intézményeknek a bevonása, akiket mindez komolyan érint.
Arra a kérdésünkre, hogy a szakemberek szerint fedezni tudja-e egy muzeális intézmény a most futó régészeti feltárások kiadásait, 17 válaszadó egyértelműen nemleges választ adott, a további válaszadó intézmények között 11 jelezte, hogy csak bizonyos megszorításokkal, átszervezéssel és lemondással, s mindössze egy intézmény jelezte, hogy az ő esetében ilyen költséggel elvégezhető a régészeti feltárás.
"A közvetlen kiadások fedezetére talán elég, de terepi díjazás, fejlesztés és a feldolgozás (restaurálás, vizsgálatok stb.) fedezet híján el fognak maradni."
"A feltárásokat igen, viszont utána nem tudjuk mi történik a leletanyaggal."
"Igen, de csak a jelenleg alkalmazott terepi módszertan gyökeres újragondolásával, mely súlyos kompromisszumokkal jár. A szakmának újra kell definiálnia önmagát, szembe kell nézni a szelekció kérdésével, a társadalmi hasznosság kérdésével, s számos egyéb olyan kihívással, mely tovább nem odázható."
Ahogy azt más helyen is olvashattuk, az új ár a legtöbb esetben mindössze a földmunkákat fedezi majd, így – ahogyan a válaszokból is olvasható – az anyagok konzerválására, restaurálására, feldolgozása már nem marad keret, hiszen a gyűtemények költségvetéséből erre sokszor nincsenek elérhető anyagi források.
Egy válaszadó kitért arra, hogy míg a pár hónappal ezelőtti hatósági ár emelése mellett csökkentették az elszámolható terület nagyságát, addig most újra 10 méteres poligonnal számolhatnak az 5 méteres poligon helyett a régészeti feltárásoknál, ami a kiadások szempontjából nem elhanyagolható.
"A februári, 3150 forintról 4650 forintra történő "emelés" csak látszólag volt emelés, hiszen a korábbi 10 méteres helyett 5 méteres poligonokat kellett volna alkalmazni, ami az esetek többségében valójában jócskán csökkentette volna a bevételeket. A mostani korrekció, a korábbi 3150 forintos árhoz képest természetesen hátrányosan érint bennünket, hiszen az elmúlt 10 évben mindenhol bekövetkezett jelenős drágulásokkal ellentétben, amelyek minket is sújtanak, mi mostantól 20 %-kal olcsóbban fogunk majd dolgozni, és így valószínűleg előbb kell majd létszámleépítéseket terveznünk. De talán a mostani 2520 forintos négyzetméter ár (10 m-es poligonokkal) még mindig kedvezőbb, mint a 4650 Ft-os ár, 5 méteres poligonokkal számolva, ezért a februári csapás után, ami bennünket ért, most talán kissé fellélegezhetünk."
Emellett azonban vannak olyan intézmények is, akik a megcsappant bevételi források miatt úgy vélik, az intézmény működését el is lehetetlenítheti a fennálló helyzet.
"Ha nincs bevétele a múzeumnak a nagyberuházásokból, semmit nem tud finanszírozni az intézmény. Még magát a feltárást sem, nemhogy az ásatás utáni restaurálást, feldolgozást, leletanyag elhelyezést...stb. és, ha ezen az áron kell a beruházásokat elvégezni, az intézményekben dolgozó emberek állásával játszanak, akik így is sokszor nevetséges fizetést kapnak a többi szektor munkatársaihoz képest. A feltáráson dolgozó munkások megélhetését is veszélyezteti, hiszen alacsonyabb költségvetésből nem lehet őket kifizetni, viszont nélkülük a 30 napos határidő tarthatatlan."
Több intézmény számára fontos bevételi forrást jelentenek a régészeti feltárások. A következő kördiagrammból ezt olvashatjuk ki. A válaszadók között 14 olyan intézmény is van, ahol az anyagi források több mint 50%-át jelentik a régészeti bevételek, amelyek az intézmény fennállását és szakszerű működését segítik elő.
A válaszokból levonható az a következtetés, hogy igen komoly változásokkal járhat az anyagi forrás megvonása, az ár módosítása.
A közelmúltban számos régészeti feltárás zajlott, amelynek eredményeit igyekeztünk a Magyar Múzeumok OnLine oldalán is eljuttatni olvasóinkhoz, megismertetni neves szakembereket is, mert büszkék vagyunk azokra a kollégákra, akik sokat tesznek azért, hogy a múltat hiteles forrásokból, tudományos módszerek segítségével ismerhessük meg.
Korábbi cikkeink közül csak néhányat idéznénk:
Török hódoltság-korabeli éremleletet találtak Simontornyán
Rangos egyházi méltóság miseruháját találták meg Jákon
6000 éves aranyleletek Borsodból
Ritkaságszámba menő régészeti leletet találtak Lovászpatonánál
A nyitókép illusztráció.
Forrás: Ásatás a solymári vár kútjában
