A székelyudvarhelyi Haáz Rezső Múzeum 2016 májusában költözött most is otthonául szolgáló Haberstumpf-villába. Tervezője és építtetője id. Haberstumpf Károly építész volt, aki több épület tervezése mellett hírnevet ezzel az épülettel szerzett magának. A villa építése 1899. december 31-én fejeződött be, és több évtizeden keresztül lakóházként funkcionált. A 20. század második felében azonban már tüdőszanatórium, szülészet és iskola is működött benne. Az épületet a város önkormányzata 2012-ben vásárolta meg, a felújításokat követően pedig a múzeum kezdhette meg itt működését. A múzeum igazgatója Miklós Zoltán kifejezetten örült, hogy „Székelyudvarhely legszebb középületében” folytathatják munkájukat, mivel korábban folyamatos ingatlan illetve infrastrukturális problémákkal küzdöttek. Jelenlegi helyükön háromszor nagyobb felülettel rendelkeznek a korábbihoz képest.
A múzeum udvarán a Haberstumpf-család illetve a villa történetéről szóló tablók kaptak helyet, az épületben pedig jelenleg két időszaki kiállítás, valamint egy emlékszoba kerül bemutatásra. Ez utóbbi Bányai Jánosnak állít emléket, akinek fő kutatási területe a borvíz volt, közel 2500 borvízforrást térképezett fel Székelyföldön. A szoba berendezési tárgyai egykor Bányai János tulajdonát képezték, ezen kívül fent maradtak levelezései, tanulmányai valamint kézikönyvtára is, amelyeket a kutatók rendelkezésére is bocsájtanak, így az emlékszoba geológus szakkönyvtárként is szolgál.
A múzeum részeként működik Szejkefürdőn a Borvízmúzeum Székelyföld Ásványvíz- és Fürdő Múzeuma. Már a 18. századból maradtak fent írásos források a szejkefürdői ásványvizes források gyógyhatásairól, amelyet fürdő- és ivóvízként is alkalmaztak. A kiállításban a látogató megtekintheti a vizes korsókat, a vizet szállító szekereket, az ásványvíz tárolására használt üvegedényeket, valamint a különféle fürdőemlékeket is.
A villa épülete több magyarországi kiállítás befogadója. Itt látható most egyrészt a Néprajzi Múzeum A székelykaputól a törülközőig című kiállítása, amelyben Szinte Gábor rajztanár, gyűjtő, fényképész, rajzoló hagyatékát teszik közzé, aki rendkívül jelentős szerepet játszott a székelyföldi háztípus, székelykapuk és erdélyi fatemplomok kutatásában, és az ő nevéhez kötődik a legrégebbi székely kapu (1673) megtalálása és lerajzolása is. Másrészt a Petőfi Irodalmi Múzeum Weöres 100 címet viselő kiállítása tekinthető meg az épületben, ami 2013-ban, Weöres Sándor születésének 100. évfordulója alkalmából készült, különlegessége pedig a játékos, multimediális, interaktív elemekre építő szemléletmód alkalmazása.
Láthatjuk tehát, hogy a Haáz Rezső Múzeum több magyarországi kiállításnak is otthont ad. Ez egyrészt azért fontos, mert a kiállítások így szélesebb közönség részére, más kulturális térbe is eljutnak, emellett pedig a muzeális intézmények közötti jó kommunikációt és ötletcserét teszik lehetővé. Ehhez hasonlóan azoknak a budapestieknek sem kell majd messzire menniük, akik egy igazán izgalmas székelyudvarhelyi kiállítást szeretnének megtekinteni, mivel a közeljövőben a Haáz Rezső Múzeum egy időszaki kiállítását a Magyar Nemzeti Múzeumban tekinthetik meg a látogatók.
