HAZAI HÍRÖSSZEFOGLALÓ

Sóki Diána
2022-01-28 17:00

A Magyar Múzeumok OnLine idén rendszeres havi hírösszefoglalóban szemezget a hazai múzeumi hírekből. Megnézzük, mit tesznek közzé a magyar múzeumok. Kiállításokról, múzeumépületről, közösségről, fontos eseményről értesülhetnek azok, akik szeretnék nyomonkövetni a hazai intézmények életét. 

 

 

Zircen a Bakonyi Természettudományi Múzeumban látható a Laczkó Dezső Múzeum kiállítása

 

Útjára kelt a Laczkó Dezső Múzeum Cholnoky Jenő és a Balaton című kiállítása, hogy a zirci MTM Bakonyi Természettudományi Múzeumának Sarokgalériájában tekinthessék meg az érdeklődők. 

Cholnoky Jenő (1870–1950) földrajztudós, egyetemi tanár Veszprémben született egy helyi kötődésű értelmiségi családban. Itt töltötte gyerekkorát és élete során később is mindig örömmel tért ide vissza, szívesen időzött a környéken. Szakmai elismertségén túl, erős helyi gyökerei indokolták, hogy készüljön róla kiállítás. Mivel a veszprémi múzeum csak szerényebb hozzá kötődő anyagot őriz, a kiállítás „szélesebbre tárta az ablakot”, a Balaton kutatás keretében (amelyben Lóczy tanársegédeként ő is részt vett) mutatja be életútját és két kutatótársával, egyben legjobb barátaival (Lóczy Lajos, Laczkó Dezső) való kapcsolatát.

 

Fortepan / Cholnoky Tamás / 1922

 

 

Talált tárgyak megtisztítása - A Janus Pannonius Múzeum sorozata

 

Janus Pannonius Múzeum oldalán Talált tárgyak megtisztítása címmel olvashatunk izgalmas bejegyzéseket. A 2. részben egy rejtélyes felirat előkerülésének történetét ismerhetik meg az érdeklődők, amely így szólt:  "ÜDVÖZLÜNK BENNETEKET, ÉS REMÉLJÜK, HOGY MIRE LEBONTJÁTOK EZT A KIÁLLÍTÁST, ADDIGRA SZABAD LESZ MAGYARORSZÁG!"

A feliratot az 1950-es években írták fel a falra valahol a Zsolnay Múzeumban, s a kiállítás 1961-es átépítésekor találtak rá múzeumi kollégák. Nádor Kata (1938-2018), a múzeum műtárgyfotósa lefotózta, majd visszafalazták. A fénykép sajnos nem került elő, de egy 2005-ös beszélgetés alkalmával Nádor Kara felidézte a történetet.

 

 

2022-ben elkezdik a Lackó Dezső Múzeum felújítását / A kultúra szelencéje

 

A magyar kultúra napján a veszprémi Lackó Dezső Múzeum videóban mutatta be a Medgyaszay István által tervezett, emblematikus főépület történetét. A több mint száz éves múzeumépületet idén, 2022- ben a Veszprém-Balaton 2023 Európa Kulturális Fővárosa program támogatásával újítják fel.

 

 

 

 

Jövőnk gyökerei című kiállításával tiszteleg a Janus Pannonius Múzeum új kiállítása Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató előtt

 

A Janus Pannonius Múzeum Néprajzi Osztályának  kiállítása eddig soha ki nem állított népművészeti tárgyak (szőttesek, főkötők, viseletdarabok), és eddig be nem mutatott filmek, fotók, térképek, és a gyűjtések során készült dokumentációkkal hozza közelebb Andrásfalvy Bertalan néprajzkutató életét, osztja meg a népművészetről alkotott képét a Jövőnk gyökerei című kiállításban. A kiállítás azon intézmények közös vállalkozása, amelyek Andrásfalvy Bertalan szakmai életének legfontosabb állomásai voltak.

 

Fotó: Janus Pannonius Múzeum

 

Andrásfalvy Bertalan 90. születésnapjára rendezett kiállítás az ünnepelt népművészeti tárgyú kutatásait mutatja be. Megismerhetjük a néprajzi gyűjtőutak miliőjét, a népzene- és néptánckutatás munkamódszerét, és gyűjtéseken készült felvételek páratlan darabjait. 

 

 

Munkácsy  már csak január végéig marad Győrben

 

Még január 30-ig látogatható a Munkácsy Győrben című kiállítás. Pákh Imre műgyűjtő Munkácsy-kollekcióját a Rómer Flóris Múzeumhoz tartozó Esterházy-palota kiállítótermeiben láthtják a látogatók.. A New York-i üzletember az elmúlt évtizedekben mind számszerűségében, mind minőségében a legjelentősebb Munkácsy-magángyűjteményt hozta létre. A folyamatosan gyarapodó kollekció 2005 óta több mint 40 kiállításon mutatkozott be különböző összeállításban a Pákh Imre által életre hívott Munkácsy Alapítványnak köszönhetően. A Győrbe érkező anyag Munkácsy több mint félszáz festményéből és grafikájából áll, amelyet a Mestert ábrázoló műalkotások egészítenek ki.

 

Kép: Rómer Flóris Múzeum, Munkácsy Győrben

 

A kiállítás átfogó képet nyújt Munkácsy Mihály festészetéről, hiszen a korai képektől kezdve a drámai erejű alkotásokon, a barbizoni ihletésű tájképeken és a szalonképeken át a nevezetes Krisztus-trilógiához készült előtanulmányokig a Mester minden művészi korszaka képviselteti magát az gyűjteményben. A bemutatásra kerülő alkotások műfaji változatosságukkal is reprezentálják Munkácsy festői világának sokszínűségét. Olyan emblematikus művek is láthatóak lesznek, mint az Ásító inas egészalakos változata, vagy a Krisztus Pilátus előtt vázlata. 

 

 

Pro Museo díjban részesült Csavari János, a kaposvári Rippl-Rónai Múzeum munkatársa

 

A kaposvári Rippl-Rónai Megyei Hatókörű Városi Múzeum bejegyzéséből értesülhetünk róla, hogy az intézmény minden évben "Pro Museo"-díjat ajándékoz annak a munkatársnak, aki az intézmény érdekében, annak tevékenységével, szellemiségével célkitűzéseivel kapcsolatos kiemelkedő munkát végzett. A díj a magyar kultúra napja alkalmával került átadásra. A Rippl-Rónai Múzeum kollektívája 2022-ben Csavari János részére szavazta meg a díjat. Gratulálunk!

 

 

Szűcs Erzsébet művészettörténész, főmuzeológus „Pro Cultura Albae Regiae” díjat kapott

 

Szűcs Erzsébet művészettörténész, főmuzeológus,  az István Király Múzeum nagyra becsült munkatársa  idén a Székesfehérvár Önkormányzata által alapított „Pro Cultura Albae Regiae” díj egyik nyertese, amelyet város polgármestere, dr. Cser-Palkovics András 2022. január 22-én, a magyar kultúra napja alkalmából rendezett program keretében adott át a Vörösmarty Színházban.

 

 

Interjú a szolnoki vár ásatásáról

 

Cool-Túra – Hogy áll a vár projekt? címmel hallgatható meg a Szolnokért oldalán az a beszélgetés, amelyben dr. Kertész Róberttel, a Damjanich János Múzeum régészével Kovács Janka beszélgetett.

A múzeum régésze a Szolnoki Művésztelep felújítása során megkezdett ásatásokról beszélt, a föld alatti múltról, különleges leletekről, így például egy óriást ábrázoló leletről, amelyek a Zagyva-Tisza torkolatánál elhelyezkedő, már megépült bástyában kapnak majd helyet. 

 

 

 

 

A Petőfi Irodalmi Múzeum  főmunkatársára, Kabdebó Lóránt irodalomtörténészre emlékezik

 

2022. január 24-én hunyt el Kabdebó Lóránt irodalomtörténész, a Petőfi Irodalmi Múzeum főmunkatársa (1970–72), Hangtárának egykori (1972–1989) főosztályvezetője. Több évtizeden keresztül volt meghatározó személyisége a múzeum közösségének. Az Irodalmi Múzeum című sorozat, valamint több tanulmánykötet szerkesztőjeként (Vita a Nyugatról, 1973; Valóság és varázslat, 1979) színvonalas kutatómunkára inspirálta az itt dolgozókat, minőségi teljesítményre ösztönözte a fiatalokat.

 

Fotó: Petőfi Irodalmi Múzeum

 

A Hangtár vezetőjeként a kor kiemelkedő íróival készített interjúi a műfaj példamutató alkotásaivá váltak, nemcsak azért, mert felkészült volt és empatikus, hanem mert mindig tágabb összefüggésben látott rá az adott szerző életművére. Rá emlékeznek a PIM József Attila-díjasaink portrésorozatának tavaly felvett riportfilmjével.

 

 

Finisszázs a Ferenczy Múzeumban
 

Kincskeresős családi nappal és régészeti előadással zárul a Ferenczy Múzeum  Kincskeresés, kaland, tudomány című kiállítása, amely a közösségi régészetet mutatja be. Január 30-ig tehát érdemes felkerekedni, hogy még meg lehessen látogatni ezt a tárlatot. Január 29-én szombaton pedig 10 órától szabadtéri családi nappal, 16 órától pedig a  magyar őstörténet kelet-európai régészeti kutatásához kapcsolódó előadással várják az érdeklődőket. 

 

 

A Szentendrei Skanzenis bekerült a  Road Movie Hungary helyszínei közé

 
A napokban a Konyha és a Söndörgő nemcsak Szentendrére, hanem szabadtéri néprajzi múzeumra is gondolt új közös klipjének forgatásakor. Facebook oldalukon néhány kulisszák mögötti pillanatképet osztottak meg a forgatásról, de azt ígérik, hogy amint elkészül a videó végleges verziója, azt is megosztják a nézőkkel. 
 
 
 
 
Vasárnap délután 16 órától Bartis Attila író, fotográfus exkluzív tárlatvezetésén vehetnek részt a Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum látogatói

Bartis Attila 2014 óta felváltva Jáván és Magyarországon él. Azt vallja: "Nem írni mentem, hanem, hogy egy kicsit messzebbről lássam a sajátom."  Hogy hogyan került oda és milyen hatások érték? Többek között erről is mesél majd a Transz | Tánc | Bali című kiállítás finisszázsát megelőző tárlatvezetésen.

A Hopp Ferenc Ázsiai Művészeti Múzeum fotókiállítása Bali szigetének egy kevéssé ismert oldalát szeretné megmutatni két utazó szemszögéből. Mindketten nők voltak; egyikük az 1930-as évek közepén, másikuk a 20–21. század fordulóján érkezett Balira. Nem ismerték egymást, mégis ugyanazt látták meg Balin közel egy évszázad különbséggel. Gill Marais fotóriporterként jutott el Balira 1988-ban, s onnantól fogva élete jó részét ott is töltötte. Megkapó fotósorozatokat készített a sziget rituális transztáncairól, a tárlat ezekből mutat be válogatást.

 

 

A Kassák Múzeum katalógusának bemutatója a Goethe Intézetben

 

Február 3-án 18 órától a Személyes távolság – Besnyő Éva fotográfiái című kiállítás katalógusának bemutatóján vehetünk részt a budapesti Goethe Intézetben, ahol Cséka György beszélget majd Acsády Judit szociológussal, Csatlós Judittal és Juhász Annával, a kiállítás kurátoraival és Thury Lili grafikussal. 
Besnyő Éva egyike a 20. század azon női fotográfusainak, akik a fényképezést nemcsak szakmának, hanem hivatásnak tekintették, egyben a konvencióktól mentes, önálló életút lehetőségét is felismerték benne. Kísérletező látásmódja az avantgárd művészek sorába emelte, függetlenség iránti vágya az új kulturális formák és szerepek megélésére és megmutatására ösztönözte. A Személyes távolság. Besnyő Éva fotográfiái című kiállítás katalógusa a Kassák Múzeum Életmód és társadalmi mozgalmak a modernitásban című sorozatához illeszkedve a modernitás viszonyrendszerében helyezi el Besnyő Éva pályáját.

 

 

Csatlós Judit és Juhász Anna Mária kurátorok azt vizsgálják, hogy Besnyő Éva munkásságában milyen módon jelent meg a fotográfus etikai felelőssége, Acsády Judit szociológus írása a nőtörténeti vonatkozásokat helyezi a fókuszba, Marion Beckers és Elisabeth Moortgat művészettörténészek 1991-ben készített interjúja pedig az élettörténet megrendítő részletei mellett kitér a magyar vonatkozásokra is.
A Goethe Intézet támogatásával megjelenő kétnyelvű katalógus gazdag képválogatása átfogó betekintést ad a Hollandiában elhunyt fotográfus páratlan életművébe, méltóképpen kiegészítve a Kassák Múzeumban tavaly ősszel megrendezett Besnyő kiállítás anyagát.