Három Aba-Novák Vilmos-festmény került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba

GYARAPODÁS

MTI
2021-07-02 20:00

Aba-Novák Vilmos három, az 1920-as években készült festménye kerül a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, az alkotásokat először a Múzeumok éjszakáján láthatta a közönség.

 

Fogas Ottó igazgató hangsúlyozta, hogy az intézmény 130 éves története során a Lucs-gyűjtemény érkezése óta nem fordult elő olyan, hogy több száz millió forint értékű festményt kapott volna a múzeum mecenatúraként.


Tiszteletre méltó, hogy az adományozók úgy döntöttek, hogy az értékesítés helyett a festményeket a közgyűjteménynek ajánlják föl, hogy azt a nagyközönség is láthassa akár száz év múlva is.


Az alkotások a tavaly februárban elhunyt Bartók Mihály akadémikus, Széchenyi-díjas kémikus gyűjteményéből származnak. Fia elmondta, édesapja már életében is tervezte, hogy a múzeumnak adományozza a festményeket, halála után pedig úgy döntött a család, hogy a közgyűjteményben a képek helye.

 

Fogas Ottó, a szegedi Móra Ferenc Múzeum igazgatója (balra) és Bartók Mihály, az adományozó család képviselője a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2021. június 24-én. Aba-Novák Vilmos három, az 1920-as években készült festménye került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, az alkotásokat először a Múzeumok éjszakáján láthatja a közönség. MTI/Rosta Tibor

 

 

Bartók Mihály felidézte, hogy a festményeket műgyűjtő édesapja egy gyulai orvostól vásárolta évtizedekkel ezelőtt. A képek közül a legkorábbit, a Kettős akt címűt 1921 körül készítette Aba-Novák Vilmos. A másik két alkotást tanulmányként festette az 1929-ben befejezett Trattoria Romana című műhöz, de mind a Borivók, mind az Okarinás címet viselő képen ábrázolt alak lényegesen nagyobb és hasonló kidolgozottságú, mint a végső változaton. Így ezek is önálló festménynek tekinthetők.


Az alkotásokat a Múzeumok éjszakáján állítják ki a Móra-múzeum dísztermében, a jogi procedúra lefolytatása után pedig hamarosan állandóan is láthatóak lesznek a szegedi Kultúrpalotában.


Aba-Novák Vilmos (1894-1941) a modern magyar festészet egyik legeredetibb tehetsége volt. Festészetének egyik legfőbb értéke a rendkívüli dinamikájú, erőteljes ábrázolókészség. Festményeken kívül grafikákat, freskókat, táblaképeket is készített. Kedvelt témái közé tartozott a vásár és a cirkusz világa, de ő festette a szegedi Szent Demeter-templom faliképeit, a Hősök kapuja és a jászszentandrási római katolikus templom freskóit is. 1932-ben megkapta a Páduai Egyházművészeti Kiállítás aranyérmét, 1937-ben a párizsi világkiállításon, három évre rá pedig a Velencei Biennálén nyert nagydíjat. 1939-től a budapesti Képzőművészeti Főiskolán tanított.

 

 

Borítókép:

Aba-Novák Vilmos Okarinás (balra), Kettős akt (középen) és a Borivók című festménye a szegedi Móra Ferenc Múzeumban 2021. június 24-én. Aba-Novák Vilmos három, az 1920-as években készült festménye került a szegedi Móra Ferenc Múzeumba, az alkotásokat először a Múzeumok éjszakáján láthatja a közönség. MTI/Rosta Tibor

emlékezet, kiállítás, látogató, természet
2020-08-24 18:00
emlékezet, kiállítás, látogató, tárgy, történelem
2021-06-18 20:00
emlékezet, kiállítás, látogató, önkéntesség, téma, történelem
2021-05-29 07:00