Január 14-én nyitott a nemzetközi DePART (Decentralized Practices of Active Remembrance and Theatricalization) Collective Ha mindenki meghallaná – A holnap ellenállásának roma archívumai című kiállítása a Budapest Galériában. A kiállítás egy nagyon fontos és magyarországi művészetben kifejezetten periférián mozgó téma, a Porajmos (roma holokauszt) bemutatását és feldolgozását tűzi ki céljául egy részvételen alapuló installáció és az ehhez kapcsolódó dokumentáció segítségével.
A DePART alkotócsoport tagjainak – Dominik Jellen, Cat Jugravu, Jonas Baur és Szepes Anna – együttműködése a salzburgi Mozarteum Zeneművészeti Egyetem mesterképzésén töltött tanulmányaik alatt vette kezdetét. Munkájukban a történelmi emlékezet mainstream narratívájának megkérdőjelezését és árnyaltabb történelmi perspektívák előtérbe helyezését tűzték ki célul. Praxisuk kutatásorientált módon igyekszik felhívni a figyelmet a marginalizált közösségek tapasztalataira, el nem mondott történeteik fókuszba helyezésével. A DePART Jan Assmann A kulturális emlékezet című könyvében is leírt, egyéni és kollektív emlékezetet megkülönbözetésére vonatkozó megközelítést alkalmazva vizsgálja felül a kollektív emlékezet dinamikáját és annak formálódását. Assmann megkülönbözteti az egyéni és a kollektív emlékezetet, és leírja, hogy az egyén csak arra emlékszik, amit kommunikációban közvetít és amit a kollektív emlékezet vonatkozási keretei közé elhelyezni képes.
A négy művész már korábban is dolgozott együtt a Budapest Galériával a tavaly ősszel megrendezett FLASZTER - 1. Budapesti Köztéri Kortárs Művészeti Biennálé keretében. A Budapest 150 programsorozat részeként megvalósuló művészeti fesztivál során Budapest történetének kevésbé ismert árnyéktörténeteit mutatták be a kortárs művészet eszközeivel. A 2023-as munkában a DePART a romák elleni második világháborús népirtás, a Porajmos feldolgozására tett kísérletet egy participatív installáció segítségével, melyet az Óbudai Téglagyár területén hoztak létre. A Téglagyár területe egy szimbolikus helyszín, hiszen 1944 őszén a nyilasok ezen a területen, a téglaszárító barakkokban gyűjtöttek össze és tartottak fogva több száz Budapest környéki roma és zsidó embert, mielőtt különböző koncentrációs táborokba (Dachauba, Mauthausenbe) deportálták őket.
DePART Collective: Ha mindenki meghallaná / FLASZTER / Fotó: K. Takács Márton / BTM Budapest Galéria
A Budapest Galéria tereiben most a FLASZTER köztéri installációjának a kiterjesztését láthatjuk. A művészcsoport tagjai egy diszkurzív térré formálták a galéria tereit, ahol az alsó szint négy termében a földből kiemelkedő fémoszlopokon keresztül olyan leveleket hallhatunk, amelyet kortárs roma közösségek tagjai, aktivisták, alkotók, tanárok, illetve a közösségek támogatói írtak, majd rögzítették, így teremtve közvetlen kapcsolatot a Porajmos áldozataival. A projektben résztvevő levélírók olyan embereket szólítanak meg, akiket a Téglagyár területén tartottak fogva, és akikről fogva tartóik sokszor semmilyen adatot nem jegyeztek fel, a nevük és néhány esetben a születési évük kivételével. A levelek személyes hangvételűek, több esetben megjelenik bennük a közösség mai helyzetére utaló reflexió, mivel a művészek azt kérték a résztvevőktől, hogy saját tapasztalataikat felhasználva, próbáljanak kapcsolatot teremteni az áldozatokkal.
Az installáció fontos eleme a föld, ami egyszerre jelenik meg mint az üzenetet hordozó médium és az események utolsó közvetlen tanúja. A galéria tégla borítású padlója kapcsolatot teremt a Téglagyár helyszínével, de a föld a köztéri installációhoz hasonlóan, itt is megjelenik a hangoszlopok körül. A galéria négy földszinti terme négy különböző európai helyszínnek állít emléket, a DePART korábbi szabadtéri installációinak megidézésével. A DePART által vándoremlékműnek nevezett installációk célja az elnyomás kitörölt és elfeledett helyszíneinek megjelölése volt. Az első egy kevésbé ismert kényszermunkatábor, mely Salzburg Maxglan kerületében található, a második Bécs Romawiese területén állt. A két helyszínben közös, hogy a nemzetiszocialisták ideiglenes lakóhelyként szolgáló táborhelyeket alakítottak át kényszermunkatáborrá, és mindkettő esetében nagyon kevés adat maradt fenn a táborok működéséről és az ott fogvatartott személyekről.
DePART Collective: Ha mindenki meghallaná – A holnap ellenállásának roma archívumai / Fotó: K. Takács Márton / BTM Budapest Galéria
A harmadik teremben látható az Óbudai Téglagyár egykori területe, mely mára többnyire lakó- illetve bevásárló övezetté alakult. A galéria utolsó terében nem konkrét helyszínt láthatunk. Az alkotócsoport ezzel a térrel megnyitja a későbbi, például romániai, helyszínek bevonásának lehetőségét, felhívva a figyelmet az emlékezés folytonosságára és a feldolgozatlan történetek jelenlétére. Az első három térben egy videóinstalláció segítségével közvetlenül is láthatjuk, hogy néznek ki ma az egykori kényszermunkatáborok helyszínei. A tér, ami ma egy idilli folyópartnak vagy lakóházak közötti parknak tűnik, és az európai történelem egyik legsötétebb időszakának helyszínéül szolgált. A fémcsöveken keresztül az egész teret alig hallhatóan betölti a közel nyolcvan évvel ezelőtti események visszhangja. A hanginstalláció elhelyezéséből adódóan a galéria látogatójaként aktív résztvevőkké válhatunk az emlékezés gyakorlatában, hiszen ahhoz, hogy a levél szavai tisztán kivehetővé váljanak számunkra, közel kell hajolnunk a földhöz, amely egyetlen tanúként még őrzi az innen elhurcoltak emlékét.
DePART Collective: Ha mindenki meghallaná – A holnap ellenállásának roma archívumai / Fotó: K. Takács Márton / BTM Budapest Galéria
A galéria felső szintjén található (de-)Archiváló labor célja a felejtés ellen-narratívájának megteremtése, egy olyan helyszín létrehozásának segítségével, amelyben az emlékek megőrzésének személyes és élő formájára nyílik lehetőség. A galéria fenti tereiben a művészek magyarországi roma közösségekkel együttműködve hozták létre a kiállításnak azt a diskurzusra épülő részét, ahol a színpadként, műhelyként, és dolgozószobaként egyaránt használható platform keretein belül aktívan részt tudunk vállalni a múltról való megemlékezésben. Mivel az installáció egy szabadtéri helyszínről bekerült a galéria zárt tereibe, ezért a művészek behozzák a földdel való közvetlen kapcsolat lehetőségét a (de-)Archiváló labor kereteibe is: a Találkozások szobájában lehetőségünk van megérinteni a salzburgi, bécsi és budapesti - ma többnyire jelöletlen - helyszíneiről származó földet, testi kapcsolatba léphetünk az anyaggal, ami magában hordozza a terror nyomait, ezáltal segít minket kapcsolódni a feledésbe merülő múlttal. Ebben a teremben bemutatásra kerülnek az installáció budapesti helyszínének dokumentumai, valamint archív fotók láthatóak a roma holokauszt helyszíneiről. Ezt követően a Levélíró szoba az egyéni "elmélyülés tereként" funkcionál, itt mi magunk is az installáció aktív résztvevőivé válhatunk azáltal, hogy megírhatjuk saját levelünket egy egykori kényszermunkatáborban fogvatartott embernek. Ez a tér az elmélyülésről, a kollektív traumafeldolgozás személyessé tételéről szól. A folyamatosan bővülő archívum célja, hogy támogassa a roma történelmi elbeszéléseket és elősegítse a romák ellenállását a különböző időszakok elnyomó rendszereivel szemben. A (de-)Archiváló laboron keresztül a DePART célja, hogy platformot biztosítson a projekt elkészítésében együttműködő partnereinek, hogy osszák meg a roma közösségekkel végzett, valamint a közösségen belüli szociokulturális és aktivista tevékenységeiket. Ez a helyszín lehetőséget biztosít arra, hogy aktív szerepet vállaljunk a múlt eseményeinek felidézésében, és megalapozzuk egy olyan jövőt, amely ellenáll a feledésnek és ezzel együtt az elnyomásnak.
A kiállítást április 6-án a dePART alkotócsoport művészei tárlatvezetéssel zárják. Addig is a kiállításhoz kapcsolódóan számos program közül választhatunk, többek között interaktív workshopok, kerekasztal-beszélgetések, a Téglagyár egykori területét bejáró séták, gyerekeknek szóló képzőművészeti műhelyek és filmvetítések várják a látogatókat.
Borítókép: DePART Collective: Ha mindenki meghallaná – A holnap ellenállásának roma archívumai / Fotó: K. Takács Márton / BTM Budapest Galéria
