A gyulai Erkel Ferenc Múzeum képtári anyagának minél szélesebb körű digitális elérhetősége és kutathatósága a célja annak a munkának, amit a kényszerű zárva tartás idején Cseresznyés János történész, a múzeum munkatársa koordinálása mellett végeznek ezekben a napokban. A közgyűjteményt is működtető Erkel Ferenc Nonprofit Kft. munkatársai több mint 700 tételt tekintenek át.
A múzeumi revízió a közgyűjtemény különböző gyűjteményeibe korábban beleltározott tárgyak meglétének ellenőrzése. Leltár, amely során azt ellenőrzik a szakemberek, hogy az adott tárgy ténylegesen megtalálható-e a raktárban a helyén, milyen állapotban van a legutóbbi revízió óta, s ha akad korábban nem jelzett információ, kiegészítik azzal. Hosszadalmassága és aprólékossága ellenére a procedúra rendszeres elvégzése fontos, s ma már kiegészül a gyűjteményi tárgyak digitalizálásával.
A gyulai múzeum nagy mennyiségű képi, képzőművészeti anyagának feldolgozásához Ibos Éva művészettörténész korábbi feljegyzései, leltárkönyvei szolgálnak segítségül. A képeket, a korábbi Városi Képtár anyagát és a Bene-gyűjtemény néven ismert kollekciót aprólékosan tekintik át a múzeum, illetve a nonprofit kft. munkatársai. A munkában Cseresznyés János mellett a kényszerűen zárva tartó kiállítóhelyek szakemberei vesznek részt: Szilágyi Sándor, az Almásy-kastély történész-tárlatvezetője, Szappanos Gábor, az Erkel emlékház történésze és Kaizer Tamás, a gyulai vár tárlatvezetője. Az alkotásokat a meglévő feljegyzések felhasználásával előkeresik, lefotózzák, majd a műtárgyról írásos ismertető készül.
A közel 130 alkotásból álló Bene-gyűjtemény számos különlegességet, érdekességet tartalmaz. Összesen 20 darab Rembrandt-rézmetszet is található benne, amelyek a 20. században, az eredeti művek alapján készültek, de több más, izgalmas reprodukció is fellelhető a gyűjteményben; ilyen például egy Székely Bertalan festmény, több Rippl-Rónai és Aba Novák másolat is. A kollekció egy gyulai műgyűjtő házaspárnak, dr. Bene Lajos nyugalmazott orvosnak és nejének dr. Bene Lajosnénak köszönhetően került a város tulajdonába és a múzeum kezelésébe.
Rembrarandt-metszetek
Az adományozók célja az volt, hogy a tulajdonukban lévő nagy értéket képviselő művészeti tárgyak és alkotások továbbra is Gyula hírnevét öregbítsék. A Bene-gyűjtemény ugyanis nem pusztán az említett másolatokból, hanem nagyrészt múlt század eleji magyar festők alkotásaiból, valamint a volt gyulai művésztelep alkotóinak műveiből áll, de 19. századi darabokra is szerepelnek benne. Olyan magyar képzőművészek alkotásai találhatók meg itt, mint Kohán György, Koszta Rozália, Szilágyi István, Bíró György, József Dezső és Gyulai László.
Mint Cseresznyés János történész fogalmazott, a Bene-kollekció áttekintése, ellenőrzése majdnem teljes egészében lezárult, a munka ezen szakaszát rövidesen lezárják. A revíziót a következő időszakban az Erkel Ferenc Múzeum képzőművészeti gyűjteményének több mint félezer darabból álló anyagával folytatják.
Cseresznyés János
Borítókép: szintén egy Rembrandt-metszet
