Már nemcsak a különböző nációk filmiparában találkozhatunk a karácsony kötelező kellékeivel. A Hallmark csatorna „A Karácsony Múzeuma” néven legismertebb sztárjai kíséretében néhány napra kilépett a filmvászonról New Yorkban.
Bár az ideiglenes, néhány napig működő intézménytípus inkább látogatóközpont vagy élménycentrum, hiszen nem áll mögötte gyűjtemény, tudományos munka, rendszerezett archívum, mégsem hagyhatjuk figyelmen kívül a jelenséget.
Az amerikai édes álom közvetítésére berendezkedett kábeltelevíziós csatorna most kilépett a valóságos térbe, hogy a könnyfakasztó, érzelmes filmjeinek képi világát kézzelfoghatóvá tegye közönsége számára. Az elő sorban 18 és 49 év között nőket megszólító tévétársaságnak számtalan csajos, romantikus és családi filmje van, amelynek külön csúcspontja a karácsonyi tematika. Egy válogatás itt!
Azaz alapvetően kevés olyan televízióval rendelkező család akad a világon, akik nem találkoztak volna a Hallmark nevéhez kötődő karácsonyi képi világgal. Így sokak számára különösen izgalmas lehet a „tökéletes karácsony” díszleteivel a valóságban találkozni. Ki ne szeretne óriási harisnyákat látni a kandallón, „igazi” mikulásszánt, hibátlanul díszített fát, méretes piros-fehér borsmentacukorkában hintázni, kipróbálni a karácsonyi fények végtelen szobáját vagy elmerülni a műhógömbökben?
Az ötletgazdák, akik a világ első karácsonyi múzeumaként hirdetik a kezdeményezést – mert még nem jártak Szentendrén, ahol egy egész évben nyitva tartó üzlet Karácsony Múzeumként üzemel - valójában kihasználják a múzeum brand erejét. A múzeum fogalma, amely magában hordozza a hitelesség, a tényszerűség, a megbízhatóság, az időtállóság fogalmát, egy elképzelt világ hátterévé válik.
Az álmok téli csodaországa, amely lehetőséget nyújt, hogy a látogató áttekintse a tévécsatorna karácsonyi termékeinek világát, inkább karácsonyi játszótér, mint múzeum. Még attól sem kell félni, hogy túl sok információval terhelik meg a látogatókat. Egy anyuka így ír blogjában az itt szerzett élményekről: „Azt gondolod, hogy a Karácsony Múzeumában megérted a karácsony mögött húzódó jelentéseket és megismered Jézus születésének történetét? Hát nem fogod! Akkor mire számíts? Meg fogsz fulladni egy hatalmas hólabda-gödörben!”
A látogató, pontosabban a tévénéző a díszletek világába léphet, és átélheti azokat a karácsonyi örömöket, amelyeket a filmek happyendjei kínálnak fel számára évről évre. Azaz a televízió a múzeum fogalmát is felhasználja, hogy valóságossá, kézzelfoghatóvá tegye az általa teremtett fiktív világokat, de meg sem kísérli a nevében foglalt fogalmakat kibontani. Hitelesség helyett játékosságot, tényszerűség helyett élményszerűséget, megbízhatóság helyett kipróbálhatóságot, az időtállóság helyett a pillanat örömét hirdeti.
Vajon tehetnek-e valamit azért a világ múzeumai, hogy értékeik ne váljanak a kereskedelem játékszereivé?
