A koronavírus járvány kezdete óta sorra nyílnak a múzeumok és galériák online kiállításai, ki gondolta volna, hogy még e téren is lehet újdonsággal szolgálni? A Samsung olyan virtuális kamaratárlatot rendezett, amelyre élőben járványtól függetlenül sem lett volna lehetőség. Dr. Noah Charney művészettörténésszel együttműködésben 12 olyan neves festményt választottak ki, amelyeknek az utóbbi évek során nyoma veszett, és világszerte közönség elé tárták őket az Eltűnt Remekművek című kiállítás honlapján.
A tárlat a legközismertebb mestereken túl széles körű perspektívát kíván nyújtani, így került a válogatásba Monet, Cézanne, Van Gogh, William Blake, Jean Baptiste Oudry, a cseh Barbora Kyslikova, a belga Jacob Jordaens és a holland ifj. David Teniers munkái mellett Nemes-Lampérth József 1917-es Tájképe is. Charney tömören ismerteti a festmények legfontosabb tudnivalóit, majd eltűnésük körülményeit. A kiválasztásánál fontos szerepet játszott, hogy legyenek elérhetőek jó minőségű fotók az alkotásokról és egy digitális képernyőkre szánt tárlat szempontjából nyilvánvalóan előnyt élveznek a fektetett formátumú festmények.
Nemes-Lampérth József: Tájkép (1917)
A kiállítás fő rendezőelve a festmények izgalmas utóélete, amelyek gyakran filmbeillő fordulatokat tartogatnak. Füstbombával ellopott Cézanne, kályhában elégetett Monet vagy a debreceni MODEM raktárából eltűnő Nemes-Lampérth József festmény. Krimibe illő történetek a leghíresebb festők munkáiról, amik gyakran soha nem kerülnek elő. Évente több tízezernyi műtárgylopást jelentenek be, ám ezeknek átlagosan csupán 10%-a jut vissza tulajdonosához. Ilyen esetek felderítésével foglalkozik Dr. Noah Charney művészettörténész is, az Association for Research into Crimes against Art (ARCA) alapítója és elnöke.
„Mielőtt elkezdnénk kirakni egy puzzle-t, fontos, hogy az összes darab meglegyen – nem igaz?! Ugyanez vonatkozik a bűncselekményekre, valamint a rejtélyes eltűnésekre is. A médiamegjelenésektől a Reddit fórumokig, elképesztően sok helyen találunk nyomokat, ám ezeket nagyon sokáig tart feldolgozni. Ezért is remek lehetőség az Eltűnt Remekművek, hiszen a technológiai fejlődés és a közösségi média segítségével az emberek jóval egyszerűbben tudnak együtt dolgozni és segíteni a nyomozásban. Előfordult már, hogy egy online tipp segített egy rejtély megoldásában”– nyilatkozta Charney.
A nyilvánosságnak tehát nagy szerepe van az eltűnt munkák megtalálásában és a kiállításnak egyben az is a célja, hogy a nyomozások előre haladhassanak és megkerüljenek az eltűnt művek. Ehhez hozták létre a #MissingMasterpieces hashtaget a szervezők.
„Évente több tízezer műkincsrablást jelentenek, és ki tudja, hányról nem tudunk. A legtöbb premodern művésznek sokkal több alkotása tűnt el, mint amennyiről tudjuk, hogy hol vannak. Vegyük például az ógörög Lüszipposzt: Idősebb Pliniusz történetíró szerint 1500 szobrot készített – ma mindössze egyről tudjuk, hogy hol van” – olvasható Charney Telexnek adott interjújában, majd hozzátette: „Az eltűnt darabok között több olyan is van, ami művészettörténetileg valójában sokkal jelentősebb, mint bármi, ami máig fennmaradt.”
Ez arra is felhívja a figyelmet, hogy a biztonsági rendszerek mellett mennyire fontos lenne minden eshetőségre felkészülni és jó minőségű digitális felvételeket készíteni minden alkotásról, hogy valamilyen formában megmaradhassanak az utókornak.
2020 minden kétséget kizáróan legnagyobb visszhangot kiváltó festménylopása a Vincent Van Gogh: A plébániakert Nuenenben (1884) című képe volt, ami március 30-án – Van Gogh 167. születésnapján – tűnt el a hollandiai Singer Larenből. A festményt A lélek tükre című kiállításra kapta kölcsön a Groninger Museum-tól. A lopást rögzítő biztonsági kamera felvételeinek egy részét nyilvánosságra hozta a rendőrség, majd szeptemberben Arthur Brand magánnyomozó bemutatott két fényképet, amelyeket az elkövetők készítettek a fekete piacon való értékesítés előtt. Az egyik képen a festmény hátoldala is látszik, aminek pecsétei igazolják, hogy a valódi képről van szó, hiszen azok ezelőtt sehol nem voltak láthatók. A másik képen a festmény keretéből kivéve, egy a lopásról tudósító New York Times magazin cikk mellett fekszik, ráhelyezve pedig egy másik Van Gogh kép 2002-ben történő eltulajdonításáról, majd olasz maffiózó otthonában való megtalálásáról szóló könyv látható. A festmény ezidáig nem került elő.
Augusztus 28-án szintén Hollandiában, a leerdami Hofje van Aerden Museum-ból tűnt el Frans Hals Két nevető fiú egy korsó sörrel (1626) című festménye. A képet éppen Hals halálának évfordulóján, ezúttal már harmadjára lopták el és Arthur Brand feltételezése szerint kapcsolatban állhat a Van Gogh kép eltűnésével is.
Bár a 2020-as év érthető okokból nyugodtabbnak tekinthető ilyen tekintetben, ez a két példa még így is csak töredéke azoknak a műtárgy lopásoknak, amik a biztonságtechnika fejlődése ellenére napjainkban is történnek.
„Idén mindössze hat kifejezetten fontos festményt loptak el a lezárások alatt, de a műkincslopások száma is alacsonyabb mint az átlag. A bűnözők sem akarnak betegek lenni." – nyilatkozta Charney a Telexnek.
Paul Cézanne - Kilátás az Auvers-sur-Oise-re (1879-80)
A Samsung példátlan kezdeményezése, hogy az eltűnt alkotásokat mégis a nézők elé állítsa nyomozást segítő, értékmegőrző és promóciós célzatú is egyben. A cég olyan QLED kijelzős televíziót tervezett, ami a TV funkcióin túl festménykeret hatású designja révén a lakást díszítő elem is egyszerre. A kikapcsolást követően átvált Art Mode-ba és a műtárgyakat kiváltó alternatívaként kiváló minőségben vetíti a beállított nemzetközi múzeumok gyűjteményeit.
„A művészet szinte mindenki számára örömet okoz, éppen ezért támogatjuk a műalkotások és a kultúra védelmét és próbáljuk megőrizni a jövő generáció számára. Ennek szellemében indítottuk el az Eltűnt Remekművek kezdeményezésünket, amely biztosítja, hogy azon felbecsülhetetlen értékű műtárgyak is a lehető legszélesebb körben váljanak elérhetővé, amelyek fizikai valójukban talán már soha nem kerülnek elő. A The Frame TV készülék is pontosan ebben segít azzal, hogy ablakot nyit a művészet világa felé, és elősegíti, hogy a felhasználók közelebb kerülhessenek a ritkaságokhoz.” – nyilatkozta Samu Zsófia, a Samsung Magyarország kommunikációs vezetője.
A művek megtalálásán világszerte több szervezet is dolgozik, külön részlege van erre az FBI-nak és az Interpolnak is, amelyek közül az utóbbi pár jó tanácsot is összegyűjtött a múzeumi gyűjtemények koronavírus ideje alatti megóvására.
A kiállítás 2021. február 10-ig tekinthető meg ezen a honlapon.
Források:
Világi Máté: Múzeumban nem láthatjuk az ellopott van Goghokat, de otthon igen; 2020.11.21
