Az ehető kiállítások nemcsak a művészetek, hanem a gasztronómia szerelmeseinek is izgalmat csempésznek az életébe, hiszen nem sok olyan hely van, ahol szó szerint akár bele is lehet kóstolni az alkotásokba. Ilyen kiállítás a budapesti Csokoládé Múzeum, amit Farkas Elemér álmodott meg, vagy az egri Kopcsik Marcipánia ahol mindent kiállított tárgy cukormassza és glazúr. A szekszárdi Mézeskalács Múzeumban pedig már a hatodik generáció készíti a mézeskalácsokat, és a méhviasz gyertyákat.
Csokoládé palota
A sokak által csak csokoládé palotának nevezett épület ad otthont a budapesti csokoládé múzeumnak. Az 1902-ben épült vadászkúria egykor a grófi Wágner család tulajdonát képezte. Hosszú fennállása során volt iskola, rendőrség, mozi, és művelődési ház, végül az önkormányzat 1998-ban értékesítette. A kissé kopott, megfakult épület, és a hozzá tartozó elvadult, ápolatlan kertben Farkas Elemér látta meg a lehetőséget. Aki lépésről-lépésre változtatta át a poros létesítményt, egy ragyogó kastéllyá. A látogatók már messziről észrevehetik a kakaóterméseket mintázó kovácsoltvas kerítést, a pompás zöld füvet, és a Mozart figurákat.
Fotó: Csokoládé Múzeum
Mikor a kakaófát ábrázoló kapu kitárul, és a vendégek belépnek az épületbe, máris meg érezhetik a csokoládé fenséges illatát, és rögtön megkóstolhatják a csokoládé szökőkút édes mannáját. A múzeum tere nyújtja a vendégek számára a kulturális feltöltődésre: a százéves csokoládékészítő és boltos eszközöket, régi nagy csokoládé gyárosok remekre sikerült termékeit csomagolásait tekinthetik meg.
Következő lépésként saját csokoládét készíthetnek a résztvevők: süteményből készült tálkába csorgathatnak csokoládét, azt különböző fűszerekkel (színes cukorral, kókusszal, chilivel stb.) díszíthetik. Amíg a saját csokoládé megszilárdul, addig minden látogató, kezében egy csésze forrócsokoládéval beülhet a Filmmúzeumba, ahol a csokoládé történetét mutatják be egy korabeli film segítségével. A film után előadást hallgathatnak a csokoládéról, kérdéseket tehetnek fel az előadónak.
Rákóczi lovagterem
A filmnézés után a vendégek tovább folytathatják a túrát a Rákóczi Lovagterembe ahol gyertyafényes, terített asztal várja őket. Több teakülönlegesség, és csokoládé, valamint a ház specialitása, egy fenséges meleg sütemény kerül az asztalra. Mellé kívánság szerint a résztvevők egy pohár desszert bort fogyaszthatnak. A program végén pedig megnézhetik az első Stühmer Csokoládébolt berendezésének korhű másolatát, és a Csokoládé Múzeum mintaboltjában kedvükre válogathatnak a legfinomabb csokoládékból.
Fotó: Rákóczi lovagterem
A legédesebb kiállítás
Eger történelmi belvárosában, a Harangöntő házban várja a látogatókat Magyarország „legédesebb” kiállítása, a Kopcsik Marcipánia. Az egyedülálló kiállításon Kopcsik Lajos Oscar-díjas, olimpiai- és világbajnok, Guinness rekorder mestercukrász alkotásait tekinthetik meg az érdeklődők. Valamennyi kiállított tárgy anyaga cukortészta (porcukor és zselatin), illetve glazúr (porcukor és tojásfehérje). A képeket temperával színezték. A mester egyes tárgyakat valamilyen alkalomra, felkérésre készített el. Ilyen például Claude Monet (1869): Halászbárkák című képének glazúrmásolata, amit a „Monet és barátai” kiállításra alkotott meg. A gyermekek számára is igazi különlegességeket tartogat a kiállítás, hiszen a 120 tárgy közül sok mesehős is megelevenedik köztük Kis vakond és Ludas Matyi.
Fotó: Kopcsik Marcipánia
Szintén ez az épület ad otthont egy másik tárlatnak is. A Harangöntő út 4. szám alatt régen harangöntő mesterek éltek és dolgoztak. Ennek a szép, de mára már sajnos elfeledett mesterségnek állít emléket az a szoba, ahol az itt készült harangok és egyéb eszközök kerültek kiállításra.
Édes barokk
A kiállítás fő attrakciója a „barokk szoba”: Kopcsik Lajos az 1990-es évek közepe óta szeretett volna berendezni egy cukorból készült barokk szobát; erre a kiállítás megnyitása után nyílt lehetősége. A tervek megvalósításához három esztendő kitartó munkája kellett. A szoba egy kicsinyített barokk stílusú terem ahol a padló, a tapéta, a függöny, a falon függő képek, a stukkó, a csillár, nemkülönben az impozáns méretű kályha, a kanapé, előtte az asztal, a tálon gyümölcsökkel, egyaránt hűen tükrözik a barokk kor hangulatát. Minden csupa édesség, cukortészta, és glazúr.
Fotó: Barokk szoba
Szekszárd – Mézeskalács Múzeum
A Petrits mézeskalács
A Petrits Mézeskalács Múzeum 1825 óta foglalkozik sütemények, gyertyák és egyéb finomságok készítésével. A mesterségek apáról fiúra öröklődtek, így nagyon sok szép eszköz gyűlt össze a családban. Ezekből az eszközökből rendeztek be egy magán kiállítást.
A család a mézeskalács készítés történetét 1825-ig tudja visszavezetni. 1825-ben ifjabb Petrits József kezdi el a mézeskalács-készítést. A század közepén Petrits Gottfried, a következő nemzedék tagja folytatja a mesterséget, Ő kísérletezte ki a Petrits-féle mézes puszedli receptjét. Fia József mézeskalács készítő, viaszgyertyaöntő és cukorkakészítő lesz. Az Ő fiai, és unokái viszik tovább munkáját. Most a 6. generáció képviselteti magát: Szilveszter és Péter. Szilveszter cukrász szakmunkás lett, majd élelmiszer-technológus mérnöki diplomát szerez. Péter gyertyakészítéssel foglalkozik.
Fotó: Mézeskalács Múzeum
Mézeskalács birodalom
A múzeumban megtalálhatjuk a mézeskalács-készítés történetét és az ehhez tartozó eszközöket. A régi mesterek által használt ütőfákat, díszítőcsöveket és egyéb más kellékeket is. Cukorka készítésének eszközeit, gépeit. Megtudhatjuk még, hogy készül a kéregöntésű (pl. Dianás cukorka) vagy a hagyományos szaloncukor. Megtaláljuk azt is, hogyan készülnek a csurgatott, húzott gyertyák. Mindezt egy színes, mozgalmas, zenés, szórakoztató film keretén belül is megismerhetik a látogatók.
Fotó: Gyertya és mézeskalács készítő műhely
A vállalkozó szellemű látogatók pedig kipróbálhatják magukat mézeskalács díszítésben. Nincs másra szükség csak fantáziára és bátorságra. A nyomózsákot és a mézeskalács szívet a múzeum biztosítja. A mézeskalács szív díszítésre teljesen előkészítve, fényesen, pirosan ragyogva várja, hogy feldíszítsék. A feldíszített mézeskalács szív természetesen elvihető. A mézeskalács díszítés mellett van lehetőség méhviaszból gyertyát sodorni. Illatos, tiszta méhviasz lapot és előre mártott kanócok segítségével, elsajátítva az apró trükköket, szorosan feltekert, szép, egyenletes, hosszan égő, méhviasz illatú gyertyát készíthet emlékbe a résztvevők.
