Dr. Ubrizsy Gábor (1919-1973) botanikus, mikológus magángyűjteménye a Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtárában.
Kossuth-díjas, a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagja, a Növényvédelmi Kutatóintézet volt igazgatója és tudományos tanácsadója, a Munka Érdemrend arany fokozatának birtokosa. Nemzetközi szinten elismert botanikus, mikológus, növénypatológus, a magyarországi mikocönológiai kutatások elindítója. Tudós és művészetpártoló, műgyűjtő. Az 1950-es évektől kezdve a magyar képzőművészet kiemelkedő alkotásainak elkötelezett gyűjtője volt, különös érzékenységgel a 19–20. század modern törekvései iránt. Kollekciójának jelentős része a pécsi Modern Magyar Képtárba került.
Növénytani kutatásai mellett, kiemelkedőt alkotott a növénykárosító gombák kutatásában is, munkásságát a korát megelőző környezetbarát növényvédelmi szemlélet jellemezte. Az okszerű és tervezett, integrált növényvédelmi módszerek híve volt.
Rudnay Gyula: Falurészlet (1931)
Ferenczy Károly: Kecskék (1913)
Kutatásai kiterjedtek az emberi települések és különböző haszonnövények közelében végzett vegyszeres irtás hatáselemzésére is. Részletesen összefoglalta a folyamatos gyomirtószeres kezelésekkel járó negatív környezeti hatásokat, a növénytakaró és az öko- szisztéma megváltozásának mechanizmusát.
Majd 20 évig, 1950-től 1969-ig volt a Növényvédelmi Kutatóintézet igazgatója, amelyet nemzetközileg is elismert kutatóhellyé fejlesztette.
1964-től a budapesti Kertészeti és Szőlészeti Főiskola címzetes egyetemi tanára lett. Mindig jó szemmel és pedagógiai érzékkel felismerte és támogatta a fiatal tehetségeket.
A növénypatológus, mikológus, botanikus, környezetvédelmi és herbológiai szakembert a Magyar Tudományos Akadémia 1965-ben levelező, majd 1973-ban rendes tagjává választotta.
Érdeklődéssel tanulmányozta a növénykórtan tudományágának történetét, de művelődés- történeti vonatkozásait is: filológiai igénnyel elemezte ókori és középkori szerzők növénybetegségekről alkotott felfogását.
dr. Salánki Katalin
A Janus Pannonius Múzeum Modern Magyar Képtára a 19. század végi és a 20. századi magyar képzőművészet átfogó bemutatását tűzte ki célul, gyűjteményét gyakran magángyűjtemények megvásárlásával is gyarapítva. Az 1982-es év egyik meghatározó szerzeményezése az Ubrizsy-gyűjtemény 235 darabja volt, melynek feléhez ajándékozás révén jutott hozzá a múzeum.
Mednyánszky László: Tengerszem (1895 körül)
A gyűjteményben található többek közt Gulácsy Lajos alkotása, Az ópiumszívó álma, a látomásos szürrealizmus korszakos jelentőségű példája, Nemes-Lampérth József expresszív Tabáni részlete, Mednyánszky László lírai Tengerszeme, valamint a nagybányai iskola meghatározó alakjainak – Ferenczy Károlynak, Réti Istvánnak és Maticska Jenőnek – jelentős alkotásai. Ferenczy Károly mellett gyermekeinek munkái, Béni grafikái és Noémi textiltervei is helyet kaptak a kollekcióban. A gyűjtemény értékét tovább növelik az alföldi iskola olyan kiemelkedő mesterei, mint Koszta József, Rudnay Gyula vagy Tornyai János. Perlrott Csaba Vilmos és Márffy Ödön franciás orientációjú munkái mellett Barcsay Jenő korai konstruktív alkotásai, Bene Géza és Gadányi Jenő kompozíciói az ember és a természet viszonyát újszerű módon ragadják meg. A 19. századot Barabás Miklós, Mészöly Géza, Székely Bertalan és Lotz Károly művei képviselik. A szobrászatban Medgyessy Ferenc, Bokros Birman Dezső és Vedres Márk kisplasztikái az avantgárd szellemiség és a klasszikus hagyomány kapcsolatáról tanúskodnak.
Rippl-Rónai József: Piacsek bácsi hölgyek társaságában (1906 körül)
Az Ubrizsy-gyűjtemény nemcsak a gyűjtő ízlését, művészetszeretetét tükrözi, hanem a hazai képzőművészet komplex fejlődési folyamatainak megértését is elősegíti.
Szakács Vanda Kíra
A JPM Modern Magyar Képtárban nyíló kamarakiállítás egy válogatást mutat be a múzeum tulajdonában lévő 235 darabos, 90 művész alkotását tartalmazó Ubrizsy-gyűjteményből.
A kiállított művészek névsora: Aba-Novák Vilmos, Amodio Michele, Barcsay Jenő, Bene Géza, Bernáth Aurél ,Bokros Birman Dezső, Borsos József, Búza Barna, Canova Antonio, Csók István, Czóbel Béla, Deák Ébner Lajos, Derkovits Gyula, Dési Huber István, Egry József, Endre Béla, Ferenczy Béni, Ferenczy Károly, Ferenczy Noémi, Gulácsy Lajos, Hollósy Simon, Kmetty János, Koszta József, Liezen-Mayer Sándor, Lotz Károly, Markó András, Márffy Ödön, Maticska Jenő, Medgyessy Ferenc, Mednyánszky László, Medveczky Jenő, Mészöly Géza, Molnár C. Pál, Nagy Balogh János, Pásztor János, Perlrott Csaba Vilmos, Réti István, Rippl-Rónai József, Rudnay Gyula, Székely Bertalan, Szőnyi István, Tornyai János, Uitz Béla, Vedres Márk, Vörös Géza.
Csók István: Párizsi hölgy (1908)
A kiállítást rendezte: Nagy András
A kiállítás előkészítésében és rendezésében részt vett: Bodor Gábor, Dormán Gábor, Szakács Vanda Kíra, Szili Dániel, Tóth Bernadett és Vajda Tamás
A kiállítás rendezését támogatta a MTA Növényvédelmi Tudományos Bizottsága és az MTA Pécsi területi Bizottsága.
Kiállításmegnyitó időpontja: 2025. január 30. (csütörtök) 16:30
Helyszíne: JPM Modern Magyar Képtár (Pécs, Papnövelde utca 5.)
A kiállítást megnyitják: Dr. habil. Ubrizsy Savoia Andrea, Dr. Salánki Katalin, az MTA Növényvédelmi Tudományos Bizottság elnöke és Nagy András, a Janus Pannonius Múzeum Képző- és Iparművészeti Osztály vezetője.
A 2025. január 31-től március 30-ig tartó kiállítás a Képtári tárlatok műbarátoknak sorozat része. Megtekinthető keddtől csütörtökig 10-től 17 óráig, péntektől vasárnapig 10-től 18 óráig. A hétfő szünnap.
Borítókép:
Egry József: Annuska (1920-as évek második fele), részlet
