„Egy élet e tánc, melyben lélek a dal” – Pesovár Ferenc (1930–1983) emlékezete

Kovács Dóra
2021-11-30 17:00

2021. november 13.-án ünnepélyes keretek között megnyílt a Szent István Király Múzeum Országzászló téri kiállítóhelyének második emeletén a Pesovár Ferenc népzene- és néptánckutató tiszteletére rendezett ideiglenes kiállítás. A tárlat egészen 2022. április 30-ig megtekinthető.

 

Az eredetileg 2020-ra tervezett kiállítás Pesovár Ferenc születése 90. évfordulójának állít emléket. Egy életmű kiállítás ez, mely az iskolai éveitől a baráti körén, pályatársain, a Kárpát-medencében  végzett  gyűjtőutain, székesfehérvári és fejér megyei munkásságán át, egészen az 1970-es évek elején általa indított táncházmozgalomig mutatja be a néprajzkutató  életét és munkásságát.

 

Pesovár Ferenc a késes  mesterségről rendezett kiállításának nyitóján 1966-ban a Csók Képtárban. Gelencsér Ferenc felvétele.

Forrás: Szikm blog 

 

Pesovár Ferenc Herenden született 1930. április 23-án. Középiskolai éveit a veszprémi Piarista Gimnáziumban töltötte. Már ekkor elkezdett érdeklődni a néprajz szak és a néptánc iránt, többek között bátyja, Pesovár Ernő példájára. Felvételije nem sikerült azonnal az érettségit követően, ezért -hogy érdeklődésének megfelelően töltse az idejét - felvételét kérte a Néphadsereg Művészegyüttesébe, ahol profi tánc tudásra tett szert. 1955-ben végzett az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, néprajz-muzeológia diplomát szerzett. Egyetemi szakdolgozatát a Szabolcs-Szatmár-Bereg megyei Tyukod táncéletéről írta.

Pályafutását a kiskunfélegyházi Kiskun Múzeumban kezdte gyakornokként, majd múzeumvezetőként. 1957 májusában került Székesfehérvárra, ahol az (akkori nevén) István Király Múzeum néprajzos muzeológusa, osztályvezetője lett. 26 éven át, egészen 1983-ben bekövetkezett haláláig töltötte be ezt a pozíciót.

 

A kiállítás első egységében nézelődő látogatók a kiállításmegnyitón.

Forrás: SZIKM facebook, Szűcs Gábor

 

Munkája során a Fejér megyei népzene és néptánc mellett számos területen kutatott. Foglalkozott a Velencei-tó halászatával és a nádvágással, népszokásokkal, a tárgyi kultúrával. Elsőként hívta fel a figyelmet az 1960-as években a mohai tikverőzésre, kulcsszerepe volt abban, hogy ez a népszokás, máig fennmaradt. Az ő érdeme a sukorói Néprajzi Ház megnyitása, mely Fejér megye első szabadtéri múzeuma.

 

Pesovár szakterülete a népzene és a néptánc kutatása volt. Az ő nevéhez fűződik  Fejér megyében végzett ilyen témájú gyűjtéseinek két könyv állít emléket. (Béres vagyok, béres. Fejér megyei népzene. Székesfehérvár, 1982., A juhait kereső pásztor. Fejér me­gyei néptáncok. Székesfehérvár, 1983.)

 

Munkássága Fejér megyén is túl nyúlt. Megírta a Magyar Néprajzi Lexikon néptánccal kapcsolatos közel száz szócikkét, valamint a magyar nép táncéletének első összefoglalása is az ő tollából származik. Kollégáival, barátaival már az 1950-es években elkezdték a magyar nyelvterület tánckultúrájának kutatását. Fejér megye mellett Szatmár, Somogy, Kalotaszeg, Székelyföld, Mezőség területére vezettek gyűjtőútjaik. A kutatások mellett Pesovár nevéhez fűződik az 1970-es évek elején a táncház mozgalom elindítása is.

 

Belegrai Tamás régész, a Szent István Király Múzeum igazgatóhelyettese, Vakler Anna, Pesovár Ferenc-díjas népdalénekes valamint dr. Varró Ágnes kurátor, a Szent István Király Múzeum néprajzkutatója a kiállítás megnyitóján.

Forrás: SZIKM facebook, Szűcs Gábor

 

1983. február 27-én hunyt el. Barátai, munkatársai hozták létre emlékére a Pesovár Ferenc Alapítványt, amely fiatal néptáncosoknak, népzenészeknek, népművészeknek, néprajzosoknak adományozza a Pesovár Ferenc-díjat. Országos népdaléneklési verseny, alapfokú néptáncművészeti iskola is viseli a nevét. 2005-ben, Székesfehérváron, az Országzászló téri múzeumépület falán emléktáblát avattak a tiszteletére.

 

Az Országzászló téri épület második emeletén nemrég megnyílt kiállítás ennek a színes, tartalmas életműnek állít emléket. A látogatók megtekinthetik az Országzászló téri egykori irodáját megelevenítő enteriőrt, a gyűjtésekhez használt fényképezőgépét és gyűjtőmagnóját, általa írt népzene, néptánc témájú könyveket, iratait, leveleit, gyűjtőútjain készült fényképeit, és a Viczkó Tibor által életéről forgatott filmet, mely az Áttáncolt élet címet viseli. A kiálltás második felében bemutatásra került három, általa rendezett emlékezetes időszaki kiállítás: Dunántúli pásztorművészet (1967), Késesmesterség (1966) és Csákvári fazekasság (1976). A szemközti falon azokkal a népszokásokkal ismerkedhet meg a látogató, amelyeknek a kutatásában és megőrzésében Pesovár is részt vett, a legnagyobb hangsúlyt természetesen a Mohai tikverőzés kapta. Kiemelt helyen szerepel a néptánc és népzenekutatásról megemlékező kiállításrész, melyben a juhait kereső pásztor (más változatban oláh leány) című táncpantomim is megismerhető, melynek Fejér megyei meglétét Pesovár igazolta, sőt legteljesebb változatát Perkátán rögzítette. Az utolsó rész az 1970-es években beindított Táncházmozgalmat mutatja be, illetve Pesovár Ferenc emlékezetére reflektál.

 

 

 

Andrásfalvy Bertalan (pályatársa és barátja) beszél Pesovár Ferenc ifjúságáról. Részlet az Áttáncolt élet című dokumentumfilmből.

 

 

Pesovár Ferencről szóló kiállítást egy fotó zárja, amely kiválóan érzékelteti a néptánc iránti elköteleződését, szenvedélyét: előadásának illusztrálására éppen táncbemutatót tart. A bemutatott tánc egy mozdulata került megörökítésre a képen.

 

A kiállítás keddtől vasárnapig 10:00-tól 18:00-ig tekinthető meg.

 

Bevezető kép: A kiállítás facebook esemény borítója. Tervezte: Varga Gábor Farkas. Forrás: SZIKM facebook

 

kiállítás, látogató, néprajz, örökségvédelem, természet
2021-11-17 07:00
design, néprajz
2021-11-23 15:00
emlékezet, építészet, látogató, műhely, néprajz, természet
2021-11-22 16:00