A Néprajzi Múzeum 2026. augusztus 27-30. között, negyedik alkalommal rendezte meg a Nemzetközi Népismereti Filmszemlét Sztánán, amelyet 2014-ben a Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány indított el. Az idei filmszemlére 55 nevezés érkezett, ebből a versenyben 13 ifjúsági és 23 felnőtt kategóriában szereplő film került vetítésre.
A program része volt, hogy a vetítéseket követően a nézőközönség és a zsűri tagjai beszélgetést folytathattak a szemlén résztvevő alkotókkal. A versenyben szereplő filmek mindegyike aktuális társadalmi, kulturális témát dolgozott fel, sokuk középpontjában az értékteremtő, hagyományőrző és az egyénnek is biztonságot adó közösségek iránti igény állt.
A nyolctagú zsűri, amelyben néprajzkutatók és filmrendezők egyaránt részt vettek, komoly szakmai viták során hozta meg döntését a díjnyertes filmeket illetően. Ifjúsági kategóriában első, második és harmadik, felnőtt kategóriában egy első, egy második és két harmadik díjról született döntés. A különdíjakat a Szabadtéri Néprajzi Múzeum, a Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány, a Magyar Néprajzi Társaság és a Néprajzi Múzeum ajánlották fel. A filmszemle megrendezését a Nemzeti Filmintézet támogatta.
Megnyitóbeszédet mond megnyitó Kós Béla, a Dr. Kós Károly Néprajztudós Alapítvány megalapítója
A filmszemlével párhuzamosan, 2026-ban a múzeum második alkalommal rendezett diákoknak szóló filmes tábort is. A táborban résztvevők munkáját filmes és néprajzos szakemberek segítették előadásokkal és gyakorlati foglalkozásokkal. A táborban a diákok által közösen készített dokumentumfilmet a szemle utolsó napján vetítették le. A Diákfilmes Alkotótábor munkáját Papp Hunor sztánai református lelkész segítette.
A díjnyertes filmeket a Múzeumok Őszi Fesztiválja programjaként, 2026 novemberében a Budapesten, a Néprajzi Múzeumban is levetítik, továbbá átadják a díjakat azon alkotóknak, akik nem tudtak részt venni a sztánai díjkiosztón.
Felnőtt kategória
1. díj
Sztanó Hédi: „Pörgő-morgó jóember” – In memoriam Novák Ferenc Tata (1931–2024)
A filmben Novák Ferenc „Tata” munkatársai, pályatársai, barátai és táncosai idézik fel a világhírű koreográfus életútját. Pályájának korai szakaszától kezdve archív felvételek is felidézik munkásságát.
2. díj
Keresztes Péter: Csak a csend marad
A film egy kis Temes megyei faluban játszódik, ahol valaha virágzó közösséget formáltak a reformátusok. Voltak köztük magyarok, csehek és német anyanyelvűek is. De mára csak hárman maradtak. A film nem csupán az egyes emberek eltávozásáról szól, hanem egy elsorvadó, soknyelvű közösség történetét is elmeséli, ugyanakkor bemutatja a vidéki élet általános hanyatlását az egész régióban.
3. díj
Füredi Zoltán: A legbelsőbb Ázsia – Magyarok nyomában Mongolországban
Túl a Kárpátokon, túl az Urálon, sőt még a végtelen fűtengeren is túl él egy nép, amely számon tartja és szereti a magyarokat. Füredi Zoltán személyes hangvételű road movie-jában Mongóliába kalauzol, hogy fényt derítsen a magyarok és mongolok közötti furcsa rokonságtudat eredetére, és hogy saját sorsát megváltoztassa. A filmben a rendező egy átokkal birkózik. Utazásának tétje van.
Útja során találkozik többek közt hunokkal, vörös katonákkal, a sonkafőző Angelikával, egy csirkepaprikással az ulánbátori Duna-parton, egy kisborjúval és az Orhon-folyó szellemével.
Kovács László: Kőszeg szőlővesszei – A Szőlő Jövés Könyvének hagyománya
A kőszegi „szőlőjövés”, a tavaszi szőlőhajtások megörökítésének rítusa vélhetően középkori jogszokásból alakult ki, és ma is élő hagyomány a nyugati határ menti kisvárosban. Filmünk a fagyos tavasztól a reménykedve várt őszi szüretig visz el a történelmi hangulatú kisvárosba, érdekes, ritkán hallott borászattörténeti ismeretekkel gazdagítva a nézőt. A kőszegi „szőlőjövés” ünnepének élő hagyománya 2013-ban a Szellemi Kulturális Örökség Nemzeti Jegyzékére került, hungarikumként kiemelkedő nemzeti értéket képvisel.
Ifjúsági kategória
1. díj
Szűcs András: Nincs ünnepünk, nincs szabadságunk
A házi sajtkészítés fázisain keresztül ismerhetjük meg a sztánai Vince családot és az édesanya történetét.
2. díj
Szalai Mátyás: Az én lábam kijárja, csak a padló kiállja!
A film egy fiatalokból álló néptánccsoport életébe enged bepillantást a csoport egyik tagjának személyes élményein keresztül. Elkíséri a csoportot a próbákra és egy erdélyi fellépésre is.
3. díj
Kelemen Levente Vince – Gál Levente: A cipők városa – Martfű
A film bemutatja, hogyan változott meg az akkori Martfű-puszta élete a cipőgyár megjelenésével, szinte egy csettintésre. Megtudhatjuk továbbá, miként emelkedett ki egy korszerű város az Alföld közepén a végeláthatatlan pusztából, és miként vált a martfűi cipőgyár az ország egyik legjelentősebb könnyűipari létesítményévé.
Különdíjak
Dr. Kós Károly Alapítvány
Zajti Ferenc – Zajti Balázs: Sorsfordító építészet – Jánosi János portréja
A film Jánosi János építész eddigi munkásságát mutatja be. Hovatartozása révén a magyar organikus építészethez, Makovecz Imre iskolájához kapcsolható, az egykori „fiatalok”, ma 60–70 év közötti generáció egyik képviselője. Jánosi János a Kvadrum Építész Kft. tagja, Ybl- és Pro Architectura-díjas építész.
Magyar Néprajzi Társaság
Szathmári Anna: A hazatért falu
Somoskőújfalut és Somoskőt a trianoni békeszerződés nyomán elcsatolták. Négyéves, feltehetőleg befolyásos küzdelem után visszakerültek Magyarországhoz. A somoskői vár és a hazatért falu azóta is a határhúzás jelképe. A hazatérés emlékezete manapság egyre csak erősödik. A fiatalok számára már természetes az egykor elhallgatott történet, de sokan még csak most ismerik meg.
Szabadtéri Néprajzi Múzeum
Zajti Balázs: A vályogház
A film egy budapesti értelmiségi házaspár életváltását követi, akik a városi, digitális világból kiszakadva vidékre költöznek, és önellátó gazdálkodásba kezdenek. Zsámbékon kezdenek egy parasztház felújításába, ahol hagyományos technikákkal építik újjá az otthonukat. A történet központi témája a visszatérés a természetközeli életformához: állattartás, növénytermesztés és helyi tudás újratanulása révén fokozatosan egy önfenntartó gazdaságot alakítanak ki. A film végső üzenete egy életmódváltás tapasztalata: a modern komfort helyett a lassabb, de „valóságosabb” és fenntarthatóbb életforma keresése.
Néprajzi Múzeum
Rácz Róbert: Oroszterem
1986. május 6-án a Magyarországon állomásozó szovjet légierő Pronyin szovjet ezredparancsnok által vezetett MiG–23-as katonai repülőgépe repülés közben meghibásodott. Az ezredesnek kényszerleszállást kellett végrehajtania, amelynek következtében a gép Áporka település iskolájának orosz tantermére zuhant. A film összeveti a korabeli hivatalos híradásokat a szemtanúk és az érintettek visszaemlékezéseivel, ezeken keresztül betekintést nyerünk az 1980-as évek Magyarországának viszonyaiba. Rávilágít arra is, hogy a véletlenek és az emberi tényezők miként játszottak szerepet egy nagyobb tragédia elkerülésében.
Borítóképen: Beszédet mond Dr. Veres Gábor, a Néprajzi Múzeum általános-főigazgatóhelyettese
Fotók: Néprajzi Múzeum
