Mi történik akkor, ha egy társadalomtörténeti archívum nem vitrinekben vagy adatbázisokban, hanem egy videojáték logikájára épülő virtuális térben válik hozzáférhetővé? A Digidaar projekt az Amsab-ISG és a Voem együttműködésében kísérleti formában ötvözi a digitális archívumot, a közösségi találkozóhelyet és a virtuális múzeumot, új lehetőségeket kínálva a közösségi örökség élményszerű bemutatására.
A digitális technológiák térnyerése átalakítja az örökségmegőrzés, az archívumok és a múzeumok működését. Ez a megközelítési mód lehetővé teszi, hogy a hagyományos gyűjtemények mellett a virtuális kiállítások és digitális projektek, valamint a közösség közösségi médián keresztüli elérése egyre nagyobb teret nyerjen a múzeumi gyakorlatban. A Digidaar projekten keresztül – amely egy videojáték-szerű digitális archívum és virtuális múzeum – az Amsab-Institute of Social History és a Voem vzw a közösségi örökség újfajta, kísérleti megjelenítésével foglalkozik.
Amsab-ISG
Az Amsab-Institute of Social History (Amsab-ISG) egy nemzetközileg is elismert kulturális archívum és tudományos kutatóközpont. Székhelye Belgiumban, Gent városában található.
Az Amsab-ISG az igazságtalanság és egyenlőtlenség ellen fellépő, elkötelezett állampolgárok emlékezete. Munkájának középpontjában az egyenlőség, a fenntarthatóság és az életminőség javítására irányuló törekvések állnak, olyan témák mentén, mint a munka világa, a környezetvédelem, a migráció, a nemek közötti egyenlőség, az emberi jogok és a globális igazságosság. Az intézmény alapvető küldetése e törekvések során keletkezett örökség megőrzése, védelme és minél szélesebb körű hozzáférhetővé tétele.
Az intézmény kezdetben a szocialista mozgalom kezdeményezéseként jött létre, mára független társadalomtörténeti intézetté alakult át. A pártarchívumtól független intézetté válása több lépcsőben zajló átalakulási folyamat eredménye. Az 1950-60-as években az akadémiai világ felismerte, hogy a Belga Szocialista Párt történetéhez kevés forrás áll rendelkezésre. Ez indította el a dokumentumok gyűjtésének folyamatát. Pártiratok, szakszervezeti-, egészségpénztári- és szövetkezeti anyagok kerültek a gyűjteménybe. 1980-ban nonprofit szervezetté alakult át az archívum és az AMSAB megszületett, a kelet-flandriai tartomány és a flamand kormány hivatalos támogatásával. Az 1980-as évek végétől nyit az új társadalmi mozgalmak felé, mint a nőmozgalom és a békemozgalom, és bekerülnek a globális igazságosságért és fair trade-ért küzdő szervezetek, és az LMBTQIA+ közösség archívumai is. A 1990-es évektől a környezetvédelmi mozgalmak, majd a migráció történetével bővítik az archívumot. Az elmúlt években a digitális örökségmegőrzés és a közösségi médián keresztül történő kapcsolatteremtés került előtérbe. [1]
Voem
A Voem 1996-ban alakult meg, amikor a szervezetet elismerték „national association of migrants” szervezetként. A szervezet elődje az 1985-ben alakult Association of Islamic Religious Teachers in Flanders (VILV), ami a flamand iszlám tanárok teljes jogú státuszáért kampányolt. A cél elérése után, az egyesület küldetése átalakult: a hangsúly az emancipáció és a társadalmi részvétel erősítésére került, elsősorban az interkulturális találkozásokon keresztül. A VILV 1992-es évi jelentése így fogalmaz: „Tegyük a VILV-et a párbeszéd és a kölcsönös csere ösztönzésének eszközévé. Az interaktív találkozásoknak kritikai és pozitív értelemben is kell gazdagítaniuk bennünket.” Tanárként az egyesület tagjai felismerték, hogy a muszlim közösség és a társadalom egésze között szükség van a párbeszéd előmozdítására, a kritikus gondolkodás ösztönzésére, az emancipációra, valamint a különböző partnerekkel való együttműködésre. Az évek során az egyesület hídként tekintett önmagára, és egyik legfontosabb feladatává a vallásközi párbeszéd vált. Ez a közös szál köti össze a VILV-t a Voem-mel, ez határozta meg az arculatát is.
A keresztény, zsidó, iszlám, világi, szikh és buddhista közösségekkel folytatott vallásközi találkozásoknak köszönhetően, rendkívül sokféle közösséget érnek el. A szervezet célkitűzése szorosan összhangban áll alakulásának történetével:
„Voem hisz a szociokulturális találkozások pozitív erejében a szuperdiverzitás közegében. Hídépítőként arra törekszünk, hogy az egységet a sokféleségben, valamint a sokféleséget az egységben erősítsük. Ezt úgy valósítjuk meg, hogy összekapcsoljuk, elmélyítjük és megerősítjük a társadalomban jelen lévő, rendkívül sokféle tehetségeket. Ezáltal az emberekről árnyalt képet mutatunk, ami a széles közönség körében a biztonság és elfogadás pozitív érzését erősíti. Közösen haladunk előre egy fenntartható, szolidaritáson alapuló, békés, inkluzív és plurális jövő felé.” [2]
DiverzCity
A DiverzCity a Voem vzw és a cseh Space Makers cég együttműködésében jött létre, és a Digidaar projekt közvetlen előzményeként tekinthetünk rá. A virtuális teret a koronavírus-járvány időszaka alatt hozták létre, kifejezetten online találkozások, ismeretterjesztő események és közösségépítés céljára. Ez a tér alkalmas meetingek megtartására, ismeretterjesztő előadások meghallgatására, közösségépítésre és új emberek megismerésére. A virtuális városban több, tematikus helyszín található: a sátor, ahol a „we need to talk about it” előadások zajlanak; az Interfaith Village, ahol a felhasználók felfedezhetnek egy zsinagógát, templomot, hindu templomot, mecsetet, gurdwarat; a Veggie is Halal Kitchen, ahol workshopok és főződemók érhetők el az érdeklődők számára, és a Treehouse, ahol a felhasználók találkozhatnak és eseményeket szervezhetnek.[3]
Digidaar
A Digidaar egy kísérleti projekt, amely az Amsab-ISG a Voem vzw, és a cseh Space Makers cég együttműködésével jött létre. A projekt 2024 és 2026 között a Heritage and Diversity in the Metaverse cím alatt fut. Az Amsab-ISG honlapján a zökkenőmentes felhasználói élmény érdekében egy részletes bemutatóvideót tettek közzé, amely a virtuális tér használatát ismerteti. A Diverzcity-hez képest a Digidaar annyiban egészül ki, hogy digitális múzeumként a Voem öröksége is interaktív módon válik megtekinthetővé. A digitális kiállítási térben egy, a Voem történetét bemutató állandó kiállítás, valamint három művész időszaki kiállítása látható, akik a Digidaar rezidenseiként a Voem örökségéhez kapcsolódó alkotásokat hoznak létre. A kiállítótérben hátulnézetből látjuk az avatárt, amely egy rózsaszín napszemüveges figura, és a billentyűzeten található nyilak segítségével irányítható.
A digitális kiállítótér állandó kiállításának kezdőtere
A virtuális térbe lépés előtt személyre szabható avatárt állíthat be magának a felhasználó, valamint lehetősége van a kamera és a mikrofon bekapcsolására is, hogy interakcióba léphessen más résztvevőkkel. A csatlakozást követően egy előtérbe kerülünk, felülnézetből látjuk a teret, és szintén a nyilak segítségével mozgunk. A színes nyilakat követve különböző helyszínekre juthatunk el. A bal oldali szobában egy térkép található, amelyen a következő helyszínek szerepelnek: archívum, zenesarok, workshop szoba, fotógaléria, digitális kiállítótér, közösségi asztal, vendégkönyv. A felsorolt helyszínekkel vagy archívumi adatokkal az avatáron keresztül az „x” billentyű lenyomásával lehet interakcióba lépni, amennyiben elég közel megyünk hozzájuk és sárgán világítanak. Más felhasználókkal több módon is kapcsolatba léphetünk: nevükre kattintva üzenetet küldhetünk nekik, vagy a saját avatárunkkal melléjük állva, amelyet követően videóchatre is lehetőség nyílik. A felhasználók számára vezetett látogatás is elérhető a virtuális térben, valamint az eseménynaptárban különböző programok hívják fel a látogatók figyelmét. [4]
A megnyitható térképen látható a különböző terek elnevezése
Összegzés
A Digidaarhoz hasonló digitális archívumról és virtuális múzeumról még nem hallottam, ezért is volt izgalmas élmény felfedezni. Felhasználóként a digitális teret könnyen használhatónak találtam, és a megadott instrukciók követésével nem gondolom, hogy a rendszer használata más látogatók számára nehézséget okozna. A kiállítótérben a 3D-s kiállításlátogatás külön élmény, és a mozgatható avatár miatt olyan érzetet kelt, mintha valóban ott lennénk mi is, miközben leülünk egy padra elolvasni a kiállítás szövegét, vagy körbesétáljuk a termet. Az archívumi térben a valóságérzetet tovább erősíti, hogy videóchaten keresztül más felhasználókkal is interakcióba léphetünk, a fizikai jelenléthez hasonló helyzeteket teremtve.
A Digidaar projekt egy kreatív és ígéretes irányt mutat arra, hogyan lehet a társadalmi mozgalmak emlékezetének megőrzését a jelen technológiáin keresztül élményszerűen, felhasználóbarát módon és széles közönség számára befogadhatóan bemutatni.
A cikk az ELTE BTK Néprajzi Intézete és a Néprajzi Múzeum együttműködése keretében megvalósult néprajzi muzeológiai képzés részeként született.
Felhasznált források:
[1] https://www.amsab.be/en/over-ons/over-amsab-isg/historiek
[2] https://www.voem.be/wat-doet-voem/
[3] https://youtu.be/ZaElJmIko2M?si=zB003ynPVd3MU9LP
[4] https://www.amsab.be/en/publieksaanbod/projecten/digidaar
