Hogyan választották ki a "Tanulni a természetről?" kiállítás témáját, és mi inspirálta ezt a döntést?
A "Tanulni a természetről?" a debreceni Nemzetközi Művésztelep kiállítása, amelyre nyáron meghívtunk tíz alkotót vagy alkotópárost. Ez a művésztelep már 2006 óta működik, 2016-ban pedig újraszerveztük azzal a céllal, hogy kurátorokat vonjunk be a szervezésbe. Évről évre változik a kurátorok és a művészek köre, mindig az adott téma mentén kiválasztva a résztvevőket.
Mi alapján válogatták ki a művészeket a workshopra?
Idén négy kurátor dolgozott a programon: Horányi Attila, Török Krisztián Gábor, Vékony Dorottya és én. Krisztián volt az alapötlet gazdája, amelyet közösen dolgoztunk ki. A művésztelep nemzetközi jellegű, a résztvevők közül sokan külföldről érkeztek, egy mexikói alkotó is csatlakozott hozzánk. A Modem célja, hogy Kelet-Közép-Európára koncentráljon, ezért az alkotók kiválasztásánál is ezt tartottuk szem előtt. Olyan művészeket hívtunk meg, akik korábban már dolgoztak a témához kapcsolódó projekten.
Hogyan járult hozzá a művésztelep interdiszciplináris jellege a kiállítás anyagainak létrejöttéhez?
A művészek tíz napig dolgoztak Debrecenben. Habár együttműködés nem alakult ki mindenki között, a művészprezentációk során értékes párbeszédek formálódtak. Két alkotópáros már évek óta együtt dolgozik, így közös művek is születtek. Az egyik közösség, a Kráter Kollektíva, ljubljanai művészekből áll, akik elhagyott városi foghíjtelkek ökológiai és botanikai kihívásaival foglalkoznak, invazív növényekből készítenek iparművészeti alkotásokat.
Invazív növényekből készült iparművészeti alkotások. A Kráter kollektíva alkotása.
a szerző saját felvétele
Milyen típusú alkotások kaptak helyet a kiállításon?
A tárlaton sokféle alkotás szerepel. Szabó Bálint hangművészeti installációja az etnográfiai szakirodalomból ismert "szent fúvóshangszer komplexumot" idézi meg. Illés Zsófia Szonja kutatásában a tiszai árterek növényzetét vizsgálja, az ott talált faanyagokból bútorokat készített. Daniel Godinez Nivon mexikói-holland művész filmje pedig a debreceni botanikus kertben talált mexikói agavé fajt és beporzóját, egy mexikói denevért állítja középpontba. Szabó Nóra installációja a Hortobágy szikes peremét idézi fel, ötvözve analóg és digitális technikákat.
Illés Zsófia Szonja árterekben talált fából készült installációja.
a szerző saját felvétele
Két csatornás videó Szabó Nóra installációjában.
a szerző saját felvétele
Hogyan kapcsolódik a kiállítás a botanikai hagyományokhoz, például a Magyar Füvészkönyvhöz?
Debrecenben vagyunk, ahol erős természettudományos és botanikai hagyományok élnek. A debreceni Füvészkert volt az első az országban, a Hortobágy pedig Magyarország első nemzeti parkja. Az egyetemi botanikus könyvtár már a 20. század elején létezett. Fontosnak tartottuk, hogy ezt az örökséget a kiállításban is megjelenítsük.
Kik a tárlat célközönsége?
Mindenkit szívesen látunk, de különösen az Y és Z generációkat szeretnénk megszólítani. Az ökológiai tudatosság és a fenntarthatóság kiemelt témák, amelyeket kreatívan és játékos formában mutatunk be, hogy a fiatalok számára is vonzó legyen.
A szerző a Debreceni Egyetem Néprajztudományi és Muzeológiai Intézet mesterképzés hallgatójaként készítette a cikket.
