A Pulszky Társaság által adományozott szakmai elismerés muzeológusoknak, restaurátoroknak vagy közművelődési szakembereknek, kiemelkedő szakmai életútjuk méltatásaként jár, mellyel jelentős mértékben hozzájárultak a magyar múzeumügy fejlődéséhez, a múzeumokban őrzött tudás széleskörű társadalmi népszerűsítéséhez. 2004-es alapítása óta eddig 26-an kapták meg a díjat, Varga Éva szobrászművész bronzplakettjét.
A Pulszky Ferenc-díjat 2023-ban
dr. Cseri Miklós
etnográfus muzeológus, a szentendrei Szabadtéri Néprajzi Múzeum főigazgatója kapta.
Gratulálunk!
Dr. Cseri Miklós a szentendrei Skanzent nemzetközileg is elismert intézménnyé formáló vezetője. Több évtizedes elméleti, mind alkalmazott tudományos munkássága a hazai és nemzetközi muzeológiában is jelentős, szakmai tevékenységével hozzájárult a hazai múzeumi szféra fejlődéséhez. A Pulszky Társaság választmányi tagjaként, alelnökeként, hosszú ideig az ICOM elnökeként, az OKSZ egyik alapítójaként is meghatározó és formáló szerepet játszott a magyar múzeumügy alakításában.
Dr. Cseri Miklós a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetemen 1982-ben szerzett történelem-néprajz szakos diplomát. 1984-ben egyetemi doktori fokozatot, 1995-ben PhD fokozatot szerzett. A Herman Ottó Múzeumban kezdett dolgozni, ahol legjelentősebb munkája a megyei népi építészeti archívum elkészítése volt. Muzeológiai feladatai nyomán hamar bekapcsolódott a tájházak berendezésébe, vidéki állandó kiállítások rendezésébe.
1987-ben került a Szabadtéri Néprajzi Múzeumba, aminek vezetésével 1994-ben bízzák meg. 1996-ban megpályázta és elnyerte a Skanzen vezetői posztját. Cseri Miklós nevéhez fűződik az intézmény tudományos, telepítési koncepciójának felülvizsgálata és megújítása. Szakmai vezetőként egyesítette a menedzser szemléletet és a tudományos szempontokat, aminek köszönhetően a tájegységek megvalósítása felgyorsult. Vezetésével adta át az intézmény a Bakony-, Balaton-felvidék tájegységet 2000-ben, a Dél-Dunántúl tájegységet 2005-ben, majd a Felföldi mezővárost 2006-ban és az Észak-Magyarországi falu tájegységet 2010-ben, az Erdély tájegységet 2022-ben. A fejlesztésekkel párhuzamosan megkezdődött a paraszti társadalom mellett az egyéb néprétegek (nemesek, munkások, városi polgárok) életmódjának bemutatása, illetve a kutatásoknak kiterjesztése a teljes magyar nyelvterületre, és a 20. századi falura, a diaszpóra magyarságára, amely egyedülálló vállalkozás a szabadtéri muzeológiában. Ugyanilyen úttörő kezdeményezés a „látogatóbarát múzeum” meghonosítása, amely kiemelt szerepet kapott Cseri Miklós főigazgatói tevékenységében. Egy olyan múzeumképben hitt, és formált meg, amely közönségfogadás, közönségszolgálat területéről indult el és eljutott a nyitott, az élő múzeum víziójáig. Ennek jegyében jött létre 2008-2010 között a legjelentősebb fejlesztés, a Skanzen Örökség Program, amelynek részeként új fogadóépület, a Skanzen Vasút, és az Észak-Magyarországi falu tájegység valósult meg. Intézményvezetői és múzeumépítői tevékenységének az i-re a pontot feltevő munkája az Erdély épületegyüttes megvalósítása, melynek első üteme 2022 májusában nyílt meg. Ennek a legfontosabb üzenete, hogy kiemelt szerepet kapott benne a kisebbségi lét különböző formáinak bemutatása, a megmaradást elősegítő egyházak, iskolák, az Erdélyre jellemző etnikai és vallási sokszínűség megismertetése. Létrejött a legnagyobb, eddig a múzeum telepítési tervéből hiányzó építészeti zóna reprezentációja, amelynek értékmentő funkciója felbecsülhetetlen, rendszeressé tette az együttműködést a székelyföldi múzeumokkal.
Cseri Miklós oktatóként az ezredfordulón kacsolódott be a felsőoktatásba, amelynek fontos állomása, hogy 2019-ben a Debreceni Egyetem szentendrei kihelyezett Alkalmazott Muzeológia tanszékének tanszékvezetője lett. 2002–2008 és 2012–2015 az ICOM Magyar Nemzeti Bizottságának elnöke, de nemzetközi karrierjének meghatározó területe az Association of European Open Air Museum (AEOM), a szabadtéri múzeumokat tömörítő szervezet, amelyet 2003-tól hat éven keresztül vezetett. Munkájának elismerése, hogy elnöki ciklusa után a szövetség tiszteleti tagjává választották. Cseri Miklós több évtizedes munkássága messze túlmutat saját intézményén, a hazai és a nemzetközi muzeológia meghatározó alakja.
