Maga volt az operett. Ha bejött a színpadra – általában középen, lépcsőn érkezett – zúgott a taps. Sikerének titkát többen igyekeztek megfejteni. Felsorolták vonzó tulajdonságait: szép, elegáns, pikáns, hamiskás, hódító, bódító, lebilincselő. S a legfontosabbról sem feledkeztek meg: tudott énekelni, táncolni ez az ízig-vérig színésznő, aki primadonnaként élte mindennapjait. Ahogyan az operett műfaja, úgy ő sem tudott megöregedni. Kálmán Imre A csárdáskirálynő című művében 1954-ben egy mellékszerepet címszereppé gyúrtak át a kedvéért. „Filmre kell rögzíteni ezt az alakítást, […] időnként meg kell majd állítani a filmet, és elemezni, hogy milyen páratlan színpadismeret birtokában mosolyog, hamiskodik, kacsint, komorul el és békül meg szövege szerint színházművészetünk nagyasszonya. Nemcsak a színpadról tud mindent Honthy Hanna, hanem önmagáról is” – írta kritikájában Gábor István.
Zerkovitz Béla Meluzina című operettjének címszerepét 1930-ban a Városi Színházban játszotta.
Honthy Hanna – Hügel Hajnalka néven – Budapesten született 1893. február 21-én. Tíz éves korától az Operaház balett-növendéke volt. Színészi tanulmányait Rákosi Szidi és Bárdi Ödön növendékeként végezte. A világhírű tenoristától, Anthes Györgytől tanult énekelni. Első szerződését 1912-ben írta alá: a Népoperában a Tengerész Kató című operettben Hajnal Hajnalka néven lépett fel. A pozsonyi társulatban 1918-ban már Honthy Hanna néven szerepelt. Két év múlva Budapesten folytatódott kivételes karrierje. Szinte valamennyi fővárosi magánszínházban megfordult – játszott a Vígszínházban, a Revü Színházban, a Blaha Lujza Színházban, a Király Színházban. Beöthy László igazgatása idején a Belvárosi Színházban prózai szerepeket is megformált. A Fővárosi Operettszínháznak először 1925–1927 között volt a tagja. Ezt követően évtizedeken át csak szerepekre szerződött – hatalmas gázsival. Az államosításkor, 1949-ben ismét a Fővárosi Operettszínház művésze lett. 1978. december 30-án hunyt el Budapesten.
Erdélyi Mihály Legyen úgy, mint régen volt című operettjében Jávor Pál volt Honthy Hanna partnere. A darabot az Erzsébetvárosi Színház játszotta a Városligetben
György András nekrológjában megpróbálta megfogalmazni, hogyan lett a tehetséges táncos lányból legenda: „Céltudatosan, rendszeres életmóddal, rengeteg munkával és irigylésre méltó fegyelemmel. Így maradt primadonna, jóllehet az utóbbi évtizedekben már nagymamaszerepekben aratott sikert, s ezért érezték őt egyaránt közelinek a színházba elzarándokoló nagymamák és nagypapák – akik talán szerelmük hajnalán ismertek meg őt a Király Színházban –, s az unokák, akik a musical korában is csillogó szemekkel emlékeznek vissza A csárdaskirálynő Cilikéjére.
„Legyen a Horvát-kertben, Budán!” – Honthy Hanna a Budai Színkör közelében lévő Déryné szobornál
Az első között tüntették ki a Kossuth-díjjal. […] Életének két szerelme volt – az operett és a közönség. Nem csalódott egyikben sem…”
Honthy Hanna alakját és pályafutását Nemlaha György íróval és Rátonyi Hajni színésznővel idézzük fel a Bajor Gizi Színészmúzeumban, 2018. március 1-jén, 16 órakor.
A belépődíj 500 ft.
A nyitóképen: A primadonna civilben…
