Az igazság pillanata. Kik zárták be a múzeumokat?

HELYZETELEMZÉS

Kalla Zsuzsa
2020-03-27 09:30

Még alig telt el tíz nap azóta, hogy Európában és az Egyesült Államokban szinte minden múzeum kitette a „MEGHATÁROZATLAN IDEIG ZÁRVA” táblát, máris sorra látnak napvilágot azok a cikkek, interjúk, amelyek a máris leszűrhető tapasztalatokat, a helyzet közvetlen és távlati következményeit elemzik.[1] A szerteágazó információkból és gondolatmenetekből három kérdéskört emelek ki.

 

Február 29. Vatikáni Múzeum, Róma 

 

Ki döntött a bezárásról?

 

Bevezetésképpen előre bocsátom, hogy a múzeumi szakmában az utóbbi évtizedet egy olyan kérdés tematizálta, ami senkit nem hagyott hidegen, mondhatni ez lett a belső ellentétek soha meg nem unható „gumicsontja”. (A vita körülbelül akörül folyik, hogy múzeum profitra nem törekvő,  a társadalom szolgálatában álló, szakértői szerepét, elkötelezettségét és felelősségét felvállaló, a tanulás és az eszmecsere nyílt és sokszínű platformjaként jelen lévő intézmény VAGY a kulturális turizmus és a szabadidős tevékenységek, a szórakozás helyszíne.) A nyilvános terek, kiállítások, boltok bezárása, a tárlatvezetések, múzeumpedagógia „megfelelő időben” való felfüggesztése körül folyó heves diskurzus erőteljes választ adott a fenti dilemmára. Erről lesz szó a továbbiakban.

 

Műanyag kesztyűt hordó őr a milánói Sforza-kastélyban, amely számos múzeum otthona

 

Az európai nagy intézmények a koronavírus helyi felbukkanásától szinte az utolsó pillanatig – az állami tiltó rendelkezések megjelenéséig – folytatni akarták a szokásos üzemmenetet, bár végül korlátozásokra is kényszerültek. A metropoliszok vezető múzeumainak nyitva tartásától olyannyira függ a turizmus, a szállodaipar és a vendéglátás, hogy ezek az intézmények a gazdasági-politikai döntéshozók teljes és nyilvános támogatásával halogatták a fájdalmas döntést. A megaszervezetek tehát ebben a helyzetben egyértelműen piaci szereplőkként működtek.

Jól jellemzi a folyamat dinamikáját, hogy a vírus magyarországi megjelenésének pillanatában a még csaknem minden európai múzeum és könyvtár normál működésmódban üzemel.[2] Bár készültek vészhelyzeti tervek, de az intézkedések elsősorban a munkatársaknak a már ismert higiénés szabályok betartására való felszólítására szorítkoztak. A koronavírus miatt ugyan már kevesebb külföldi csoport érkezik, de a járvány "jelenleg nincs jelentős hatással a látogatók általános viselkedésére" – így értékelte a helyzetet az például a berlini Múzeum-sziget szóvivője, hangsúlyozva, minden szervezetnek és minden látogatónak magának kell mérlegelnie a kockázati tényezőket, és meghoznia a korlátozó intézkedéseket.

 

 Február 28.  Hosszú sorok a Louvre előtt

 

Még érdekesebb helyzet alakult ki a Louvre-ban, a mintegy napi 30 000 látogatót fogadó intézményben. Március elsején, vasárnap reggel a teremőrök, a pénztárosok, a biztonsági őrök, tehát a frontszemélyzet a védőintézkedések és – eszközök (maszkok, kesztyűk, a látogatók számának csökkentése)  hiánya miatt, tiltakozásul nem vette fel a munkát.[3] Kedden a múzeum vezetősége, üzemorvosa és a szakszervezet egyeztetett. Ekkor már napok óta hosszú sorokban, részben már maszkokban fagyoskodtak a téli hidegben a várakozó turisták az üvegpiramis előtt. "Senki sem mond semmit" – panaszkodott a 34 éves finnországi Satu Fontanili egy újságírói kérdésre, aki férjével és kisgyerekével várakozott bejutásra. Végül szerda délben különösebb hűhó nélkül, csendben nyílt meg a bejárat és beözönlöttek a látogatók. A frontszemélyzet nem kaptak védőfelszerelést, mindössze kézfertőtlenítőt és azt az utasítást, hogy a korábbiaktól eltérően maradjanak egyhelyben, „ne mozogjanak” a tömeggel együtt. Ekkor Franciaországban már több mint 200 igazolt fertőzött és több haláleset is volt. Franck Riester, a francia kulturális miniszter kijelentette, hogy a tömegrendezvényekre vonatkozó tilalom azért nem vonatkozik a Louvre-ra, mivel a látogatók egyenletesen oszlanak el a múzeum tereiben.[4] (Ugyanekkor számos észak-olaszországi múzeum is kinyitott, azzal a megkötéssel, hogy a látogatóknak egy méterre kell lenniük egymástól.) Március 9-én a Louvre és a Musée d’Orsay nyilatkozatban tette közzé, hogy nyitva marad, pusztán ez egyszerre fogadható látogatók számát korlátozzák munkavállalóik egészségének védelmében.

 

Március 2. Bejutásra várakozók a bezárt Louvre előtt

 

A párizsi Louvre március 14-én a bejelentette be, hogy határozatlan időre bezár. Ugyanekkor, vagy 1-2 nappal korábban szinte az összes nagyobb európai és Egyesült Államok-beli múzeum meghozta ezt a döntést.[5]

A kisebb múzeumok bezárása természetesen nem okozott ekkora sajtóvisszhangot, a legtöbben a központi, állami intézkedésekre hivatkozva tették ki a „Zárva” táblát. A kisvárosokban a helyi közösség nyomása, veszélyérzete majd legtöbbször a polgármesterek állásfoglalása volt irányadó.

 

Vagyis a megamúzeumok bezárása egyértelműen piaci, a közepes méretűeké közigazgatási, a kisebb intézményeké helyi, közösségi döntés volt. Nem látni olyan esetet, amikor a „látogatók a lábukkal szavaztak” volna – érdektelenség miatt nem zárt be egyetlen intézmény sem (vagy csak érthető okokból nem ezt kommunikálta, ha valóban ez volt az ok).

 

A Museo del Novecento képtára Milánóban az újranyitás után

 

Miért volt ennyire sikeres az átállás az online térre?

 

A valóságos kiállítóterek elhagyásának pillanata súlyos és sokkoló volt, de nem bénította meg a múzeumok működését, hiszen szinte pár napon belül megnyíltak a virtuális tárlatok. A digitális tartalmak elképesztő iramban árasztották el az online felületeket, vették birtokba – a múzeumlátogatások tartamánál jóval nagyobb mértékben – a látogatók idejét, figyelmét. A karantéra ítélt közönség kulturális ingerek iránti igénye csak az egyik eleme a jelenség magyarázatnak. Sokkal lényegesebb, hogy ezek a sokszor rendkívül látványos, sokféle funkcióval és interaktivitással, zenével, hangalámondással, művészi effektekkel rendelkező felületek már régóta készen álltak arra, hogy felfedezze őket a látogató.

 

Az utóbbi években a nagyobb intézmények mindegyike, de számos kisebb múzeum is elsősorban ráhangolódásként, egyfajta „bevezető élményként” kínálja egyre növekvő ütemben digitális tartalmait, kiállításait, gyűjteményeinek látogatóbarát adatbázisait – a rendelkezésre álló adatok szerint igen sikeresen. Ahogy korábban az igényes, nagyméretű művészeti albumok készítették fel az kulturális turizmus iránt elkötelezett utazókat egy-egy múzeumi gyűjteménnyel való találkozásra, úgy ezt a szerepet lassanként átvették a múzeumi honlapok. Egy-egy múzeumlátogatás megtervezésekor ezek alapján döntünk arról, mit érdemes megnézni, mi tart a mi érdeklődésünkre számot.

 

Ezek a felületek az elmúlt hetekben szinte „berobbantak” a média, a közösségi oldalak világába, felkerültek hétköznapi hírfogyasztás tartalmai közé. Bezártságában csodálkozott rá a világ, milyen szofisztikált módszertani kidolgozottságú, szerteágazó, érdekes ismerettömeg, fénykép és mozgókép, interaktív tartalom található meg a múzeumi honlapokon s került most véletlenül-váratlanul a kultúrafogyasztók asztalára.[6]

 

Az új médiahasználati szokások, az okostelefonnal készített videók vagy podcastok világában még azok a múzeumok is képesek voltak gyors ütemben felzárkózni, akik korábban nem fektettek különös hangsúlyt az online megjelenésre. A nem látogatható tárlatok sokaságáról készül a világban nap mint nap virtuális tárlatvezetés – ennek hozadékaként hatalmas iramban archiválódnak a jelenleg álló kiállítások.

 

Természetesen a fenti folyamat mégis erőteljesen erőforrásfüggő. Igazán magas minőséget, jól strukturált tartalmakat csak professzionális fejlesztőkkel, hatalmas informatikai háttértámogatással lehet létrehozni. „A digitális tartalmakért a Met-ben [a New York-i Metropolitanben] egy több mint 50 fős csapat felel; jelenleg egyik legfontosabb feladatuk a járvány miatt elmaradó „élő” rendezvények áthelyezése a virtuális térbe, illetve a színfalak mögött folyó és a múzeum zárva tartása alatt sem szünetelő munka bemutatása. A művészettörténészek például saját lakásukból tartanak a múzeum közösségi csatornáin közvetített tárlatvezetéseket és mutatják be a gyűjtemény számukra legkedvesebb darabjait. Külön programokon  dolgoznak a gyerekek és a fiatalok számára és számos projektbe a most otthonülésre kényszerült múzeumbarátokat is bevonják. A Met Stories sorozatban például művészettörténészek, kurátorok mellett múzeumlátogatók is megoszthatják az intézménnyel kapcsolatos élményeiket. Gyorsan bővül az Open Access Program is, aminek keretében jelenleg már a múzeum 230 ezer műtárgyáról összesen közel kétszer ennyi digitális felvétel nézhető meg mindenfajta korlátozás nélkül. Úgy tűnik, a közönség hagyja magát „átterelni” a múzeummal való ismerkedés digitális csatornáira; a bezárás utáni első héten a közösségi csatornák közül az Instagram 78, a Twitter 63, a Facebook 34%-al több látogatót regisztrált, a YouTube-on a megtekintések száma 150%-al nőtt. A legnagyobb – 833%-os (!) – növekedést a gyerekeknek szóló MetKids mondhatja magáénak.”[7]

 

New York, szellemváros

 

Belerokkannak-e múzeumok a turisztikai ipar visszaesésébe?

 

A legtöbb hír a bezárt múzeumokat fenyegető helyzetről nem a szakmai oldalakon, művészeti honlapokon, hanem az online üzleti magazinok felületein található.  Természetesen nem a helytörténeti gyűjtemények, tájházak, regionális múzeumi centrumok sorsát elemzik – bár a gazdaság gyengélkedése nyilván ide is begyűrűzik majd -, hanem az idegenforgalomban dolgozók világszerte csaknem 50 millió munkahelyéért aggódnak, ez szegmens adja a globális gazdasági termelés és munkahelyek mintegy tíz százalékát.[8]

 

A magyarországi viszonyoktól jelentősen eltérően az európai múzeumi rendszerekben különböző nagyságrendben vannak jelen a kulturális térben „szabadúszók”. Van, ahol a működés alapja, hogy a  projektalapú munkákat (gyűjteményegység feldolgozása, kiállítás létrehozása, digitalizálási programok, restaurálási feladatok) az intézményhez szervezetileg nem kötődő, megbízással-szerződéssel dolgozó munkatársak végzik, a hazaihoz képest sokkal kevesebb a közalkalmazott, az állandó státuszban foglalkoztatott.

 

A „vállalkozó muzeológusok, restaurátorok, kulturális szervezők” anyagi helyzete hirtelen megroppant – a gazdaság sok más szereplőjével együtt -, a járványügyi információk mellett a szakmai odalakat a segélycsomagokról, áthidaló intézkedésekről szóló információk lepik el.[9] Számos helyen maga az intézmény vállalja a hozzá kötődő, vállalkozóként működő, szakmuzeológusi, kurátori, restaurátori munkaköröket ellátók financiális átsegítését az előttünk álló időszakon. Németországban szinte azonnal felmerül az állami szerepvállalás[10], a kulturális miniszter könnyített adminisztrációval járó, gyors a segélycsomagokat ígért elsősorban a magánmúzeumok és a kulturális ágazatban dolgozó szabadúszók számára. Nagy-Britannia múzeumi szakmai szervezete nevében Sharon Heal, a Museums Association igazgatója jelezte, hogy mindenkit, aki a múzeumi ágazatban dolgozik, súlyosan fog érinteni a helyzet és már most el kell kezdeni a folyamatos kormányzati egyeztetést, hiszen hiszen számos intézménynek olyan szűk a pénzügyi mozgástere, hogy néhány hetes a jövedelemkiesésnek súlyos következményei lesznek.[11]

 

A 150 éves Metropolitan bejárata

 

Zárásként a járvány nagy vesztesének, az idén 150. születésnapját ünneplő New Yorki-i Metropolitan múzeum[12] igazgatójának, Max Holleinnek az interjújából idézek:

„          - Európával ellentétben nálunk nem volt semmilyen felülről jövő nyomás a bezárásra. Mivel a múzeum nem állami vagy városi fenntartású intézmény, hanem egy magánalapítvány működteti, városi közigazgatási háttérrel. Ebben a helyzetben tehát nekünk magunknak kellett döntenünk arról, hogyan tudunk hozzájárulni a vírus terjedésének csökkentéséhez, természetesen elsősorban munkatársaink és a köz érdekeit tartva szem előtt. Fontos volt számunkra a nyílt és következetes kommunikáció, egyértelmű reagálás arra a helyzetre, amit ma mindannyian a legfontosabbnak érzünk. Olyan intézményként szeretnénk működni, amely képes felelősségteljesen dönteni. Természetesen mi is bizonytalanságban élünk, mégis a lehető legjobban kell megterveznünk a jövőt és világos utasításokat kell kiadnunk – elsősorban annak a 2000 munkatársunknak, akik most távmunkában látják el a feladataikat, amennyire ez lehetséges.

 […]

  • - Ki fog dönteni a kinyitásról?
  • - Ez nem a mi a döntésünk lesz, hanem New York államé, vagyis Andrew Cuomo kormányzóé vagy a város polgármesteréé, Bill de Blasioé. A fertőzési csúcs elérése után biztosan lesz egy olyan időszak, amikor még nem tud megnyílni a múzeum. És utána is megváltozott körülményekkel kell számolnunk. Abból indulhatunk ki, hogy júliusban még nem fognak normalizálódni a látogatószámok, jóval kevesebben lesznek mint korábban. Bizonyára járványügyi megszorításokkal is számolnunk kell, nem tudjuk hány látogatót engedhetünk be majd egyszerre. Ezen kívül tudni kell, hogy a közönségünk 30 százaléka külföldi. A világ turizmusának helyreállása is hónapokba telik majd, és ezzel együtt a látogatói szerkezet is teljesen meg fog változni.”[13]

 

A kairói Egyiptomi Múzeumban fertőtlenítik a Tutanhamon-maszk termét  

 

 

 

Leadkép: Róma múzeumait bezárták Giuseppe Conte intézkedésére és fertőtlenítik a kiállítótereket

 

[1]Topor Tünde: Hogyan hat a játvány a jövőnkre? - Erhardt Miklós szerint https://www.artmagazin.hu/articles/korkerdes/hogyan_hat_a_jarvany_a_jovonkre_erhardt_miklos_szerint?fbclid=IwAR0cKw69iHswAwHl99QLhtkIVf-bYF56Ug3VC3ph3pT1W1kWBIJyXB_FSQ0

[2] Olaszországban ekkor 3800 fertőzött és 145 haláleset van, Franciaországban 423, Németországban 349 személy érintett.

[3] Egy érdekes videó: Coronavirus fears shut down Louvre Museum in Paris; https://www.youtube.com/watch?v=LVZIoX21BBU

[4] Louvre Reopens, but the Crowd Will Have to Control Itself - 

https://www.nytimes.com/2020/03/04/arts/design/louvre-reopens-coronavirus.html

[5] Az észak-olaszországi múzeumok februárban zárultak be, de március elején újra kinyitottak, a Prado az összes spanyol múzeummal együtt 12-én, a Metropoliten 13-án, a Tate 16-án - lekésőbb a brit múzeumok csukták be a kapukat.

[6] https://static.museothyssen.org/microsites/exposiciones/2020/Rembrandt/index.htm

https://www.metmuseum.org/art/online-features/met-360-project

https://www.staedelmuseum.de/de/digitale-angebote

https://www.spiegel.de/kultur/coronavirus-und-kunst-empfehlungen-fuer-virtuelle-museumsrundgaenge-a-12897466-b495-4843-bdfc-13214b30fd88

[7]Emőd Péter: A Met matekol: mi vár a világ egyik legfontosabb múzeumára 2020-ban?

https://artportal.hu/magazin/a-met-matekol-mi-var-a-vilag-egyik-legfontosabb-muzeumara-2020-ban/?fbclid=IwAR2_Pb1jNGCy0cjcPsk7sElFxRHL1EZTuSijKZc3GfwoJnLWTZQVthjZqmI

[8]Anika Reed: Coronavirus shutters Statue of Liberty, Cirque du Soleil, Smithsonian museums; Eiffel Tower closed

 https://eu.usatoday.com/story/travel/news/2020/03/12/coronavirus-cancellations-museums-landmarks-tourism-tours/5032712002/ 

[9]Geraldine K. Adams: Coronavirus: what kind of financial support is available to museums and workers https://www.museumsassociation.org/museums-journal/news/19032020-coronavirus-measures-rescue-economy

[10] https://www.museumsbund.de/schnelle-hilfen-fuer-kultureinrichtungen-und-freiberuflerinnen-in-folge-der-covid-19-pandemie-dringend-nand otwendig/

[11]Geraldine K. Adams: how will it affect museums and what can be done to mitigate  the impact? https://www.museumsassociation.org/news/10032020-coronavirus-impact-museums-galleries?utm_campaign=1707767_12032020%20MA%20newsletter&utm_medium=email&utm_source=Museums%20Association&dm_i=2VBX,10LPZ,27M0O5,3V402,1

Geraldine K. Adams: Coronavirus: what kind of financial support is available to museums and workers https://www.museumsassociation.org/museums-journal/news/19032020-coronavirus-measures-rescue-economy

[12]Emőd Péter: A Met matekol: mi vár a világ egyik legfontosabb múzeumára 2020-ban? https://artportal.hu/magazin/a-met-matekol-mi-var-a-vilag-egyik-legfontosabb-muzeumara-2020-ban/?fbclid=IwAR2_Pb1jNGCy0cjcPsk7sElFxRHL1EZTuSijKZc3GfwoJnLWTZQVthjZqmI 

[13]Marc Pitzike: Allein mit drei Millionen Kunstwerken

 https://www.spiegel.de/kultur/coronakrise-beim-metropolitan-museum-of-art-new-york-eine-existenzielle-bedrohung-a-296e1760-cf28-4111-8fa4-ab62bf8f671f

 

 

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00