AZ ÉV KIÁLLÍTÁSA 2024 díjat november 19-én adják át a Hagyományok Házában. A Pulszky Társaság 2010-ben alapította a címet, mellyel évről-évre muzeális intézmények kiállítások megvalósításában megnyilvánuló tudományos felkészültségét, kreativitását, a közönséggel való kapcsolatteremtő képességét jutalmazza, egy múzeum állandó vagy időszaki, esetleg virtuális kiállítását kiválasztva. Idén két kategóriában folyik a megmérettetés: 10 millió forint alatti illetve feletti bekerülési költségű állandó vagy időszaki kiállítások pályáztak az elismerésre. A zsűri az előbbi kategóriából 6, az utóbbiból 13 pályázót választott a jelöltek közé. Amíg az eredmény a díjátadó konferencián kiderül, bemutatjuk mind a 19 finalista múzeumot. Először ábécé sorrendben a kisebb, majd a nagyobb költségvetésű kiállítást rendező intézmények kerülnek sorra.
A sorban a következő a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben című utazó kiállítása, mely 2024. április 16. és július 15. között a csíkszeredai Csíki Székely Múzeumban volt látható, július 22. és november 24. között a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeumban tekinthető meg, december 4. és 2025. április 27. között pedig a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum falai között rendezik meg.
„Erdély a világban nagyon kicsiny táj. Belül azonban egy kis világ (…) Öntudatos világ volt és marad – akár független fejedelemség, akár szíve egy nagyobb országnak, áldja bár, verje bár sors keze…” – írta gróf Teleki Pál, erdélyi gyökerű neves földrajztudósunk egyik tanulmányában. Erdély meseszép tájai valóban olyan tablói a magyar léleknek, melyek láttán gyorsabban dobog a szív, Erdély városainak neve olyan hiány a magyar fülnek, mint végtagvesztettnek a fantomfájdalom, Erdély fejedelemségének múltkarcolt portréja: tündérkerti egyszervolt-meséink örök kezdete és vége.
A Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ és a Csíki Székely Múzeum között határokon átívelő közös gondolkodás eredményeként megvalósult Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben című utazókiállítás azzal a céllal jött létre, hogy a pénzérméken, azaz azokon a tárgyakon keresztül, melyek által a legszélesebb társadalmi rétegekhez jutott el a fejedelem képe, megrajzolja Erdély gazdag és időben is tág szekvenciákat átfogó portréját. A fejedelmi reprezentáció fegyverekkel, viseleti darabokkal, valamint ötvöstárgyakkal egészült ki. A kiállítás témájának jelentős tárgyi anyaga a Magyar Nemzeti Bank gyűjteményét kezelő Pénzmúzeumból származik, ezt egészítették ki a Nemzeti Múzeum kincsei, valamint a csíkszeredai múzeum műtárgyai, a szakmai megvalósításban a projektet támogatta az Iparművészeti Múzeum, a kolozsvári Erdélyi Nemzeti Történeti Múzeum, a sepsiszentgyörgyi Székely Nemzeti Múzeum és a marosvásárhelyi Maros Megyei Múzeum. Eredetileg a válogatás időszaki kiállításnak készült Csíkszeredába, ám a nagy érdeklődésre való tekintettel utazókiállítássá fejlesztették, hogy további helyszínekre is elvigyék, így a Székely Nemzeti Múzeumba és a Maros Megyei Múzeumba.
A nagyszabású projekt előzménye a 2016-ban rendezett Tündérkert ezüstje Erdélyi tallérgyűjtemény a Magyar Nemzeti Múzeumban című kiállítás volt, ahol Törő István galériatulajdonostól az Magyar Nemzeti Bank által megvásárolt, egykor az erdélyi fejedelmek birtokában lévő 220 darab ezüst pénzérme is kiállításra került. A közönségsikernek köszönhetően a kiállítás határon belüli útra indult, immár kiegészülve a jegybank aranypénzeivel, korabeli pénzverő szerszámaival és a Magyar Nemzeti Múzeum erdélyi fejedelmi fegyvereivel.
A 2024-es Fejedelmek aranya című kiállítássorozat ennek volt egyfajta szintlépése: az ötlet az volt, hogy a határon túli látogatóknak vigyen el egy olyan tematikát, mely egy közösen megélt történelmi múltra, egy kollektív emlékezetre, egy transzgenerációs tapasztalásra reflektálva az Erdélyi Fejedelemség uralkodóit állítja középpontba. A határokon átívelő csapatmunka nem csupán a kiállítás létrehozásában játszott fontos szerepet, de minden helyszínen a szakemberek az eseményhez kapcsolódó aktivitások állandó szereplői is, így lehet mondani, hogy a projekt él, lélegzik, mozog-zizeg-buzog. A 400 éves, történelmi múltú Mikó-várban megrendezett csíkszeredai kiállítás, mint első állomás, az Erdélyi Fejedelemség igen mozgalmas XVI-XVII. századi történetét mutatta be az uralkodói reprezentáció szemszögéből, a fejedelmek által veretett érméken keresztül. Függetlenségük bizonyítékaként a trónra lépő fejedelmek új pénzt verettek, tehát ezek az érmék az első hivatalos, hiteles portréknak is tekinthetőek, így a válogatás kortörténeti, társadalom-identifikációs tekintetben is érdekes és gondolkodásra ösztönző merítés.
A csíkszeredai kiállítás első termének hat tárlójában összesen 330 darab aranydukát, ezüsttallér és ezek verőtövei álltak a középpontban. A megszokott, közismert, kör alakú érmék mellett hold, nap és csillag alakúak is helyet kaptak, akár egy hamisítatlan érmekiállításon. A veretek kapcsán bibliai idézetek, vallásos jelmondatok, köriratok szolgáltak információkkal, míg a másik két helyiségben az érmeképeken látható tárgyak jelentek meg a maguk valóságában, eredetiségükben. A vitrinekben hatalmi jelvényeket (buzogányokat, jogarokat), díszfegyvereket (szablyákat, páncélokat), viseleti tárgyakat tekinthettek meg a látogatók, és megcsodálhatták a díszes okleveleket, diplomákat is.
Az esetenként fizetőeszköz gyanánt is használt ötvösremekek pohárszékekhez hasonló elrendezésével a fejedelmek által kultivált enteriőröket idézték meg a kurátorok, míg a kiállított érmék mennyisége és sokszínűsége a 16-17.század társadalmi berendezkedésének, kordivatjának, gazdasági és politikai erejének volt hírmondója. 28 pannó segítette az eligazodást a fejedelemség születésétől egy másfél évszázados históriában, az erdélyi bányászat és pénzverés történetének, technológiájának megismerésével, és külön ínyenc fogás volt mesterséges intelligencia által megszólaltatni a fejedelmi portrékat: hátborzongató volt, ahogyan valaha volt uralkodók korabeli nyelven életükről, törekvéseikről, eredményeikről meséltek.
A Magyar Nemzeti Bank jelentős műgyűjteménye, több mint 60 000 darabos Bankjegy- és Éremgyűjteménye, melynek kezelője a Magyar Pénzmúzeum és Látogatóközpont, e kiállítás által emlékké válik, közös mementóvá, ugyanakkor arról mesél, hogy a pénz, mint forgalmi eszköz, megszólít minket, emlékezik, ha értően figyelünk rá. A kora újkori Európában az uralkodó arcképét a politikai elit a festményeken, a köznemesi réteg és a polgárság a nyomtatott metszeteken, a köznép azonban szinte kizárólag a pénzek éremportréján láthatta, így ezen képi ábrázolások közelebb vitték a korabeli emberekhez a trónra került fejedelmet, számunkra, az utókor számára pedig az uralkodók leghitelesebb ábrázolását biztosítják. De regélnek ezek fegyverekről, viseletekről, kiegészítőkről is. A korszak egyik legszínesebb, leggazdagabb anyagát elénk táró kiállítás önmagában is érdekes, emellett a korszak történetének egy szelete is. Fontos ez különösen erdélyi közösségekben, ahol a Fejedelemség korának megismerésére kevés lehetőség és eszköz áll rendelkezésre, így az utazó válogatás nemzetösszetartó, közösségépítő, identifikációs erőforrásként is felfogható.
A Fejedelmek aranya. Uralkodói reprezentáció Erdélyben című utazó kiállítás azon kezdeményezések egyike, melyekre égető szükség van napjainkban. Melyek emlékezni tanítanak, beszélgetésre sarkallnak, gondolkodásra önazonosságról, transzgenerációs kitettségről, közös sorskönyvről, egyszervolt mindennapokról, tündérkertek fényességéről. Erdély meseszép tájai: tablói a magyar léleknek, városainak neve: hiány a magyar fülnek, fejedelemségének múltkarcolt portréja: Hargitákon szárba szökkent meséink örök kezdete és vége.
