Az Év kiállítása 2019 pályázói és a díj esélyesei

Vásárhelyi Tamás
2019-04-29 10:30

A Pulszky Társaság Magyar Múzeumi Egyesület kilencedik alkalommal tavaly is meghirdette az év kiállítása pályázatot. Célunk, hogy az évente adományozott díjjal elismerjük és kitüntessük a legeredetibb, magas színvonalon megvalósított állandó vagy időszaki kiállítást, egyben jó példákat mutassunk fel a hatékony, korszerű kiállítási kommunikációra, és javítsuk a magyarországi múzeumok közötti szakmai kapcsolatokat, együttműködést.

 

Ebben az évben már alig kellett változtatni a pályázás feltételein azért, hogy idén is nyitva tartó időszaki vagy állandó kiállításoknak adhassuk ki – idei évszámmal! – a fődíjakat és okleveleket. Ez most már alig okozott zavart a pályázók körében, és végül a tavalyihoz hasonló számban, 12 múzeum indult el a szakmai megmérettetésért és a díjakért.

Az alább következő rövid bemutatásokat a zsűri tagjai írták illetve állították össze. A fotókat a pályázó múzeumok bocsátották rendelkezésünkre.

 

A zsűri kilenc tagból áll:

Bajzáth Judit biológus (Magyar Tudományos Akadémia Agrártudományi Kutatóközpontja)

Deme Péter kultúraközvetítő (Pulszky Társaság)

Gózon Ákos szerkesztő (Élet és Tudomány)

Kalla Zsuzsa irodalomtörténész (Petőfi Irodalmi Múzeum)

Mányi István építész (Mányi Stúdió)

Rajcsányi Gellért szerkesztő (Mandiner)

Sári Zsolt néprajzkutató (Szabadtéri Néprajzi Múzeum)

Janotka Mónika angoltanár (Magyar Képzőművészeti Egyetem)

Vásárhelyi Tamás biológus (Pulszky Társaság)

 

A pályázók

A pályázó múzeumoknak a kiállítást általánosan bemutató adatlappal, képanyaggal és a forgatókönyvvel regisztrálniuk kellett, be kellett mutatniuk a kiállításhoz kapcsolódó közönségprogramokat és a médiamegjelenést. A felhívásra összesen 12 érvényes regisztráció érkezett, őket sorrendben ismertetjük.

 

1. ASTRO

Savaria Megyei Jogú Városi Múzeum (Szombathely)

 

Az intézmény – immár hagyományt teremtve – öt helyszínen rendezett a fenti főcímmel kiállítást. Az egyes helyszíneken készült tárlatok az adott tagintézmény gyűjteményeit, szakmai profilját tükrözik. A kiállítás-sorozattal (amelyből három még most is megtekinthető  a Savaria Múzeumban, a Smidt Múzeumban és az Iseum Savariense Régészeti Műhely és Tárházban) az volt a céljuk, hogy az adott tematikát a régészet, a történet-, a természet-, és a néprajztudomány, valamint a képző- és iparművészet szempontjából komplex egészként mutassák be. Ez a komplexitás és egyediség egyben a szombathelyi múzeumok egységét és egyediségét is tükrözi.

A még nyitva tartó, májusban, júliusban és szeptemberben záró (sajnos már csak) 3 egységről érdemes a honlapon tájékozódni: http://www.savariamuseum.hu/Aktualis/Idoszaki_kiallitasok.html

 

2.ZÁR(OL)VA A gödöllői kastély titkos élete, 1950–1990

Gödöllői Királyi Kastély Múzeuma

 

 

A kiállítás a gödöllői kastély 1950-1990 közötti titkos életét idézi fel. Azt a négy évtizedet, amelynek során az épületben egymás mellett kapott helyet szovjet laktanya, idősek otthona és magyar honvédségi lakássor. A kastély szakmai irányításával nyár elején kezdte meg a munkát egy csapat diák, akik vállalták, hogy felkutatják ennek a 40 évnek a még fellelhető emlékeit és a korosztályuk számára is befogadható kiállítást rendeznek belőle. A diákok a nyár folyamán megismerkedtek a kastély épületével, jártak restaurátor-műhelyben, részt vettek videós képzésen, kutattak a Hadtörténelmi Levéltárban, néztek kastélyban forgatott filmeket. Ellátogattak kiállításokra és magángyűjteményekbe, tanultak kiállítás-rendezést, kreatív írást, forgattak reklámfilmeket, ebből az időszakból való porcelán-töredékeket ástak ki és tisztítottak meg. Interjúkat készítettek olyan szemtanúkkal, akiknek még személyes emlékeik vannak ezekről a helyszínekről.

S végeredményként friss, izgalmas, s igazi XXI. századi személetű tárlatot hoztak létre. Sikerült kikerülniük azokat a csapdákat, amelyekbe néha, másutt még profi kurátorok is bele-belesétálnak: a hol idősotthoni lakószobaként, hol szovjet tiszti „magaziny”-ként (vagyis vegyesboltként) berendezett termekben nyoma sem volt sem valamiféle nagyképű lesajnálásnak, sem pedig az ellenkező előjelű retró édes-bús nosztalgiázásnak. Sikerült fiatalos felkészültséggel és ártatlansággal rácsodálkozniuk a bádog uzsonnásdobozra éppúgy, mint a szovjet kapcaletevési rendszabályokra.

A (már csak) június 2-ig látható kiállítás elérhetősége:  http://www.kiralyikastely.hu/tartalom.428.zarolva

 

 

3.Kincsek őrzője

Erkel Ferenc Múzeum (Gyula)

 

A kiállítás a 150 éves gyulai Erkel Ferenc Múzeum alapításának, történetének és jelenének áttekintését adja, gazdag tárgyi anyaggal, alapos forgatókönyv-írói tervezéssel, sok-sok kiállításrendezői elhivatottsággal, szeretettel és érezhető büszkeséggel. A tárlat az alapító – első múzeumőr – személyétől, az egyéniségéhez kapcsolható, azt visszatükröző gyűjteményi kezdetektől szép ívet rajzol a mind professzionálisabbá váló gyújteményi, kutatói és bemutatói munkáról, másfél évszázad szellemi törkevéseiről. Különösen szembetűnő a tárlat tárgyi- és adatgazdagságra törekvése, továbbá a látogatók számára megjegyezhető, felidézhető gyulai „leg”-ek előtérbe állítása. Mindez igényes bemutatással, szép installációkkal, gondos megvalósítással társul.

A kiállítás szeptember 8-ig látható.

https://gyulakult.hu/event/kincsek-orzoje-150-eves-a-gyulai-muzeum/

 

 

4.Törékeny vágyak Porcelánok a királyi asztaltól a panel-vitrinig. Hüttl Tivadar gyára és az Aquincum Porcelángyár

Óbudai Múzeum (Budapest)

 

Valószínűleg nagyon kevesen tudják, hogy hajdanában Óbudán is volt porcelángy, amelynek termékei nem csak I. Ferenc József asztalára, nemesi, nagypolgári otthonokba, hanem az 1950-es évektől már bárki lakásába eljuthattak.  Korábban elsősorban étkészleteket,  asztali szervizeket, majd az államosítás után (Aquincum nevét kapva), a termékpaletta megváltozásával  figurális vitrintárgyakat gyártott. 

Az Óbudai Múzeum Törékeny vágyak című kiállítása a 19. század közepén alapított gyár történetével ismerteti meg a látogatót,  gyönyörű, esztétikus kivitelezésben. A város nyüzsgő forgatagából kikerülve szemünket megpihentetve gyönyörködhetünk a porcelán készletekben, vagy esetleg megtalálhatjuk saját lakásunkban díszelgő porcelán tárgyakat is, amelyek – ha van hozzá izgalmas, személyes történetünk – akár a kiállításba is bekerülhetnek.

A tárlat szeptember 30.ig látható. http://www.obudaimuzeum.hu/articles/aktualis-idoszaki-kiallitas

 

 

5.Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és bábtechnikák

PIM Országos Színháztörténeti Intézet és Múzeum (Budapest)

 

Aki ismeri és szereti a bábművészetet és aki még nem – nekik szólt a Petőfi Irodalmi Múzeumban megnyílt időszaki kiállítás. Úgy vette számba e komoly, felnőtt művészeti ág kifejezési, megjelenési formáit, eszközeit, hogy kezdők és haladók egyaránt megtalálták benne a felfedezés és a játék örömét. Ez a tárlat az állandó kiállítóhely nélküli Bábtár értékes gyűjteményének első, nagyszabású bemutatkozása volt.

A kiállítás már bezárt (sajnos). A PIM archívumában rövid leírása és fotói megtalálhatók: https://pim.hu/hu/kiallitas/meses-babok-babos-mesek

 

 

6.Kecskemét 650

Kecskeméti Katona József Múzeum

 

A kiállítás a város emblematikus épületében, az egykori városi bérháznak épült Cifrapalota földszinti kiállítótermeiben várja a látogatókat. A tárlat a város hat és fél évszázados történetét tárja az érdeklődők elé, képekben, szövegekben, tárgyakban, a digitális technika felhasználásával. Választ keres arra, hogyan éltek, boldogultak, és alakították egyéni és közös sorsukat a hajdan volt kecskemétiek.  A kiállítás feldolgozza a város históriájának közismert eseményei, elemei mellett a kevésbé ismert történeteket is. Az egységes, modern arculat éppúgy az ismeretszerzés szolgálatában áll, mint az élményt adó és magával ragadó látvány.

A tárlat a látogatót aktivitásra, tapasztalatszerzésre, megismerésre és cselekvésre ösztönzi. Önmaga fedezi fel a tárgyakkal, infografikával, interaktív elemekkel közvetített üzenetet,

A december 31-ig nyitva tartó tárlatról: https://muzeum.kecskemet.hu/esemenyek/kecskemet-650/

 

 

7.Újhely és a Nagy Háború

PIM Kazinczy Ferenc Múzeum (Sátoraljaújhely)

 

A tárlat egy nagyszabású muzeológiai program végső állomása. Civilek adományai és helytörténészek kutatómunkája, számos hazai közgyűjtemény célzott feltárása után minden eddiginél pontosabb képet kapunk az első világháború keleti frontjának kulcsvárosáról: egy katonavonatokat indító és betegszállítmányokat fogadó, híreket és hadilevelezőlapokat szétosztó, folyamatosan fotózott, dokumentált csomópontról. A látogatót is bevonó installáció, az előadásokra, valódi együttlétre alkalmas kávéház kényelme ellenpontozza a vasútállomás, a laktanya, a betegmegfigyelő, a kórház és a temető stációnak rideg háborús logikáját.

A december 11-ig látható kiállításról a www.kazinczymuzeum.hu honlapon tájékozódhatunk (e cikk írásakor nem elérhető).

 

 

8.Ekevasba fogott madárszárny

Tomory Lajos Múzeum (Budapest)

 

Az egyetlen Kondor Bélának még életében megjelent verseskötete, az 1971-es Boldogságtöredék első ciklusa, továbbá a ciklus Hullámok című versének utolsó sora. Két össze nem illő jelenség, a földi és égi szféra váratlan találkozása, ami lényegében a szürrealizmus (René Magritte után szabadon). A kiállítás kitűnően mutatja be a két szféra, e kettősség jelenlétét Kondor Bélát művészetében: a szántást (egyben a vetés előkészítését) és a szárnyalást. Az emlékezéshez és Kondor Béla művészete előtti tisztelgéshez különösen méltó hely Pestszentlőrinc, Kondor Béla szülőföldje, ahol 1931 és 1944 között, születésétől mintegy 13 éves koráig élt. Meghatározó életkorban és meghatározó történelmi korban.

A kiállítás viszonylag kis alapterületen, de minden zugában és szegletében szellemes ötlettel, részmegoldással hozza közelebb a teljes alkotói életművet éppúgy, mint a pálya indulása szempontjából meghatározó gyermekkori időszakot, a világháborús élményeket, emlékeket, sokszor rémképeket.

Az állandó kiállítás még csak említve van a honlapon: http://muzeum18ker.hu/herrich-kiss/

 

 

9.Gyöngyhajú lány – Omega kiállítás

Koszta József Múzeum (Szentes)

 

A múzeum egy egészen rendkívüli ötlettel állt elő: egyetlen tárlatban próbálta meg összegezni egy magyar rockzenekar történetét és a 70-90-es évtizedben a magyar könnyűzenét fogyasztó társadalomnak reflexióit erre a csoportra. A „Gyöngyhajú lány” erős szimbólumokkal dolgozik: feltűnik a „Red Star”, Léna trojkája a friss havon, az űr sejtelmes fényei. A Csillagok útján indulhat meg a látogató a zenekar relikviákkal teli, dicsőséges léptei nyomában.

Omega rajongók siessenek! A kiállítás május 30-án bezár. https://kosztamuzeum.hu/2018/10/29/omega-kiallitas/

 

 

10.A Puszta múltja. A táj és az ember, újabb régészeti kutatások a dél-hevesi térségben

Hevesi Helytörténeti Gyűjtemény (Heves)

 

A Dobó István Vármúzeum és a Bükki Nemzeti Park közreműködésével készült, kreatív kiállítás 33 négyzetméteren az elmúlt években a dél-hevesi térségben végzett régészeti feltárások, felméréseket eredményeiből szemlézik. A vizsgált lelőhelyek a középső neolitikumtól a középkorig tartó teljes időszakot átölelik. A régészeti eredmények bemutatását megelőzi a Hevesi Füves Puszták tájegység természeti képének jelképes bemutatása. Figyelemre méltó, rendhagyó múzeumpedagógiai módszereket is vetettek be.

A kiállítás július végéig látható még. A pályázók által megadott honlapon a kiállítást nem találtuk, a gyűjtemény nyitva tartása helytelenül van megadva (vasárnap zárva). Jó anyag található viszont itt: http://hevesihirportal.hu/2019/03/29/a-taj-es-az-ember-fotogaleriaval/

 

 

11.Vonalba zárt történetek (Réber László grafikusművész kiállítása)

Szent István Király Múzeum (Székesfehérvár)

 

A város múzeuma két korábbi sikeres Réber-kiállítás alapján kapott meg letétbe a művész lányától 1300 rajzot. A belőlük 120 négyzetméteren, két teremben megrendezett állandó kiállítás hihetetlenül sokat vállal fel. A felnőttekhez és a gyerekekhez szóló Réber is megjelenik a két teremben, amelyek hangulata élesen elválik egymástól, stílusuk azonban felismerhetően azonos. Az alapkoncepció az egész életműre jellemző játékosság és humor megragadása. A felnőtteknek szánt teremben, térbeli plasztikáin kívül, az ÉS-ben megjelent rajzaiból, és az Örkény egypercesekhez készített illusztrációkból láthatunk – és hallhatunk is jónéhányat. A gyerekek termében az egész padlószőnyeget elfoglaló társasjáték van (Szegény Dzsoni és Árnika), körben a falakon és azok mentén pedig illusztrációk és további játékok. Az egyik Janikovszky könyvből ismerős könyvespolc ott díszlik a falon, itt vagy 60 könyvet nézegethetünk. Több időt tölt el itt (jól!) az ember, mint amennyire számít a 120 négyzetmétert ismerve, és maga is sajnálja, mint a rajzolt szolgasor, hogy el kell mennie.

Az állandó kiállítás a Hetedhét Játékmúzeumban látható. https://szikm.hu/gyujtemenyek/reber-gyujtemeny

 

 

12.Dinók Földjén – MezoZOOikum

Herman Ottó Múzeum (Miskolc)

 

A kiállítás, egyfajta „játszótér a múzeumban”, ahol a színházi díszleteket megidéző vizuális megjelenítés és a földtörténeti, őslénytani tudásanyag mögé tudatosan felépített háttértörténet egyszerre igyekszik biztosítani a felfedező tanulás és a kalandos játék élményét. Kutatók egy időutazásra indultak, de időgépük tönkrement. Szerencsére kutatásaiknak, felfedezéseiknek, feljegyzéseiknek nyomára lehet bukkanni, ha valaki szemfüles, figyelmes és beleérző. Az egykori (mezozoikus) természeti környezetet (sziklás kanyon, őserdő, sivatag, égbolt, tenger alatti világ stb.) a háttérfestmények és diorámák segítségével idézik meg. Az időgép (roncsa), a vitrinek, játékok, terepasztalok Steampunk-közeli stílusban készültek. Nemcsak dinók, hanem a 180 millió éves (siker)történetükben részt vevő állatok és növények is megjelennek az anyagban.

Az állandó kiállítás a múzeum Pannon-tenger Kiállítóépületében látható. http://pannontenger.hu/kiallitasok/dinok-foldjen-mezozooikum/

 

 

A döntés

A bíráló bizottság sok szempontból vizsgálta a kiállításokat. Minden pályázó kiállítást átlagosan 5 (legalább 3) zsűritag meglátogatott, valamint a részletes bemutatkozásukat is áttanulmányozta. Utóbbiak voltak: A pályázati adatlap a pályázók által írt bemutatással, forgatókönyv, 10 fotó, az események, rendezvények, múzeumpedagógia bemutatása, a sajtóvisszhang bemutatása.

A tájékozódás után tartott ülésén választotta ki „Az év kiállítása 2019” díjat elnyerő, a zsűri különdíját elnyerő kiállítást, és a valamilyen kiválóságáért oklevélben dicséretet kapó kiállítások körét. Mint a korábbi években is, idén is volt olyan pályázó múzeum, amelynek munkatársa a zsűri tagja. Ezek a múzeumok hátránnyal indulnak, mert az ilyen zsűritagok természetesen nem vesznek részt a szavazásban.

Az eredményhirdetésre a Múzeumok majálisa sajtótájékoztatójának keretében kerül sor, a díjakat pedig a majálison adjuk át, május 18-án, szombaton.

Az esélyes kiállítások, amelyek közül a díjazottak és oklevéllel jutalmazottak kikerülnek:

ZÁR(OL)VA A gödöllői kastély titkos élete, 1950–1990

Mesés bábok – bábos mesék. Arany János művei és bábtechnikák

Újhely és a Nagy Háború

Ekevasba fogott madárszárny

Vonalba zárt történetek (Réber László grafikusművész kiállítása)

Dinók Földjén – MezoZOOikum

 

 

Búcsú

A Pulszky Társaság vezetőségválasztó közgyűlése (2019 április 23.) után az új elnökség dönt az Év kiállítása pályázat további sorsáról, menetéről. A jelen zsűri nevében köszönöm az elmúlt négy évben a hazai múzeumok részéről megnyilvánult érdeklődést, fáradságot, amivel a pályázati anyagokat elkészítették – és az örömet, tapasztalatot, amivel a kiállítások meglátogatása, a látottak megvitatása, értékelése járt. Reméljük az egész szakma számára.

 

 

Borítókép: Dinók Földjén – MezoZOOikum, Herman Ottó Múzeum (Miskolc)

Az év múzeuma, felhívás, pályázat, téma
2017-12-04 10:00
Az év kiállítása, Pulszky Társaság , pályázat
2017-06-28 19:12
díj, néprajz, tájház
2017-10-07 12:35

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
fénykép, helytörténet, restaurátor, állományvédelem
2019-01-10 16:00