A Magyar Természettudományi Múzeum új, időszaki kiállítása a magyarság származás történetébe, egy nép kialakulásába és vándorlásába enged bepillantást.
Tudományos és áltudományos nézetek sokasága kíséri a témát: honnan származunk, kik a rokonaink. Vajon egyszerű a válasz? Nem, hiszen különböző tudományágak foglalkoznak a magyarság őstörténetével, és ezek eredményei egyelőre nem, vagy csak részben rímelnek egymásra.
A kiállításnak sem célja, hogy pontot tegyen a viták végére, de a régészet, a történeti embertan és az archeogenetika eredményeinek felhasználásával néhány „eredettöredéket” azért bemutat.
A történelem során számos kultúra és népcsoport képviselői telepedtek meg a Kárpát-medencében. A magyarok nép rokonságtudata, önmeghatározása és eredetlegendái szempontjából a legfontosabbak a sztyeppi lovas nomád népek. Közülük három a Kárpát-medencét választotta otthonának, és olyan államot hozott létre, amely jelentősen befolyásolta Európa történetét az 5. századtól. Ők a hunok, az avarok és a magyarok.
Mi a közös bennük? Mit mond a történettudomány, az archeogenetika és a történeti embertan? A kiállítás ezekre a kérdésekre keresi a választ.
A tárlat 2019. október 16. és november 18. között látható a Magyar Természettudományi Múzeumban.
