A moldvai csángómagyarok hagyományosan évente egyszer hallgathatnak magyarnyelvű misét, Nagyboldogasszony napján (aug. 15.) Kácsikán. Ehhez a jeles naphoz kapcsolódóan adta át 2022. augusztus 4-én a 15 éve alapított Keresztszülők a Moldvai Csángómagyarokért Egyesület a 11 éve készült „Naputánjáró” társasjátékának utolsó bontatlan példányát a Néprajzi Múzeum számára. A Néprajzi Múzeum gyűjteménye az elmúlt 150 évben is jelentős moldvai anyaggal gazdagodott, a most befogadott társasjáték viszont máshogy különleges.
Ezúttal nem a csángómagyarok hagyományos népi kultúrájának reprezentatív darabja érkezik az intézménybe, hanem egy olyan tárgy, amely arról az önkéntes közösségi munkáról tanúskodik, amely az elmúlt évtizedekben országhatároktól függetlenül a moldvai magyarság kultúrájának megőrzését, megismertetését tűzte ki célul.
A világ első csángó társasjátéka, a Naputánjáró (napraforgó) Lakatos Demeter, az első jelentős csángó költő születésének 100. évfordulójára, 2011. november elejére készült el Iancu Laura költő és néprajzkutató tudományos közreműködésével, Albert Zoltán Máté ötletére és megalkotásával – önkéntes munkában, sokak segítségével. A Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesülettel közös kiadásukban megjelent játék rendkívül sikeresnek bizonyult, hamarosan, 2012 februárjában utánnyomásra is szükség volt. A játékot nemcsak magánszemélyek vásárolták meg, hanem a Moldvai Csángómagyarok Szövetsége (MCSMSZ) által működtetett iskolai helyszínekre 2-2 példány épp úgy került, mint számos hazai iskolába.
A Naputánjárót 3-6 fő (vagy csoport) játszhatja. Az önálló részvétel 12 éves kortól ajánlott, de segítséggel kisebbek is játszhatják. A játék egy „csángós” mesével kezdődik: „Vót eccer, hol nem vót, valami magas hegyek között, vót egy nagy-nagy hely, mit úgy híttak, hogy Csángófőd, s vót ott egy király s egy királyné, s vót nekik egy országik mit úgy híttak: Naputánjáró. Azét hítták Naputánjárónak azt az országot, met erőst sok napraforgó nőtt ott. Az emberek békességbe vótak egyik a másikval, szerették egyik a másikat, még az idegenyeket es béfogadtak maguk közé, olyan jó emberek vótak…”
Csángó házaspár, 1931
Trunk, Románia
A játékosok ezután a keménytábla stilizált moldvai térképén bebarangolhatják Csángóföld központi részét, útközben 100 könnyű, 100 nehéz kérdés segítségével ismereteket szerezhetnek a moldvai csángómagyar szavakról és kifejezésekről, valamint különböző témakörökből (történelem, földrajz, néprajz, hagyományok, gasztronómia, irodalom, művészetek, stb.) A társast izgalmasabbá teszi két negatív és egy pozitív szereplő a csángó hiedelemvilágból. A készítők célja, hogy a moldvai csángómagyar gyerekek, felnőttek és az őket szeretők és érdeklődők minél jobban megismerhessék Csángóföldnek a játékban szereplő településeit, az ott élők kulturális örökségét. A Naputánjáró iskolai oktatás keretében tanári segédeszközként is használható.
A 15 éves egyesület 10 éves játékának utolsó bontatlan példányának felajánlásának időpontja üzenetértékű. A moldvai magyarok kiemelt pillanata minden évben augusztus 15., Boldogasszony napja. Hosszú ideje évente csak ezen a napon van az egyetlen, hivatalosan engedélyezett magyar nyelvű szentmise Kácsikán, amelyet éveken át a csángók nagy apostola, Jáki Sándor Teodóz, OSB atya celebrált, haláláig. Bár az utóbbi időben történtek pozitív változások, de a mai napig nem tudnak falvaikban rendszeresen anyanyelvükön imádkozni Moldvában.
A Néprajzi Múzeum gyűjteményei, a tárgyak, fényképek, kéziratok által hordozott tudás számos ponton kapcsolódik a társasjátékban feldolgozott területhez, illetve történeti-néprajzi és nyelvészeti kérdésekhez. A játék „terepének” felrajzolt települések szinte mindegyike, egy-egy dallam vagy szőttes erejéig megjelenik a gyűjteményben Pusztinától Szabófalváig, Jászvásártól Külsőrekecsinig.
Ez azért is kiemelkedő, mert a néprajzi gyűjtés feltételei hosszú ideig nem voltak kedvezőek. A kezdeti néprajzi kutatások elsősorban a Kárpát-medence népi kultúrájának dokumentálására irányultak, de a trianoni békeszerződés megkötése után ez is ellehetetlenült. Hiába nőtt fokozatosan a csángómagyarok iránti érdeklődés, a rendszerváltásig a gyűjtemény csak közvetett módszerekkel tudott gyarapodni, többek között a Magyarországra telepített moldvai és bukovinai magyarok révén. Mivel a Kádár-korszakban a külföldi tárgyvásárlás illegális volt, számos tárgyat, amelyet Kallós Zoltán és köre gyűjtött Moldvában, közvetítőkön keresztül vásárolt meg a múzeum.
Petrás Miklós háza, 1932
Bogdánfalva, Románia
A gyűjtések az 1910-es években kezdődtek, például a moldvai csángók egy korai néprajzi térképét Györffy István készítette 1910-ben, amely később ismeretlen okokból a Néprajzi Múzeumból az Országos Széchényi Könyvtár térképtárába került. A korai időszakból a legértékesebb anyag a Bartók és más gyűjtők által fonográfra rögzített népzenei anyag. Utoljára 1992-ben volt olyan terepmunka, amely a Néprajzi Múzeum gyűjteményét is gazdagította.
Bartus Mihály gorzafalvi fazekasműhelyében fazekat fülez, 1978
Gorzafalva, Románia
A Néprajzi Múzeum jelen pillanatban közel 700 Moldvából származó műtárggyal rendelkezik, köztük 17 teljes viselettel és jelentős számú népi vallásossághoz kapcsolódó tárggyal. Az intézmény több tucat kéziratot őriz, főleg folklóradatokat, de fellelhető a Kézirattárban Lakatos Demeter Csángómagyar Kulturális Egyesület névadójához köthető tanulmány is (Az északi csángó szókincs Lakatos Demeter kézirataiban). A Hangtárban 400 feletti dallam került eddig nyilvántartásba, valamint jelentős fotóanyag (kb. 2000 db), több sorozat színes dia (kb. 600 db) van a Fotótárban. Jelentős Erős Péter 224 darabos sorozata 1984-ből, amely egy pusztinai disznó- és birkavágást dokumentált. A Néprajzi Múzeum kiállításaiból sem hiányoznak a moldvai tárgyak: a Kerámiatérben jelenleg gorzafalvai kerámiákat tekinthetnek meg a látogatók.
A most beérkező társasjáték ugyanakkor nem a múzeum műtárgygyűjteményébe, hanem a demonstrációs gyűjteménybe kerül. Ez lehetőséget biztosít arra, hogy múzeumpedagógiai célok mentén továbbra is betöltse eredeti funkcióját a játék. A szerzők hozzájárulásával a múzeum az esetleges későbbi digitális fejlesztés jogát is megkapta egy széles nagyközönség számára szánt jövőbeli elképzelésekkel. A Néprajzi Múzeum bízik abban, hogy a korábbi önkéntes munka a digitális fejlesztők számára is inspiratív lesz: várja azok jelentkezését, akik elkészítenék a játék internetes változatát.
Képek forrása:
Néprajzi Múzeum
