A kaliforniai aranyláz tetőfokán, az 1850-es években verték azt a 3 ritka aranypénzt, amelyet
a NumismaticGuarantyCorporation® (NGC®) most hitelesített.1. Az érmék a Wass, Molitor& Co. elnevezésű amerikai céghez kötődnek, amely egyik magyar származású tulajdonosa, Wass Sámuel gróf nemcsak az Egyesült Államok pénztörténetébe véste be a nevét, hanem 1855-ben a Magyar Nemzeti Múzeum gyűjteménye számára is küldött belőlük. A pénzek speciális vizsgálatára az NGC müncheni irodájában 2018 tavaszán került sor.
Wass Sámuel 1849-ben, a magyar szabadságharc idején érkezett az Egyesült Államokba. A magyar vereség híre New Yorkban érte, ahol addig megszerezett angol nyelvtudását arra használta, hogy menekülő honfitársait segítse. Sok társához hasonlóan a kaliforniai aranyláz őt is magával ragadta, 1851-ben átköltözött a kontinens túloldalára. Miután terepen elkerülte a szerencse, Molitor Ágostonnal társult, akivel együtt hozták létre San Franciscóban a Wass, Molitor& Co. elnevezésű nemesfém-hitelesítő üzemet. A cég egyike volt annak a számos magántulajdonban lévő nemesfém-hitelesítő üzemnek, amelyek pénzt bocsátottak ki az 1850-es évek Kaliforniájában, hogy ezzel kielégítsék az állam kínzó igényét a forgalmi pénzekre. A Wass, Molitor& Co. 1852-ben 5 és 10 dollár címletű pénzeket bocsátott ki, majd 10, 20 és 50 dollárosok verésére került sor 1855-ben. A pénzek éremképe követi az Egyesült Államok hivatalos kibocsátású aranypénzeinek éremképét, de a köriratuk azoktól részben eltér. Példának okáért a „LIBERTY” [Szabadság] felirat helyett „W.M.& Co.” áll az 5, 10 és 20 dollárokon. Az 50 dolláros címletű darabokon, amelyek nagyobbak voltak bármely korabeli forgalomban lévő amerikai aranypénznél, a hátlapon koszorú található, amelyet „WASS MOLITOR & CO. SAN FRANCISCO CALIFORNIA” körirat övez.
Az Egyesült Államok hivatalos pénzverdéjének 1854-es megnyitása San Franciscóban azonban csökkentette a magán nemesfém-hitelesítő társaságok szükségességét, illetve az igényt az általuk kibocsátott pénzekre, amelyek a gyűjtők körében „Territorial Gold Pieces” [Területi aranypénzek] néven ismertek. Úgy tűnik, a Wass, Molitor& Co. 1855 végén beszüntette tevékenységét.
1855. augusztus 13-án Wass négy darab általuk veretett pénzt küldött a Magyar Nemzeti Múzeumnak közvetlenül San Franciscóból:
egy 1852-es „Large Head” [ún. nagyfejű ] 5 dollárost, amely most az NGC által „Uncirculated” [verdefényes] tartásfokú minősítést kapott;
egy 1852-es „Wide Date, Large Head” [ún. széles évszámú, nagyfejű] 10 dollárost, amely most az NGC által MS 63 [MS = Mint State, azaz verdefényes kategória, amely egy 60-tól 70-ig tartó skálát takar] tartásfokú minősítést kapott;
egy 1855-ös 20 dollárost, amely eltűnt még valamikor 1966 előtt; és
egy lenyűgöző 1855-ös 50 dollárost, amely most az NGC által az MS 63-as tartásfokú minősítést kapta, ez a második legszebb példány, amelyet az NGC valaha minősített
Az NGC hitelesítésre a cég első kihelyezett helyszíni szemléje alkalmával került sor müncheni irodájukban. A pénzeket az NGC különleges múzeumi célú műanyag kapszulájában helyezték el, amelyet eredetileg a SmithsonianInstitution számára fejlesztettek ki. Ezt a szélénél ki lehet nyitni, így lehetővé teszi, hogy a múzeum a pénzeket a kapszulából kivéve tanulmányozhassa. Az NGC tanúsítványa leírja az érmét, annak tartásfokát és bizonyítottan különleges eredetét.
Ezek a pénzek igazán figyelemre méltó módon teszik élővé a történelmet, összekötve minket az amerikai és a magyar történelem két kulcsfontosságú pillanatával – mondta Mark Salzberg, az NGC elnöke, egyike azoknak a szakembereknek, akik a pénzeket értékelték Münchenben. – Megtiszteltetés számomra, hogy a Magyar Nemzeti Múzeum az NGC-t választotta, hogy minősítse ezeket a kiemelkedő ritkaságokat, és nagyon örülök, hogy a müncheni jelenlétünk lehetőséget teremtett erre.
Ez volt az első alkalom múzeumunk két évszázados története során, amikor úgy döntöttünk, hogy pénzeket minősíttetünk a numizmatikai gyűjteményből – mondta dr. Tóth Csaba. – Ennek eredményeképpen közgyűjteményünk darabjai új reflektorfénybe kerültek. Remélhetőleg ez az esemény mindenkiben tudatosítja, hogy mennyi ritka és kiváló tartásfokú pénz van „elrejtve” Éremtárunkban, arra várva, hogy valaki felfedezze őket. Remélem, hogy az NGC-vel létrejött gyümölcsöző együttműködésnek lesz folytatása is, így gyűjteményünk más különleges pénzeinek értékelésére is sor kerülhet.
