A térképkészítő, rézmetsző Karacs Ferenc

EMLÉKEZET

2018-08-30 12:00

 

 

Karacs Ferenc, Püspökladány híres embere, a helyi múzeum névadója 1770. március 16-án született. Módos nemesi család volt az övék. Édesapja Karacs Péter, édesanyja Makai Erzsébet. Ősei a középkorban a Nagykunságban éltek. A Karacs név kun eredetű. A Nagysárréten meghúzódó kunok közül, az ekkor Kisrábén élő Karacs Péter, 1608. június 7-én kapott címeres nemes levelet Báthori Gábor erdélyi fejedelemtől. III. Ferdinánd 1654. augusztus 18-án adományozott címeres nemes levelet a Karacs családnak. 1686-ban a Nagykunság ismét elpusztult. A Karacs család egy része Földesre került házasság révén, és jelentős nemesi birtokokkal rendelkeztek. Később viszont Püspökladányban telepedtek le. Karacs Ferenc édesapja 1793. január 5-én halt meg Püspökladányban.

 

 

Az ifjú Karacs Ferenc alsófokú iskoláit Karcagon és Ladányban végezte, majd tanárai biztatására őt is beíratták a debreceni Református Kollégiumba. Az iskola tanára, Maróthy György, fontosnak tartotta, hogy a földrajz oktatását térképekkel segítse; hazai térképek viszont nem voltak, ezért minden diáknak külföldi térképekről kellett másolatokat készítenie. Ez a tevékenység vezette Karacs Ferencet a térkép készítés és a rézmetszés művészetéhez.

1788-ban készült el első műve, amely 10 oldalon 148 mértani ábrát szemléltet, olyan tökéletesen, hogy mindenki rézmetszésnek hitte. 1789-ben készítette el iskolájának 34 lapból álló térképgyűjteményét, amely magyar iskolának megszerezhetetlen külföldi térképek másolata volt. Debreceni tanulmányainak befejezése után három évig Margittán tanított, majd 1793-ban Pestre ment mérnöki tanulmányok folytatására. Itt egyik tanára, Dugonics András ösztönzésére kezdett a rézmetszéssel elmélyültebben foglalkozni.

 

1794-ben Bécsbe ment, hol Czetter Sámuelnél valamint Junker Sebestyénél bővítette ismereteit. Olyan sikeren dolgozott, hogy az akkori képzőművészetek központjában, Münchenben és Oroszországban I. Sándor cár udvarába is meghívják. Az ajánlatokat visszautasította és visszatért Pestre, kijelentve: "Ha minden magyar művész külföldön virágoztatja tehetségét, akkor csak saját sorsán segít, s nem mozdítja elő nemzete csinosodását".

 

 

1802. január 14-én feleségül vette a nagy műveltségű Takács Évát, aki később jelentős irodalmi munkássággal bír. Karacs 1809-ben építetett a fővárosban egy emeletes házat, munkaszobával. Házukat csaknem naponta keresték fel a kor legjelentősebb írói, tudósai és művészei: Vörösmarty Mihály, Kazinczy Ferenc, Fáy András, Virág Benedek, Kultsár István és a színészi pályát ekkor kezdő Déryné Széppataki Róza. Katona József a Karacs házban kezdte el írni a Bánk bán c. drámáját 1811-13 között. E jeles társaság határozta el a Tudományos Gyűjteménynek és az Auróra c. folyóiratnak a megjelentetését, amelyben sok Karacs által metszett kép látott napvilágot. Mintegy száz térképét, és kilenc atlaszát őrzik a gyűjtemények. Egyik legjelentősebb művét, a Magyar ország és a hozzá kapcsoltatott Horváth és Tóth országok Közönséges Táblát 1813-ban adta ki. Ennek fő értéke a részletessége, de jelentős forrás értékű munkának számít az itt szereplő 800 magyar helységnév miatt is.

 

 

Életének főművéhez, mely „Európa Magyar Atlasza” címet viselte 1830-ban - hatvan évesen- kezdett, s közel tíz éven át dolgozott rajta. Amikor az 1838. március 13-i árvíz háza emeleti peremét elérte, munkáját akkor sem hagyta abba. A mű kiadását nem tudta megérni mivel tüdőgyulladást kapott, és április 14-én meghalt. A régi ferencvárosi temetőben, az Orczy-kerthez legközelebb eső sírhelyre temették, mely temetőt 1870-ben megszűntettek, a halottakat kihantolták, így nyughelye ma már ismeretlen. Karacs Ferenc érdemei elsősorban, mint magyar térképszerkesztőé közismertek, de meg kell említenünk a múzeumokban őrzött, művészi kivitelű 63 (nem térképi) rézmetszetét, valamint a reformkor szellemi kezdeményezéseiben betöltött szerepét is. Szülővárosában, Karacs Ferenc nevét viselő múzeum és középiskola is őrzi az emlékét.

 

 

 

A püspökladányi Karacs Ferenc Múzeum Tagintézményben 2015. március 6-án került sor a Karacs Ferenc Emlékszoba átadására. E kisebb kiállító teremben rendezték be a püspökladányi származású, Európa-hírű rézmetsző és térképkészítő életét és munkásságát bemutató emlékkiállítást.

 

A nyitóképen Karacs Ferenc - Magyarországnak Közönséges Táblája

 

muzeológia, múzeumpedagógia, műhely
2018-08-29 09:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma, állapot
2018-03-12 19:00
arisztokrácia, gyarapodás, tárgy, történelem
2017-12-12 12:55
beruházás, intézmény, liget, látogató
2018-02-12 14:30