Hetvenöt év után újra teljes pompájában látható a restaurált kisszebeni főoltár a Nemzeti Galériában

TÁRGY

MNG
2020-09-24 20:00

Több évtizedig tartó felújítási munkálatok után befejeződött a magyar múzeumügy leghosszabb ideig tartó műtárgy-restaurálása: végre újra teljes pompájában látható a Magyar Nemzeti Galériában a kisszebeni Keresztelő Szent János főoltár. A középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és leggazdagabb díszű szárnyas oltárának teljes restaurálása 1954-ben kezdődött és 2020 nyarán fejeződött be. A főoltár szeptember 24-től megtekinthető a Magyar Nemzeti Galéria Későgótikus szárnyasoltárok című kiállításában.

 

Az évszázadok folyamán súlyosan károsodott főoltár a 19. század végén került múzeumi tulajdonba. A Sáros megyei Kisszeben Keresztelő Szent János-plébániatemplomából származó főoltárt és a két legimpozánsabb mellékoltárt – „műtörténeti becsük” megőrzésének szándékával – 1896-ban az ország ezredéves fennállását ünneplő fővárosba szállították. Első ízben az Iparművészeti Múzeumban állították fel, ezt követően 1909-ben került át a Szépművészeti Múzeumba, ahol előbb a Román, majd 1928 és 1944 között a Márvány Csarnokban állt. Az oltárt 1944 novemberében, Budapest bombázásakor szétbontották, és a múzeum pincéjébe menekítették.

 

A sérült táblaképek restaurálása a múzeumban 1954-ben kezdődött el és folytatódott az 1960-as években is. A rossz és hiányos állapotú oltár szétszedett darabjai 1973-ban a Régi Magyar Gyűjtemény költözésével kerültek a Magyar Nemzeti Galériába, a gyűjtemény raktárába, helyreállításuk ott az 1980-as évek végén kezdődött el, és az 1990-es évek végéig végezték el a szobrok és táblaképek nagy részének restaurálását, de a teljes főoltár felújítása csak most fejeződött be. A hosszan tartó restaurálás végén került sor az oltár szerkezeti elemeinek összeépítésére, a szükségessé vált tartó acélváz megtervezésére is.

 


A középkori Magyar Királyság egyik legnagyobb és leggazdagabb díszű szárnyas oltárát a hétköznapi oldalt díszítő képek keretére írt évszám 1496-ra keltezi. Az oltárt a barokk korban „felújították”, azaz táblaképeit átfestették. Az oltárszekrényben három szobor áll, középen a Madonna, és mellette balról a névadó szent, Keresztelő Szent János, jobbról Szent Péter. Szűz Mária feje fölött a felhőkben lebegő angyalpár tartott egykor koronát. A keretező fülkékben – hagyományos módon – közkedvelt vértanú szüzeket ábrázoltak.

 

Az oltár eredeti helyén, Kisszebenben, 1898-ban

 

A kisszebeni oltár a barokk kori kiegészítésekkel, a Szépművészeti Múzeumban, 1940-es évek eleje

 

Különlegességnek számít a fiatornyokkal és lombdíszekkel gazdagon díszített, egykor több emelet magas – mára azonban csupán töredékes formában fennmaradt – oromzat, amelyet eredetileg a Fájdalmas Krisztus szobra fölött magasba törő toronysisakon feszülettel koronáztak meg. A virtuózan faragott, finom lombdíszekkel, szőlőfürtökkel és madarakkal ékes predella az oltáregyüttes egyik legpompásabb eleme volt. Kétoldalt fontos heraldikai díszek, címerpajzsok kaptak rajta helyet. A gazdagon aranyozott ünnepi nézetben, a finom faragású lombornamentikával díszített, nagy formátumú táblaképeken Keresztelő Szent János legendájának nyolc epizódja tárul a hívek elé. Az oltár legsérültebb részei az áttört ornamentális díszek voltak, az elemek sok helyen rekonstruckió által egészültek ki. Így készült el a predella középrésze, a nagy mérmű alsó lomb díszei és az oromzat számos elpusztult darabja.

A predella restaurálás közben

 

 Az oltár részei restaurálás közben

 

Az oltárszekrény a szobrok nélkül, restaurálás előtt 

 

 Oltárkép restaurálás előtt

 

 

Oltárkép restaurálás alatt

 

Az oltárszekrény felállítása a Nemzeti Galériában

 

A főoltár ikonográfiai különlegessége azonban a hétköznapi oldal képsorában rejlik, amely a magyarországi oltárművészetben, sőt ebben a műfajban, szélesebb körben is példa és párhuzam nélküli: a balról jobbra olvasandó képsor az Apostoli hitvallás, a Credo tizenhat epizódra bontott, a szöveget pontosan követő, hittételről hittételre haladó ábrázolása, mondhatni illusztrációja. A különleges ábrázolási program feltehetően a kiemelkedő kvalitású és pompájú főoltárt megrendelő donátor igénye szerint készült.

 

A kisszebeni oltár teljes pompájában a Késï gótikus szárnyasoltárok kiállításban


Riport a restaurálás történetéről:

 

képzőművészet, kiállítás, művészettörténet, tárgy, virtuális
2020-09-09 07:00
képzőművészet, látogató, művészettörténet, programajánló
2020-09-08 07:00

Legnépszerűbb cikkek

látogató, múzeumtörténet, téma
2018-03-12 19:00
helytörténet, régészet
2018-12-15 09:00
#muzeumozzaszobadbol, felhívás, pályázat, virtuális
2020-04-02 16:00