A Magyar Nemzeti Múzeum Trianon centenáriumi évfordulóján ismét múzeum•kör•útra indult, hogy bemutassa a világháború lezárását és az azt követő évtizedet. A pandémia miatt azonban hosszú hónapokra várakozni kényszerült a kiállítás újabb bemutatkozása. Így idén első alkalommal Hajdúböszörményben lesz látható a különleges, semmihez sem hasonlítható gömbsátor. A tervek szerint idén ősszel újabb városokba érkezik majd az egyedi látványvilágú, érzelmekre is ható kiállítás.
Az I. világháborút lezáró békediktátum teljesen átrajzolta Európa térképét. A magyarok közül sokan az addig megszokott nyelvi és kulturális közegüket is elvesztették, miközben végig az otthonukban maradtak – a fejük fölött viszont átrajzolták az országhatárokat. Néhány évtizeddel később pedig azt tapasztalták, hogy még csak nem is beszélhetnek erről a traumáról, hiszen a szocializmusban évtizedekre kitörölték ezt a témát a nemzeti emlékezetből.
A hajdúböszörményi megnyitón lehetett elsőként megismerni a Metszéspont. Tanulmányok Trianon 100. évfordulóján című kötetet, mely a Magyar Nemzeti Múzeum 2019 márciusában tartott, két napos nemzetközi konferenciájának előadásait tartalmazza. A kötetet szerkesztette Császtvay Tünde.
Szenvedő szerkezet: a kiállítás címe utal arra, hogy az I. világháborút lezáró békerendszert a győztesek hozták – a vesztesek megkérdezse nélkül. Ezért magában hordozta a II. világháború kirobbanásának lehetőségét is. A kiállításban megjelenő pengék is erre emlékeztetnek: valami végleg megváltozott Európa életében.
A kiállítás másik szimbóluma, a méhsejt pedig az összetartozásnak és a közösség legkisebb egységének, a családnak a szimbóluma, amely a háború lezárásával mégis lehetőséget kapott az újrakezdésre – ha ez sok esetben nehéz és keserű is volt. A kiállítás ugyanakkor nagyrészt azt mutatja be, hogy mindezen nehézségek mellett, Kis-Magyarország hogyan tudott meglepően hamar talpra állni – annak ellenére, hogy a legtöbben épp az ellenkezőjére számítottak.
A Magyar Nemzeti Múzeum vállalkozása egészen egyedülálló, hiszen lényegében igazi múzeumi teret alakít ki a város közepén, általában egy-egy település legforgalmasabb terén. A 19 méter átmérőjű, 300 négyzetméteres, félgömb alakú sátorban a látogatók nemcsak megnézhetik, elolvashatják, milyen lehetett száz évvel ezelőtt élni, hanem hangulatilag is átérezhetik, milyen volt akkoriban az élet. A vándorkiállítás egyes részein ugyanis a századelő jellegzetes, stilizált tereiben találhatják magukat, életnagyságú, újszerű, interaktív installációk között, miközben a legújabb kiállítási technikai megoldások várják a látogatók aktív közreműködését. Fontosnak tartjuk, hogy a sok-sok információ és tartalom alapján mindenki maga adhasson választ arra, hogy neki mit jelent Trianon.
A mostani Trianon-vándorkiállítás szorosan kapcsolódik az előző múzeum•kör•úthoz, hiszen 2018-ban és 2019-ben az első világháborús mindennapokat mutattuk be: a fronton, a hátországban és az ezek közt közvetítő kommunikációs és propagandagépezetben, a Sajtóhadiszálláson. Most Trianon és az 1920-as évek átélőinek civil mindennapjait idézzük meg, miközben a kiállítás arra is választ keres, hogyan álltunk fel és teremtettünk új országot néhány év alatt a teljes reménytelenségből. A gömbsátornak akkor 60 nap alatt mintegy több, mint százötvenezres látogatottsága volt – ez a legtöbb magyar múzeum éves látogatószámának többszöröse.
A vándorkiállítás látogatása ingyenes!
A kiállítás eddigi helyszínei:
Hajdúböszörmény – 2021. június 4–10.
Mosonmagyaróvár - 2020. november 7–13.
Tata, Kossuth tér – 2020. október 22–28.
Budapest, Magyar Nemzeti Múzeum, Múzeumkert – 2020. szeptember 30. – október 12.
További információ:
facebook.com/tobbesszamban
Szenvedő szerkezet – Hétköznapi Trianon
A Magyar Nemzeti Múzeum országjáró gömbsátra
