Legújabb tematikus kampányunkban az idén 30 éves Pulszky Társaság - Magyar Múzeumi Egyesület történetét idézzük fel. A rangos szakmai civil szervezet 2021. április 16-án ünnepelte bejegyzésének kerek évfordulóját. Az őszre tervezett ünnepi közgyűlés felvezetéseként indítjuk útjára sorozatunkat. Elsőként a Társaság eseménydús három évtizednek a tevékenységeit vázoljuk fel évenkénti lebontásban, valamint létrejöttének és működésének fontos személyeit, eseményeit, eredményeit és kapcsolatait mutatjuk majd be egy-egy cikkben.
Az év legfontosabb eseménye minden bizonnyal az első AZ ÉV MÚZEUMA pályázat meghirdetése, majd a jelentkezések bírálata és az elismerések átadása.
A Pulszky Társaságban már hosszabb ideje folytak ennek az előkészületei, a nemzetközi tájékozódás és a pályázati feltételek kialakítása. Miután 1996-ban bejelentették a pályázat és a díj megalapítását, majd a sikeresen lezajlott első Múzeumok Majálisa után egyöntetű volt a szakma szándéka a folytatásra, kézenfekvő volt, hogy 1997-ben ezen a rendezvényen legyen az első pályázat eredményhirdetése. Ám a meghirdetés szövegét csak a márciusi választmány véglegesítette, így az a Múzeumi Hírlevél áprilisi számában jelenhetett meg. Mivel elegendő időt kellett hagyni a pályázatok összeállítására és beküldésére, valamint a pályázó intézmények felkeresésére és végül a döntésre, így az első eredményhirdetés október elejére csúszott.
A meghirdetett két kategóriában összesen 12 intézmény adta be pályázatát. „Az év múzeuma 1996” elismerést kapott a szolnoki Damjanich János Múzeum és a Sóstói Múzeumfalu (Nyíregyháza), az oklevél és a tábla mellett az NKA Múzeumi Kollégiuma támogatásából egy-egy millió forint járt. Különdíjban részesült a mezőkövesdi Mezőgazdasági Gépmúzeum, a gyöngyösi Mátra Múzeum és a zalaegerszegi Göcseji Múzeum. A Néprajzi Múzeumban október 10-én rendezett ünnepélyes eredményhirdetésen az elismeréseket a művelődési és közoktatási miniszter adta át. A pályázó intézményeket részletesebben mutatta be a Magyar Múzeumok 1997. évi 4. száma (38-40. oldal, Deme Péter: „Az év múzeuma 1996” pályázatról). A fődíjasokról egy-egy mondatot idézünk. Szolnokon „Szinte egyedülálló szervezési és menedzselési erőfeszítések eredményeképpen, jórészt az önkormányzat anyagi áldozata nyomán, a millecentenárium évében fejeződött be az utóbbi évtized leglátványosabb – teljes – épületrekonstrukciója, amely módszertanilag is új régészeti és impozáns képzőművészeti állandó kiállítás megvalósítását tette lehetővé.” A Sóstói Múzeumfaluban „(…) több új épület (templom, magtár, parókia, cigány lakóház, kovácsműhely), továbbá parkoló és látogatói vizes-blokk átadására került sor.”
Az év másik fontos eseménysora a holland-magyar múzeumi együttműködés terén zajlott. Április első felében holland múzeumi delegáció járt Magyarországon, ennek keretében egynapos szakmai szimpóziumra került sor a Magyar Természettudományi Múzeumban, majd rögtön ezután újabb menedzsment workshopot tartottak Tatán. Ugyancsak Tatán tartották a két múzeumi szervezet rendezésében szeptember 15. és 19. között a gyűjtemények kezeléséről szóló munkakonferenciát, cseh kollégák részvételével.
Október 18-án pedig a Szabadtéri Néprajzi Múzeumban került sor az akkor már öt éve tartó együttműködés tapasztalatainak összegzésére, elemzésére és megállapodás született a folytatásról a Pulszky Társaság e témával foglalkozó tagjainak május-június során kidolgozott javaslatára alapozva. Ezen a találkozón a Holland Múzeumi Szövetség leköszönő igazgatója, Manus Brinkmann (aki a következő évtől az ICOM főtitkára lett) és Rónai Iván, a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Kulturális Örökség Főosztályának vezetője is értékelte az együttműködés eredményei (beszédeiket közölte a Magyar Múzeumok 1998. évi 1. száma, 51-52. oldal). Néhány jellemző mondatot itt is idézünk az elhangzottakból.
Manus Brinkmann: „A jövő társadalmának – és így a múzeumoknak is – kulcsszavai a változás és az alkalmazkodási képesség….felfedeztem, hogy mi is nagyon sokat tanulhatunk a magyaroktól. Soha nem láttam még a változásra és a gyors adaptációra ennyire nyitott embereket.”
Rónai Iván: „…számos alaptanfolyamra, továbbképzésre, tanulmányútra és workshop-ra került sor a két ország szakminisztériumai, valamint a Holland Múzeumi Szövetség és a Pulszky Társaság támogatásával, és ezért szeretnék itt köszönetet mondani a szervezőknek (...) A jövőben folytatni kívánjuk az együttműködést.”
Jelentős programja volt a Társaságnak a Magyar Nemzeti Múzeummal közösen megrendezett szakmai eszmecsere az intézmény 1996-ban megnyílt új állandó történeti kiállításáról. A szerteágazó és igen érdekes eszmecseréről hosszú összefoglaló jelent meg a Magyar Múzeumok 1997.évi 2. számában (30-32. oldal, Kriston-Vízi József: Parázs és hamu. Jegyzőkönyvféle egy szakmai vitáról. Magyar Nemzeti Múzeum, 1997. május 27.).
Ugyancsak a Nemzeti Múzeumban és szintén közös szervezésben került sor szeptember 9-én Pulszky Ferenc halálának 100. évfordulója alkalmából olyan emlékülésre, amelyen a kiváló múzeumi szakember és politikus tevékenységének több eleméről is szóltak. Az elhangzott előadások megjelentek a Magyar Múzeumok 1997. évi 4. számának 3-26. oldalán. Október második felében a Magyar Tudományos Akadémián nyílt emlékkiállítás.
Ebben az esztendőben a közművelődési tagozat igen aktív volt, három nagyobb, tartalmában is érdekes és fontos szakmai találkozót szervezett. Kiemelkedett közülük a november 18-i, amelyen „Közművelődés a XXI. század küszöbén” címmel elemezték a múzeumi közművelődés helyzetét és feladatait a jelentősen változóban lévő társadalmi elvárások fényében. Részletesebb beszámoló jelent meg a Múzeumi Hírlevél 1998. évi februári számában (36-38. oldal, Csók Márta: „Közművelődés a XXI. század küszöbén”. A múzeum és kapcsolatai – konferencia a Pulszky Társaság szervezésében). Ezt a programot az NKA múzeumi kollégiuma is támogatta százezer forinttal.
A műtárgyvédelmi tagozat október 10-én a Tragor Ignác Múzeummal közösen szervezett szakmai napot Vácott a Fehérek templomának kriptafeltárási munkáiról és annak tapasztalatairól.
Említést érdemel még egy nemzetközi konferencia, amelyet Lodz-ban rendezett az ICOM Lengyel Nemzeti Bizottsága és a helyi Múzeumi Központ december elején „A múzeumok szerepe Közép- és Kelet-Európában” címmel, angol, német, holland, cseh, magyar, lett, észt, belorusz, orosz és lengyel résztvevőkkel. Az előadásokról és az eszmecserékről Balázs György számolt be a Magyar Múzeumok l998. évi 1. számában „Az összeurópai múzeumi sztrájk (egyelőre) elmarad” címmel (53-55. oldal).
Az Országgyűlés ebben az évben is 200 ezer forintos támogatást ítélt meg a társaságnak.
Az 1997-es év kronológiája ide kattintva olvasható.
Források:
Magyar Múzeumok, 1997/1-4. száma és 1998/1. száma.
Múzeumi Hírlevél, XVIII. évfolyam (1997) február, március, április, május, június, november és XIX. évfolyam (1998) február, április.
A Pulszky Társaság iratai a Magyar Nemzeti Múzeum Adattárában.
Bács-Kiskun Megyei Népújság, 1997. május 17. 5. oldal (Múzeumaink ünnepén).
Észak-Magyarország, 1997. október 11. 1. oldal (Díjazott kövesdi múzeum).
Magyar Hírlap, 1997. szeptember 10. 17. oldal.
Magyar Közlöny, 1997/51. szám, 3916. oldal.
Magyar Nemzet, 1997. szeptember 9. 4. oldal (Intézményszervező politikus).
Művelődési Közlöny, 1997. évi 29. szám (1997. október 20., A Nemzeti Kulturális Alap hírlevele, 16. szám. 650. oldal.)
Népszabadság, 1997. augusztus 17. 22. oldal (Hirdetés. A Nemzeti Kulturális Alap múzeumi pályázatának eredménylistája).
Népszabadság, 1997. október 10. Pest Megyei Krónika (Kriptakonferencia Vácon).
Népszabadság, 1997. október 11. 4. oldal (Az év múzeuma).
Népszava, 1997. szeptember 6. 11. oldal (Pulszky-emlékülés).
Új Magyarország, 1997. szeptember 11. 10. oldal (Pulszky-emlékkiállítás)
