A MúzeumTrip olyan felfedező túra, amely során egy-egy múzeum mélyében, az ott őrzött tudás különböző rétegeiben tehetünk kirándulást. A Magyar Múzeumok OnLine kéthetente (minden hónap elsején és 15-én) másik múzeumot keres fel, hogy felfedezze és bemutassa a kisebb és nagyobb, régebbi és újabb intézmények történeteit, gyűjteményeit, kutatásait és programjait. Vác, Pásztó, Gyula, Debrecen, Szentendre, Csorna, Tapolca, Győr és Mohács, a Magyar Műszaki és Közlekedési Múzeum, a kiskőrösi Petőfi Szülőház és Emlékmúzeum, Eger, Nyíregyháza, a Magyar Nemzeti Múzeum, a Kecskeméti Katona József Múzeum, a Budapesti Történeti Múzeum, a Gödöllői Királyi Kastély Múzeum, a szolnoki Damjanich János Múzeum, a Postamúzeum után a makói József Attila Múzeum lát vendégül bennünket.
A József Attila Múzeumot 1950. január elsején hozták létre, azóta szolgálja Makó és térségének közművelődését. 1962-től a Móra Ferenc Múzeum – Csongrád Megye Önkormányzatának Múzeuma tagintézményeként működött. 2013. január 1-én, megváltozott az addigi szervezeti felépítés, József Attila Városi Könyvtárat összevonták az addig megyei múzeumi tagintézményként működő, majd leválás után területi, városi fenntartású József Attila Múzeummal.
Az új integrált intézmény közös intézményvezető irányítása alá került. Az új helyzet új lehetőséget teremtett, a múzeum végre egy olyan helyi közösséghez tartozott, akik fontosnak tartják a létét, működését. 2015-től Szikszai Zsuzsanna néprajzkutató, néptáncpedagógus vezeti az intézményt.
Küzdelmes évszázadok
A múzeum várostörténeti kiállítása korabeli dokumentumok és tárgyak segítségével mutatja be a város múltját, sokszínű kultúráját a török pusztítás utáni újjátelepüléstől a rendszerváltásig. A látogatók megismerhetik a sokszínű felekezeti életet, a társadalmi-gazdasági fejlődést, a forradalom és szabadságharc küzdelmeit, a dualizmus évtizedeinek békés életét, az I. világháború és Trianon következményeit, a Horthy-kor életét és a II. világháború helyi eseményeit. Áttekintést ad kommunizmus évtizedeiről, az 1970-es nagy árvízről, az építkezésekről.
Működőképes Ford T-modellel tiszteleg az egykori tervező Galamb József előtt, aki a város szülötte volt. Pulitzer Józsefre, a világhírű amerikai laptulajdonosra makói származásának dokumentumai emlékeztetnek.
A 19–20. század fordulójának piaca, paraszti, nemesi és polgári enteriőr idézi fel Csanád vármegye egykori székhelyének életét.
Az állandó kiállítástól búcsúzva megismerhetik Erzsébet királyné szépségét, Deák Ferencet, Justh Gyulát és másokat ábrázoló festményeket, amelyeket többek közt Székely Bertalan és Barabás Miklós alkotott.
Skanzen – a Múzeum szabadtéri néprajzi kiállítása
A Múzeum udvarán helyet foglaló épületegyüttest (bár nem önálló szabadtéri néprajzi múzeum) nemes egyszerűséggel „skanzen”-nek nevezzük, hiszen a tágas tér, a paraszti gazdaság épületei, valamint a kiállított gazdag néprajzi anyag alapján önálló, kerek egységként is megállja a helyét.
A Múzeum főépületéből kilépve az udvarra érkezünk, itt első részén kapott helyet a putri, a városszéli szegények lakhelye. Mellette két gabonáskas, azok mellett pedig egy kisebb hombár foglalnak helyet. A kis hombár mellett tornyosul nagyobb testvére, mely már átvezet bennünket a skanzen másik részébe. 2019-ben a múzeum udvarán található Szabadtéri Néprajzi kiállításunkat kibővítettük három féle, a vidékünkre jellemző gazdasági épülettel, melyekben új állandó kiállításokat hoztunk létre.
A hátsó udvaron először két műhelybe nyerhetünk betekintést. A kovács- és a bognárműhely nem véletlenül kerültek közvetlenül egymás mellé, hiszen a két mesterség (és céheik) a történelem során is összefonódtak.
A műhelyekbe belépve megszemlélhetjük a kovácsok, valamint a bognárok legfontosabb munkaeszközeit; láthatjuk, milyen szerszámokkal dolgoztak, milyen eszközöket készítettek. A műhelyekre merőlegesen helyezkedik el a „Hagymásház” néven emlegetett épület, amelyben múzeumunknak a hagymatermesztést bemutató állandó kiállítása kapott helyet.
Az Erdei Ferenc szociológus szülőházának mintájára épített épületben egy polgári stílusban berendezett tisztaszobát láthatunk; két másik szobában pedig a makói hagymatermesztés munkaeszközeit, s a makói hagymatermesztést meghatározó makói parasztpolgári családokat mutatjuk be. A „Hagymásház” vagy Erdei-ház végében került berendezésre a Papós Antal és Szilágyi Sándor asztalosmesterek hagyatéki anyagából megalkotott asztalosműhely, ahol betekintést nyerhetünk a 20. századi asztalosmesterség kulisszái mögé.
Az Espersit-ház a makói múzeum irodalmi kiállítóhelye. Nevét Espersit Jánosról, a Nagyszentmiklóson született ügyvédről, politikusról, lapszerkesztőről kapta, aki az irodalmi élet és művészetek mecénása volt. Az Espersit-ház 1898-ban épült klasszicista stílusban; az irodalmi emlékmúzeum 1979-ben nyitotta meg kapuit. A paraszt-polgári gazdaházat 1898-ban Szabó Sámuel nagygazda építtette, Espersit János tizenhét évig (1912 és 1929 között) tőle bérelte az egész házat. Az épületben működő kiállítóterem korabeli kéziratokkal, könyvekkel, fényképekkel, festményekkel és berendezési tárgyakkal fogadja a látogatókat. Bemutatja Espersit János1848-as szemléletű baráti körét, Juhász Gyula és Móra Ferenc makói kötődését. A múzeumban megismerhető József Attila költői pályájának kezdete is. Az épület folyosóján a Makói Művésztelep alkotóinak műveiből összeállított állandó tárlat tekinthető meg. A Kocsis Imre által készített Espersit-emlékfal a korabeli értelmiség gondolatait, közéleti szerepkörét mutatja be. Az Espersit-ház udvarán áll Varga Imre alkotása, a kalapos József Attila-szobor. A nagykapu melletti falon helyezték el Lapis András Dunánál című domborművét.
A múzeum képzőművészeti, néprajzi, helytörténeti és irodalomtörténeti gyűjteménnyel rendelkezik, amelyeken az állandó és időszaki kiállítások is alapulnak. Ezek a gyűjtemények teremtik meg a közművelődési és múzeumpedagógiai feladatellátás alapjait is.
Leadkép: Espersit-ház
